Faj
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A faj (latinul: species) a biológiában egyedek olyan csoportját jelenti, melyek hasonlítanak egymásra és képesek egymással termékeny (tovább szaporítható) utódot létrehozni.
Fölérendelt fogalmak a nemzetség vagy nem, a család, osztály és törzs; míg alárendelt fogalomként az alfajt és a fajtát említhetjük.
A faj eme fogalmát (egészen más, a maitól eltérő, filozófiai értelemben) Arisztotelész kezdte használni és alkalmazni az élőlényekre, de Carl Linné és más tudósok később tökéletesítették használatát és pontosították értelmezését.
Azonban ivartalanul szaporodó fajokra teljességgel, még módosításokkal is, értelmezhetetlen; de még ivaros szaporodás esetén is csak statisztikai igazságot ír le, mivel nagyon ritkán két különböző fajba tartozó egyed is képes tovább szaporodó utód létrehozására. (Pl. szamár és ló, a kettő keresztezéséből származó öszvérek egy nagyon kis százaléka ugyanis szaporodásképes.) A képesség egyáltalán nem jelenti azt (pl. földrajzi akadályok miatt), hogy két ilyen egyed a valóságban is szaporodni fog. A tényleges szaporodási közösség a populáció.
A genetikai értelmezés szerint a faj olyan egyedek összessége, melyek örökítőanyaga igen nagy százalékban megegyezik. A százalék pontos értéke a vizsgált egyedek milyenségétől függ. Emlősöknél például ez jóval nagyobb érték, mint baktériumoknál.
[szerkesztés] A faj rendszertani helye
A fajok elnevezéséről lásd: A fajok tudományos neve
Típusfajoknak nevezik azokat a fajokat, amelyek egy adott taxon (pl. nemzetség, nem vagy család) legtipikusabb vagy legismertebb képviselői. Ilyenkor általában ezek a típusfajok a névadói a taxonoknak is, pl. az uhu (latinul bubo) adta a nevét a Bubo nemnek vagy az ember (latinul Homo) a névadója a Hominidae családnak (hominidák).
[szerkesztés] A faj elhelyezkedése a növények rendszertani felosztásában
Szükség esetén a növények osztályozásánál a magasabb fajcsoport és fajsor, esetleg al-fajcsoport és alfajsor, valamint az alacsonyabb alfaj, változat, alváltozat, alak és alalak alkategóriák is felhasználhatóak. Ezenkívül néha használják a fajkomplexum kategóriát is azokra a fajokra, amely külső vizsgálat alapján nem különböztethetőek meg egymástól, azonban nem szaporodnak egymással és a genetikai összehasonlításuk szerint külön fajoknak tekintendők.
A fő kategóriákat vastag betű, az alkategóriákat dőlt betű jelöli:
- Nemzetség (genus)
- – Alnemzetség (subgenus)
- – - Fajcsoport (sectio)
- – - – Al-fajcsoport (subsectio)
- – - – - Fajsor (series)
- – - – - – Alfajsor (subseries)
- – - – - – - Fajkomplexum (species complex)
- – - – - – - – Faj (species)
- – - – - – - – - Alfaj (subspecies)
- – - – - – - – - – Változat (varietas)
- – - – - – - – - – - Alváltozat (subvarietas)
- – - – - – - – - – - – Alak (forma)
- – - – - – - – - – - – - Alalak (subforma)
[szerkesztés] A faj elhelyezkedése az állatok rendszertani felosztásában
Szükség esetén az állatok osztályozásánál a magasabb fajcsoport, al-fajcsoport és fajkomplexum, valamint az alacsonyabb alfaj és fajta alkategóriák is felhasználhatóak.
- Nem (genus)
- – Alnem (subgenus)
- – - Fajcsoport (superspecies)
- – - – Al-fajcsoport (species collectiva)
- – - – - Fajkomplexum (species complex)
- – - – - – Faj (species)
- – - – - – - Alfaj (subspecies)
- – - – - – - – Fajta (varietas)
Based on work by