Balassi Bálint
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gyarmati és kékkői báró Balassi (eredetileg Balassa) Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.) költő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jelentősége
A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja, a magyar irodalom első klasszikusa. „A haza és a szerelem élménye őbenne fakasztotta fel először a magyar líra forrását” – írja róla Klaniczay Tibor.
[szerkesztés] Élete
Zólyom várában született református nemesi családba, báró Gyarmati Balassa János és Sulyok Anna első gyermekeként. Később még két testvére született. Nemesi (bárói) előneve Gyarmati és kékkői.
Apja 11 éves korában Nürnbergbe küldte tanulni a gyermeket, majd kora neves prédikátora, az evangélikus Bornemisza Péter lett az ifjú nevelője.
1569-ben apját Dobó István egykori egri várvédővel együtt összeesküvés vádjával – hamis vádak alapján – letartóztatták és Pozsonyban bebörtönözték. A család Lengyelországba menekült, ahová később követte őket a fogságból megszökött Balassi János is. Az ifjú Balassi már ekkor németről magyarra fordított egy vallásos elmélkedést, műve, A beteg lelkeknek való füves kertecske 1572-ben Krakkóban nyomtatásban is megjelent. Ugyanebben az évben apja végül kegyelemben részesült.
1575-ben Balassi Bálintot a bécsi udvar szándékait követve hadjáratra küldték Báthory István ellen, de fogságba került. A fogság ellenére barátságosan fogadták az erdélyi udvarban. Itt vált valódi udvari emberré. Nemcsak a kardforgatáshoz értett, de több nyelven is megtanult, értett latinul, szlovákul, horvátul, lengyelül, románul, törökül, németül és olaszul a magyar mellett.
Amikor Báthori 1576-ban megkapta a lengyel trónt, Balassi követte őt Lengyelországba. Ez a bécsi udvar szemében súlyos árulásnak minősült, így Balassi családjára való tekintettel 1577-ben hazatért. Ekkor apja már nem élt, családjára bonyolult anyagi ügyeket és pereskedéseket hagyott. A gyám Balassa András, Nógrád főispánja lett, aki hozzájárult a család vagyonából történt kifosztásához.
1578-ban Balassi megismerkedett a nála idősebb Losonczy Annával, egy férjes asszonnyal, akivel hat évig folytatott kapcsolatot. A nő Ungnád Kristóf egri kapitány és horvát bán felesége volt. A múzsa hatása nem maradt nyomtalan, e szerelem ösztönzésére írta első, jelentősebb műveit.
1579-ben Eger hadnagya lett, többször pályázott arra, hogy a vár kapitányságát megkaphassa. 1582-ig szolgált Egerben, majd hazatért Zólyomba.
1584-ben külön pápai engedéllyel feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát, akivel Patakon (ma Sárospatak) tartották az esküvőt, egyúttal hozományként elfoglalva Patak várát. Ám ekkor Dobó Ferenc, Felső-Magyarország főkapitánya és barsi főispán, Krisztina öccse két pert indított ellene – egy hűtlenségi, azaz felségsértési illetve egy vérfertőzési pert. Nem segített az sem, hogy Balassi ezután áttért a katolikus hitre. Házasságát érvénytelenítették. Levelezése több botrányról is hírt ad.
Ezután Balassi egy ideig Érsekújváron szolgált, mint lovashadnagy, de mivel a főkapitány kiutasította várból, mivel a költő megtetszett a feleségének. Balassi szerelme ekkor ismét az időközben özveggyé vált Losonczy Anna iránt lángolt fel, de a nő újra férjhez ment és nem akart már találkozni a költővel.
1589–1591 között Balassit ismét Lengyelországban láthatjuk viszont: először bujdosásra adta fejét, majd Wesselényi Ferenc vendége volt Dembnóban, végül ismét hazatért.
1593–94-ben az ún. „hosszú háborúban”, a török ellen indított hadjáratban újra katonáskodott. Esztergom 1594 májusában zajlott ostroma során, 19-én egy puskagolyó (vagy ágyúgolyó) mindkét combját elroncsolta és hosszas szenvedés után, 30-án hunyt el az Esztergom-szentkirályi katonai táborban, valószínűleg vérmérgezésben. A katona és költő haláláról kevés egykorú feljegyzés maradt fenn; a legfontosabbak:
- Balassa András leírása szerint: „Anno 1594 die 19. Maii minden két combját lőtték által, és az barbélyok gondviseletlenségek mia holt meg 30. eius és vitettem Újvárra.”
- Balassa Zsigmond tudósításában: „Anno 1594 die 19. Maii Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek az vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint Uramot az ostromon. Minden két combján átalment az golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen die 30 eiusdem.”
[szerkesztés] Költészete
Életében – eddigi tudomásunk szerint – műveit nem jelentették meg nyomtatásban; mind versgyűjteménye, mind Szép magyar komédiája kéziratos másolatban maradt ránk.
Költészetének nagy részét a ma Balassa-kódex néven ismert könyv őrzi. A kódexre csak 1874-ben akadtak rá, valószínűleg tudós másoló munkája és 50 évvel a költő halála, 1656 után született alkotás.
A másoló szavaival: „Ezeket pedig a maga kezével írt könyvéből írták ki szóról-szóra, vétek kevés helyen esett benne, az sem egyébtől lett pedig, hanem a Balassi írásának nehéz olvasása miatt, de afelől meglehet. Külön-külön mindenik éneket mikor, miről és kiről szerzette, megírta, a nótáját is mindenikének feljegyzette. Aki azért gyönyörködik benne, innét igazán megtanulhatja, mint kell szeretőjét szeretni, és miképpen kell neki könyörgeni, ha kedvetlen és vad hozzá. De nem mindent hevít úgy a szerelem tüze talán, mint őtet.” (A szövegkritikai kiadásból)
Másolója a bevezetőben meghatározta a gyűjtemény tematikáját is: „Következnek Balassi Bálintnak külömb-külömbféle szerelmes éneki, kik között egynéhány isteni dicséret és vitézségről való ének is vagyon.” E pár szavas bevezetés utal arra, hogy a költemények füzére alapvetően három témára épül: szerelmes, istenes és katonaversekre.
[szerkesztés] Szerelmi költészete
Jelentősége: ő szervezte először ciklusba szerelmes verseit. Balassit a magyar szerelmi költészet megteremtőjeként tisztelhetjük. Verseiben érzékelhető a reneszánsz ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. Sok szerelmi költeménye fordítás, művein érezhetjük az itáliai reneszánsz s főleg Petrarca hatását. A tőle fennmaradt versek közül a legtöbb vers szerelmi témájú.
Balassi szerelmi költészetének gyökerei a lovagi költészetig, trubadúrlíráig nyúlnak vissza – a hölgy eszményítése, udvarias hangja, távolságtó attitűdje miatt. Helyet kapnak benne a virágénekek kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). A női test szépségének kiemelésében, finom hangú erotikus célzásokban pedig ugyancsak a petrarkizmus hatása észlelhető.
Témái:
- a szerelmes férfi és szerelme közti távolság
- különböző udvarló, bókoló gesztusok
- szerelmének felmagasztalása
Múzsái:
- Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
- Dobó Krisztina és/vagy Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek)
- Fulvia (?) és más, eddig nem azonosított hölgyek
Korszakai:
- 1. 1575/76–1584 (házasságáig) – kül. főrangú hölgyekhez írt költemények + Anna-versek (1578)
- 2. 1587–88 – Júlia versek
- 3. 1590–91 – Célia-versek
- 4. Fulvia – egyetlen vers „szereplője”, egy feltételezett későbbi múzsa, akiről nem lehet megállapítani, hogy ki is valójában.
[szerkesztés] Anna-versek
Az Anna-versek még szárnypróbálgatások, melyek a reneszánsz szerelmi költés minden poétára kötelező kánonja, a petrarkizmus sablonjai szerint születtek. Témájuk: a lírai én reménytelenül imádja a kegyetlen, tökéletes szépségű hölgyet. Verseinek nagy része fordítás; nem szóról szóra, hanem a választott mű átdolgozásával fejezte ki a maga személyes mondanivalóját. (Az író eredetiségének igényét még a reneszánsz sem ismerte.)
[szerkesztés] Júlia-versek
Balassi szerelmi lírája akkor emelkedett a művelt reneszánsz költészet szintjére, amikor a humanista újlatin költészettel közvetlenül találkozott: több, Párizsban kiadott kötet nagyon jelentős – Michael Marullus, Hieronimus Angerianus és Janus Secundus művei. Szerelmeit is ezáltal nevezte el: Júliának Secundus, Céliának Angerianus nyomán. A Júlia-versek formai, hangulati-tartalmi elemeikben egységesebbek, itt a költő már megtalálta saját hangját, egyéni stílusát, formáit.
Balassi Bálintban nemcsak az udvari szerelem eszményének magyarországi meghonosítóját tiszteljük, hanem a verstani újítót is. A régi magyar versre az izometria (minden ütem ugyanannyi szótagból áll, minden sor ugyanannyi ütemből és minden versszak ugyanannyi sorból) és az izorímesség (mindig ugyanaz a rím: a-a-a-a stb.) volt jellemző. Balassi bonyolultabb képleteket is alkalmazott, kialakította a róla elnevezett Balassi-versszaktípust. Egyre gyakrabban alkalmazza a hármas osztatú, a költőről elnevezett Balassi-strófát.
A Júlia-versekben erőteljesebb a virágénekek, világi szerelmes versek hatása. A versek képi világa, a megszólaló őszinte hangja az átélt érzésekről tanúskodik – mélyebbek, bensőségesebbek, mint a korai versek. Témájuk szerint széles érzelmi skálán helyezkednek el a boldog találkozás ujjongó örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig. Ezzel párhuzamosan Júlia egyre elérhetetlenebb eszménnyé, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik.
A Júlia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszerű strófaszerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója, egy belső érzelmi fejlődésmenetet tükröző összefüggésrendszere ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja.
Közvetlen életélmények már alig-alig találhatók itt (inventio poetica – költői találmányok). A versek nem kronologikusak, sorrendjük hanem tudatos szerkesztés eredménye.
A Júlia-ciklus költeményei:
- Hogy Júliára talála, így köszöne néki (Balassa-kódex 38. vers)
- Darvaknak szól (Balassa-kódex 44. vers)
- Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról (Balassa-kódex 47. vers)
- Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dícséretén kezd el (Balassa-kódex 50. vers)
[szerkesztés] Célia-versek
A Célia-cikluskölteményei:
A ciklus a megszerkesztett kötetkompozíció legtöbb vitát okozó része. Kérdések merültek fel ugyanis a múzsa személyét illetően: míg hosszú ideig Eckhardt Sándor véleményét követően Szárkándy Annát jelölték meg a ciklus ihletőjének, új feltételezések a költőtől elvált és újra férjhezment Dobó Krisztinát is felvetették, mint lehetséges múzsát (mivel a kötet fényében úgy tűnik, mintha hozzá alig írt volna költeményeket), de felmerült Losonczy Anna neve is. A Célia versek viszonyzott szerelemről tanúskodnak, bensőséges kapcsolatot tükröznek.
A Célia-ciklus költeményei:
- Kiben az kesergő Céliárul ír
[szerkesztés] Katonaversei
A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett című költeményében.
- Egy katonaének: in laudem confiniorum – A végek dícséretére (Balassa-kódex 61. vers) a költő legismertebb verse 1589-ben, lengyelországi bujdosása idején keletkezett. Témája: a költőt megrohanják az emlékek, a végvári élet szépségeire emlékezik. Műfaja: óda. Szerkezeti újítása a mellé- és fölérendeltség, szimmetria, harmónia megjelenése a reneszánszra utal. Arányos, hárompillérű kompozícióját Varjas Béla mutatta ki.
[szerkesztés] Istenes versek
Ady előtt Balassit tartja a szakirodalom a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Istenes énekek Balassi pályájának minden szakaszában születtek, a legmaradandóbbakat azonban életének válságos esztendeiben alkotta.
A vallásos témához személyes mondanivaló párosul, így a vallásos líra a reneszánsz költészet részévé válik művészetében. A hit után vágyakozik, abban látja Istent, nem hisz az egyházakban, nehezebbnek látja az utat Istenhez, meg van győződve bűnösségéről, kételkedik üdvözülésében – kevésnek érzi a hitét, kételkedik a túlvilági életében.
Vallásos magatartásában is jellegzetes a hangja: könyörgés és fohászkodás, bűnbánás és Istennel való vita egyaránt megszólal költeményeiben.
- Adj már csendességet című himnusza lengyelországi bujdosása idején, 1591-ben keletkezett. Témája: a földi boldogságban csalódott ember a lélek csendjét igyekszik elnyerni; a megnyugvás, a lelki béke vigaszt jelent, a hit erősítését, a bűnök alóli feloldozást. Kódexen kívüli költemény.
- Kiben bűne bocsánatjáért könyörgett könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (Balassa-kódex 33. vers)
- Psalmus 42 (zsoltárfordítás)
[szerkesztés] Drámája
Balassi egyetlen drámája, a Szép magyar komédia. Az udvari dráma szövegét egy kéziratos másolat őrizte meg. Létezik egy pár lapból álló nyomtatványtöredéke is. Eredetije az itáliai Cristoforo Castelletti egyik pásztorjátéka olaszul. Ennek magyar fordítása és átköltése Balassi alkotása.
[szerkesztés] Balassi, a verselés megújítója – a Balassi-strófa
Fő szócikk: Balassi-strófaA Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is hármas szerkesztési elv valósul meg. Három sort Balassi Bálint az ő szerelmének örök és maradandó voltáról című verséből:
A sorok szótagszáma 6–6-7, rímképletük: a-a-b, c-c-b, d-d-b.
[szerkesztés] Emlékezete
- Több kulturális intézmény és Budapest V. kerületében, az Országháznál egy utca viseli a nevét.
- A XVII. kerületben (Rákoskeresztúr) egy nyolcévfolyamos gimnáziumot neveztek el róla: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
- Az ő nevét viseli a Balassi Bálint-emlékkard, melyet 1997 óta egy arra érdemes költőnek adnak át február 14-én, Bálint napján.
[szerkesztés] Szobrok, domborművek
- Balassi Bálint-szobor, Budapest, Kodály körönd, 3 méteres bronzalak, Pátzay Pál munkája, 1959-ben készült.
- Balassi Bálint-szobor, a költő halálának 375. évfordulóján, 1969-ben avatták fel, Tar István alkotása, 140 centiméteres kőtalapzaton áll, 60 centiméteres bronz mellszobor.
- Balassi Bálint-szobor, Zalaegerszeg: egész alakos, avatása: 2001. A fából készült alkotás Hadnagy György szobrászművész munkája.
[szerkesztés] Iskolák
- Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat
- Balassi Bálint Gimnázium, Budapest
[szerkesztés] Forrás, szakirodalom
- Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák I. osztálya számára (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.)
- Stoll Béla: Balassi-biblográfia(Balassi Kiadó, Budapest, 1994.)
- Szerb Antal: Az Udvari Ember, Gondolatok a könyvtárban, (Budapest, 1946).
- Szigeti Csaba: A Balassi-vers strófikájának lerombolása a XVII. században (Irodalomtörténeti Közlemények 1989.)
- Eckhardt Sándor: Balassi- tanulmányok (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.)
- Gerézdi Rabán–Klaniczay Tibor: Balassi Bálint, A magyar irodalom története I. kötet, Budapest.
- Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.)
- Klaniczay Tibor: A szerelem költője, Reneszánsz és barokk (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1961.)
- Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája (Balassi Kiadó, Budapest, 1996.)
- Varjas Béla: Balassi verskompozíciói, és Balassi lírai regénye: a Nagyciklus, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (Budapest 1982.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Neumann-ház virtuális kiállítása Balassi Bálint tiszteletére
- Irodalomtörténeti kép- és diafilmgyűjtemény
- ELTE – Gépeskönyv
- A világelső internetes szövegkritikai kiadás
- Életrajza a Magyar Életrajzi Lexikonban
- Életrajza a Fazekas Project – Kulturális Enciklopédiában
- Horváth Iván Balassi Bálintról és a számítógépes irodalomkutatásról a Mindentudás Egyetemén
- Balassi kötetkompozíciója Irodalomtörténeti Közlemények
- Balassi Bálint művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál
Based on work by