Bornemisza Péter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bornemisza Péter (Abstemius) (Pest, 1535. február 22. – Rárbok, 1584 tavasza): író, evangélikus prédikátor és szuperintendens.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Irodalom
3 Forrás
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Szüleit 1541-ben, egy török támadás alkalmával vesztette el. Felső-Tisza vidéki nemesi udvarokban nevelkedett. 1548–53-ban Kassán tanult, ahol harcos reformátori magatartásáért börtönbüntetést szenvedett. A börtönből 1553 karácsonya után megszökött. Körülbelül 1557-től 1563-ig külföldi tanulmányúton volt, járt Németországban (Wittenbergben Philip Melanchton tanítványa volt), Itáliában (Padova, Velence); 1558-ban a bécsi egyetem hallgatója, ott adta ki Szophoklész Élektrájának iskoladrámává történt átdolgozását (Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Élekrtájábol).

Kb. 1563–64-től Zólyomban Balassi János udvari papja, és fiának, Balassi Bálintnak nevelője. 1570-től Galgócon, 1572-től Semptén lelkész, ahol nyomdát is felállított. Ugyanettől az időtől a Mátyusföldön szuperintendens. Ebben az időben kezdte írni ötkötetes prédikációskönyvét (Postillák). A protestantizmus egyre szélesebb körű terjedését eredményező lelkészi tevékenysége miatt sok zaklatásnak volt kitéve. 1564-től sokat harcolt Telegdi Miklós főpappal, ellene írta 1577–78 fordulóján Fejtegetés... című, elveszett könyvét (melynek tartalma azonban Telegdi Felelet című válaszából rekonstruálható).

1576–77-ben a pestisjárványban felesége és négy gyermeke meghalt. 1578-ban megjelent, számos főurat név szerint is kipellengérező, és Rudolf császár személyét is sértő Ördögi kísértetek című könyve miatt egyházi bíróság elé került, amely könyvének visszavonására akarta bírni. Ezt megtagadta, amiért 1578. december 20. és 1579. február 3. között semptei parókiájáról elűzték, közben Bécsben fogságot is szenvedett. Nyomdájával együtt Balassi Bálint oltalmában, Detrekő várában húzódott meg. Később a vár közelében levő Rárbokon élt haláláig.

A magyar protestanizmus egyik legnagyobb alakja, a feudális urak bátor ostorozója, szigorú társadalomkritikus, énekszerző. Nagy hatású prédikációs gyűjteményeivel a régi magyar próza kiemelkedő képviselője.