Bordásmedúzák
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||||||||
 Mertensia ovum
|
|||||||||
| Rendszertan | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
|
|
|||||||||
|
A bordásmedúzák (Ctenophora) a sugaras szimmetriájúak (Radiata) csoportjába tartozó állatok törzse. A csoport másik törzsét a csalánozók (Cnidaria) alkotják.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Anatómia
[szerkesztés] Általános testfelépítés
A bélcsíra állapotban megrekedt törzs, testük külső és belső csíralemezre tagolódik. E kettő között támasztólemez, töltelékszövet található. Űrbelükhöz (központi gyomor) szűk nyelőcső vezet. Az űrbél több csatornára tagolható. Testüket nyolc porcszerű borda tartja, az idegek is ennek mentén futnak. Testük három részre tagolható: tetőtájék, testpalást és szájkörnyék.
[szerkesztés] Kültakaró és mozgás
A kültakaró mirigysejtekben gazdag hám. Mozgásuk a bordamenti úszólemezek segítségével történik, melyek csillóösszenövésből alakultak ki. A karok mozgását izomzat segíti.
[szerkesztés] Táplálkozás
Zsákmányukat enyvsejtekkel ragasztják karjaikhoz, majd nyelőcsövükbe gyömöszölik, ahonnan a központi űrbélbe kerül. Az űrbél csöveiben zajlik az emésztés. Az emészthetetlen részek a szájnyíláson át távoznak.
[szerkesztés] Légzés
Légzésük diffúz, azaz az egész testfelületen át zajlik.
[szerkesztés] Anyagcsere
Béledényrendszer segítségével (melyet az űrbéli csatornerendszer alkot) jut el a megemésztett tápanyag minden sejthez. Az egész testfelületen adják le a felesleges vizet, ionokat, bomlástermékeket.
[szerkesztés] Testszabályozás
Diffúz idegrendszerük van, mint a csalánozók törzsének. Vegyi szabályozásuk is van. A tetőtájék helyzetérző szerve az evezőlemezekkel áll kapcsolatban idegkötegekkel. A karokon mechanikai érzéksejtek is vannak.
[szerkesztés] Szaporodás
Mind hímnősek. Ivartalanul képtelenek szaporodni. Szaporodásuk érdekessége, hogy lárva- és kifejlett korban is szaporodnak.
[szerkesztés] Leszármazásuk
Valószínűleg már a fejlődés korai szakaszában váltak le a csalánozókhoz tartozó legősibb kehelyállatok (Scyphozoa) fejlődési irányáról. Egyes feltételezések szerint a laposférgek, tehát a legkorábbi ősszájúak (Protostomia) ősei. Mivel azonban igencsak specializálódott állatok, a kutatók nagy többsége ezt cáfolja.
[szerkesztés] Rendszerezés
A bordásmedúzákat korábban a csalánozók törzsén belüli két altörzs egyikének tartották. Mára világossá vált, hogy külön törzsnek kell őket tekintenünk. Két osztályuk van:
- 1. osztály: Tapogató nélküli bordásmedúzák
Az ide sorolt fajoknak nincs tapogatókarjuk. Egyetlen rendjük a kucsmamedúzák (Beroida). - 2. osztály: Tapogatós bordásmedúzák
Jól fejlett, egy pár tapogatójuk van. 6 rend tartozik ide. Szalagszerűen megnyúlt testű tapogatós a Vénusz öve (Cestus veneris). A Földközi-tengerben sem ritka.
A bordásmedúzákat a korábbi rendszertani osztályozások a csalánozókkal együtt a tömlősök vagy testüreg-nélküliek (Acoelomata) csoportjába sorolták.
[szerkesztés] Források
Dudich – Loksa: Állatrendszertan – Egyetemi tankönyv
Based on work by