Batyk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Zala | ||||
| Kistérség | Zalaszentgróti | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 8,09 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8797 | ||||
| Körzethívószám | 83 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Batyk Zala megye egyik községe a Zalaszentgróti kistérségben.
[szerkesztés] Fekvése
Batyk a legészakibb Zala menti település. A falu a Zalaegerszeg és Sümeg között fekvő fontosabb mellékút mellett fekszik. Vasúti csomópont, vasútállomásán (Zalabér-Batyk) találkozik a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott. A jó vasúti összeköttetés mellett sok autóbusz érkezik a községbe leginkább Zalaegerszeg és Sümeg felől. A falu határában lévő Ősgyep természetvédelmi terület.
[szerkesztés] Története
Batyk első említése 1251-ből való Bogk néven, amely a szomszédos Türje prépostságának tulajdonát képezte. A 14. és 15. században számtalanszor cserélt tulajdonost elsősorban nagy értéke miatt. Legjelentősebb birtokosa a Béri család volt.
A települést az 1570-es évektől adóztatták a törökök. A portyázások azonban csak a 17. századtól sújtották a települést (legsúlyosabb 1683-ban), ám Batyk mindvégig lakott maradt.
Az elkövetkező időkben Batyk jóadottságú településként fejlődött tovább a határában két malommal. A 20. század elején vált fontos központtá, amikor is az Ukkot Zalaszentmihállyal és a Balatonszentgyörgyöt Sárvárral összekötő vasútvonalak találkozásába kerül. Ezen vasútvonalak nagy része mára már megszűnt, az utóbbiból mindössze egy 10 kilométeres Zalaszentgrótot Zalabér-Batykkal összekötő szakasz maradt meg, az Ukk–Zalaszentmihály vonal pedig átalakult Pakod és Zalaegerszeg között új vasútvonal készült el, a többi szakasz pedig megszűnt. Jelenleg Batyk adottságaihoz képest kevésbé fejlett település, nagyban elöregedett.
Based on work by