A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 Az ÚJ Boszorkány szócikkbe a vitalapon taglalt információk és észrevételek bevitele folyamatban van. Alfdam 1.1 EU 1.2 nő és nem férfi 1.3 Boszorkányok pedig nincsenek 1.4 Eddig: A magyar boszorkány etimológiája 1.5 Képek 1.6 Módosítási javaslat 1.7 Történeti források

[szerkesztés] Az ÚJ Boszorkány szócikkbe a vitalapon taglalt információk és észrevételek bevitele folyamatban van. Alfdam

A középkorban az európai boszorkányhit a pogány vallások bizonyos irányzatainak fennmaradt képviselője volt, melyeket a katolicizmus akkori képviselői irtani igyekeztek.

Ez így ebben a formában nem igaz. A boszorkányhitet a katolikusok nem irthatták, hiszen maguk is hittek a boszorkányok létezésében. Az állítólagos boszorkányok voltak azok, akiket irtottak, nem a boszorkányhívők. Ezek az állítólagos boszorkányok pedig az esetek 99%-ában nem voltak boszorkányok (sem mesebeli, ördögcimboráns boszorkányok, de még a boszorkányegyház tagjai sem, hanem jobbára becsületes keresztények), ráadásul világi személyek perelték be őket (Ráth-Végh István: Varázsvessző c. könyve rengeteg pert ismertet, és ezek között szinte egy vallási indíttatásút sem találunk).

A boszorkányperek egyik fő jellemzője az volt, hogy ez volt a legjobb módszer arra, hogy a keresztény egyház megszabaduljon azoktól az emberektől, akik nem feleltek meg kívánalmaiknak.

A fenti ábra szerint, ez nemcsak npov, de egyszerű butaság.

A perek lefolyása legtöbbször olyan volt, hogy a vádlóknak (általában a katolikus egyház tagjainak) semmit sem kellett tényekkel bizonyítani (a szóbeszéd már bizonyítéknak számított), míg a megvádolt személy minden védekezése csak azt bizonyította, hogy az ördög szól belőle.

A vádlók ritkán voltak a katolikus egyház tagjai (már ha ezeken papokat értünk - de ha nem, az esetben a boszorkányok legtöbbje is a katolikus egyház tagja volt). A feljelentők gyakran világi személyek voltak, a kínzásokat pedig hivatásos hóhérok végezték. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 27., 17:12 (CEST)

[szerkesztés] EU

Napjainkban ezt a funkciót pl. Németországban a márkás öltözetek közös összetartozást jelző „törvénye”, vagy az Európai Uniós újbeszél helyettesíti - aki ezeknek a normáknak nem felel meg, esélytelen.

Steller kolléga e mondata szerintem nem ide való, a többi jó. Gubb ✍ 2005. szeptember 10., 14:45 (CEST)

[szerkesztés] nő és nem férfi

nem vitatom, hogy a boszorkanysag ill, a boszorkany perek mogott ferfiak is lehetnek, de a boszorkany mindenkeppen noi szemely. Nyugodtan emlitheted a ferfiakat is, de ne tedd ezt a fejlecben. es gondolom az ugynevezett "ferfi-boszorkanynak" talalhatunk mas nevet is. --Mt7 2005. szeptember 11., 00:53 (CEST)

Tudnál erre valami forrást mondani, hogy a boszorkány mindenképp női személy? Én semmi ilyesmiről nem tudok, még a néphit szerint sem vagyok bvenne biztos. Gubb ✍ 2005. szeptember 11., 21:00 (CEST)

szerintem lehet mindkettő, de nőket többet végeztek ki. azt hiszem, a férfiakat boszorkánymesternek nevezték, de ugyanabba a kategóriába estek.

más. a fazekas henriket muszáj itt megemlíteni? ez kb. ugyanaz a kategória, mintha a Jézus cikkben benne lenne, hogy szerepel a South Parkban... Alensha  * 2005. szeptember 11., 21:07 (CEST)

ha megkerdezed a 4-eves kislanyomat - az ki fog rohogni

magyar ertelmezo keziszotar

boszorkany

• a babonaban az ordoggel valo cimborala miatt termeszetfolotti hatalmunak kepzelt no
• gonosz (ven)asszony
• boszorka

boszorka

• boszorkany
• tempeamentumos hamis(kodo) v csintalan fiatal no

http://www.harmonet.hu/cikk.php3?rovat=40&alrovat=42&cikkid=1998&dire=ezoterika&rovatnev=Ezoterika

A boszorkány fő jellegzetessége hogy személye nő, olykor csábító szépség, de leginkább ronda, vén öregasszony, akinek orra a térdét veri. Mégis, alapvetően kétarcú: az emberi közösségekben észrevétlen, legfeljebb sejteni lehet egy magányosan élő öregasszonyról, hogy boszorkány lenne, s csak a rontás végett ölt mindig más alakot.

Elismerem. hogy olyan orszagban elek (Nemetorszag), ahol a nemet meg elobb emlitik mint az alanyt

(die Hexe es a ferfi boszorkany Der Hexerich, Der Hexenmeister) innem talan a boszorkanymester.

--Mt7 2005. szeptember 11., 21:47 (CEST)

Én a következőket találtam:

A magyar néphit főhőse a boszorkány, nélkülük a hazai babonáskodás elképzelhetetlen lenne. A boszorkány elsősorban - de nem kizárólag - nő, mégpedig öregasszony, vagy lehet rosszlelkű menyecske vagy leány is. Lehet, hogy ő a falu szélén magányosan élő öregasszony, kiváltképp, ha még bába is, lehet, ő az utcán átszaladó girhes fekete macska is.

[1]

Tehát a boszorkány az ősi néphit szerint elsősorban, de nem kizárólag, nő. A középkori keresztény boszorkányhit azonban már ugyanúgy számon tarott férfi, mint női boszorkányokat. A modern kori boszorkányegyház férfiak és nők számára is nyitva áll. Vagyis továbbra sem egyértelmű szerintem. Gubb ✍

Az altalad emlitett mondat is azt mondja ez no, oregasszony, menyecske, leany. Pont. En ugyanugy azt mondom nonemu leny, ez legyen a fejlecben, lenn meg lehet emliteni, hogy a boszorkanysag nem csak nokre van korlatozva es lehet emliteni, hogy ezek inkabb boszorkanymester illetve varazslo ceg alatt futnak. --Mt7 2005. szeptember 11., 23:18 (CEST)

Hát a mondat éppenséggel nem ezt mondja, hanem ennek az ellenkezőjét (természetesen ha csak a második mellékmondatot olvasod el belőle, ez azt mondja, de hát ez nem a mondat, hanem csak annak egy része - hasonlóan ha én azt ondom, hogy kérem nem boszorkány vagyok, hanem ... , ebből is persze ki lehet olvasni, hogy ... boszorkány vagyok, de hát ez természetesen nem hű értelmezése a mondatnak). Ezt tisztázni kell részletesebben. Az "elsősorban nő" és a "kizárólag nő" kifejezések jelentése számomra nem ugyanaz, akár fejlécben forduljanak elő, akár a cikk lentebbi részében. Gubb ✍ 2005. szeptember 11., 23:25 (CEST)

A magyar mitológiában a boszorkány többnyire nő, de lehet férfi is. (Igazából két különböző alak, a varázsló és a "nyomó" démon összeolvadásából keletkezett.) Boszorkánymesterről nem tudok a magyar mitológiában. (Ez persze nem sokat jelent.) Egy elég részletes leírás itt: [2] --TG® 2005. szeptember 11., 23:22 (CEST)

gyanús nekem ez a Gubbubu, szerintem boszorkány... :) Alensha  * 2005. szeptember 12., 00:13 (CEST)

Minthogy az is. Terhelő fényképeim is vannak róla, hogy már hatéves korától kezdve titkos káldeus összejöveteleken vesz részt. User:Olvasószerkesztő

---

A francban, miért kell jártatnom a pofámat állandóan. Olvasószerkesztőnek köszönhetően most jól lebuktam. Mindenesetre ez a személyes példa is azt igazolja, hogy van férfiboszorkány. :-)) Gubb ✍ 2005. szeptember 12., 00:40 (CEST)

jé, Gubb, ez tényleg te vagy? aranyos :-D Alensha  * 2005. szeptember 12., 00:42 (CEST)

Jelentem, ezt talaltam egy regi latin szotarban: "malefica" (ritkan maleficus) „bűbájos” jelentessel bir = ergo: letezik himnemu egyede is. De strigus nincsen! --Steller 8-) 2005. szeptember 12., 10:43 (CEST) P.S.: A memoiromban kiterek majd arra, hogyan lettem boszorkanylektor... --Steller 8-) 2005. szeptember 12., 10:55 (CEST)

[szerkesztés] Boszorkányok pedig nincsenek

lasd http://www.net.hu/interpen/grafoman/page.shtml?1996.389

Elvi szempontból lényeges (egyszerûbben fogalmazva: önbizalomnövelõ tényezõ), hogy Könyves Kálmán király fenti tételét elhiggyük: boszorkányok, szellemek, érthetetlen matematikai levezetések, megtalálhatatlan szoftverhibák pedig nincsenek. Az elõfordul, hogy a jelenlegi tudásunk nem elegendõ a feladat megoldásához, vagy a probléma megértéséhez, de ha elegendõ idõ birtokában meg tudnánk birkózni vele. --Mt7 2005. szeptember 12., 12:05 (CEST)

[szerkesztés] Eddig: A magyar boszorkány etimológiája

Ebből nagyon szép és tartalmas cikk lehet, csak azt nem tudom: mennyire lexikonszerű mindez? Nekem úgy tűnne logikusnak, hogy ez a cikk a boszorkány részfejezete legyen, azon belül pedig a boszorkány#magyar boszorkányé. De lehet, hogy mindezek nélkül is megér egy misét. :) – Adam78 ✉ 2005. december 14., 00:02 (CET)

Az rendben van de akkor nem lesz túl hosszú a boszorkány szócikk ha még ez is belekerül? --Alfdam 2005. december 14., 00:10 (CET)

Boszorkányokról igen sokat lehet írni, a Boszorkány cikkben legyen rövid összeoglaló erről a cikkről, és onnan link ide,. Alensha 寫 词 2005. december 14., 01:05 (CET)

Az etimológia egyébként nemcsak a szavak eredetét jelenti? Mert ha igen, akkor csak az első fele illik ide. Ha tévedek, akkor bocsi. Alensha 寫 词 2005. december 14., 01:06 (CET)

Egyáltalán miért ez a címe? A magyar ilyen környezetben nem a nyelvre utal, hanem nemzetiségre! Minek egyáltalán a magyar jelző? Helyesen: A boszorkány szó etinológiája - feltéve, hogy arról lenne szó a cikkben, de hát arról csak egy zárójeles mondat található... A cikk többi - egyébként érdekes - része nem ezt tárgyalja, hanem a boszorkányságot általában. Szerintem összeszerkesztendő a boszorkány cikkel. --kla 2005. december 14., 06:03 (CET)

A magyar jelző azért kell mert csupán magával a magyar népi hiedelemvilág boszorkányával foglalkozik. A szövegben pedig nemcsak magának a boszorkánynak az eredete van ott hanem egyéb tulajdonságainak is. --Alfdam 2005. december 14., 11:35 (CET)

Ok, a magyart akkor értem, de még mindig nem értem:

• miért van a címben az, hogy "etimológiája"?
• miért "boszorkány", és miért nem "boszorkányság"?

--kla 2005. december 14., 11:44 (CET)

Ok a boszorkányságot aláírom legyen boszorkányság. Az etimológia viszont összefoglaló is. --Alfdam 2005. december 14., 11:49 (CET)

Úgy érted, hogy az "etimológia" összefoglalót is jelent? Én ilyet még nem hallottam! Én csak azt a jelentését ismerem, hogy "szófejtés", "szóeredet vizsgálata" stb. --kla 2005. december 14., 12:49 (CET)

Nem úgy értem. Hanem hogy etimológiai összefoglaló. Az etimológia egyébként nem csak szavak de más dolgok eredetétenek kutatását is jelentheti. Asszem. --Alfdam 2005. december 14., 16:09 (CET)

Nem, nincs más jeltése, csak azt jelenti (szófejtés)! Nem győztél meg! A cikk tetszik, a címe megtévesztő! --kla 2005. december 14., 16:45 (CET)

Oké meggyőztél. Mi legyen? --Alfdam 2005. december 14., 17:02 (CET)

Attól függ, hogy mi lesz a cikk témája? Jelen formájában a lehetséges címek (szerintem)

• Boszorkányság Magyarországon
• A magyarországi boszorkányság

--kla 2005. december 14., 17:23 (CET)

Már tárgytalan, inkább összeolvasztottam a boszorkány lappal. --Alfdam 2005. december 14., 17:54 (CET)

Kicsit segítettem, mert miért ne. Mostmár mind a törölhető boszorkány mind a A magyar boszorkány etimológiája felesleges --Liby 2005. december 14., 18:02 (CET)

Alfdam írta:

"Az etimológia egyébként nem csak szavak de más dolgok eredetétenek kutatását is jelentheti. Asszem."

Beugrott, hogy az az etiológia, m nélkül, vö. Etiology – kóroktan, eredettan, dolgok létrejöttének magyarázata. A két szó egyaránt a görögből, de két különböző tőből ered: etimo-: etymos ('igazi'), etio-: aitia ('ok'). – Adam78 ✉ 2005. december 18., 16:45 (CET)

[szerkesztés] Képek

A legelső, 700 pixeles kép nagyon kilóg, és teljesen szétnyomja a tartalomjegyzéket. Látom hogy nagy felbontásban jó, de nem mindenki netezik így. Szvsz max 350 pixel elég lenne. «Karaj» 2005. december 14., 19:05 (CET)

Van benne valami.De a tartalomjegyzek az ilyen. Hová tűnt a boszorkányperek???. --Alfdam 2005. december 14., 20:11 (CET)

Átraktam ide: Boszorkányüldözés. Egyébként nagyon jó ez a Boszorka szócikk. Adapa 2005. december 14., 22:04 (CET)

[szerkesztés] Módosítási javaslat

Szia, Alfdam! Ugye nem baj hogy tegnap átraktam a boszorkányperekről szóló részt a Boszorkányüldözés szócikkbe? Olvastam a Bugris szócikkedet, remek! Ilyen érdekes, etimológiai szócikkel még nem találkoztam sem a magyar, sem az angol wikipédiában. Pedig nagyon feldobja az egészet. Én is terveztem már, hogy egyszer elkezdem feldolgozni a magyar etimológiai szótárat, és akkor majd beillesztgetem az érdekes szóeredeteket a Wikiszótár megfeleló szavaihoz. De most a hatásodra arra gondoltam, hogy nem lenne rossz a bugrishoz hasonló szócikkeket készíteni, bővebben kibontva egy-egy érdekes szó összefüggéseit.

A módosítási javaslatom a következő mondatodat illeti: Forrásai pedig a Magyarországon tartott viszonylag nagyszámú középkori boszorkányper iratai és dokumentációi. Egyrészt nem csak ezek a forrásai, hanem a néprajzi források, gyűjtések is, másrészt éppen hogy mindenfelé azt írják, hogy nálunk jóval kisebb volt a boszorkányüldözés, mint nyugaton, ahol százezerszámra folyt! Pl.: Mo.-on a publikált boszorkányperek száma alig haladja meg az ezret. (Magyar néprajzi lexikon a boszorkányperekről) És ugyanitt szerepel az is, hogy a kínvallatások és a kivégzések is ritkábbak voltak. Persze már az egy is sok, de itt most a nyugathoz viszonyítva kellene egy kicsit menteni az országunk jóhírét. (A Boszorkányüldözés szócikkben már megpróbáltam így megfogalmazni a magyar vonatkozású részt.)

A mondatra az én javaslatom tehát ez lenne: Írott forrásaink többek között a Magyarországon tartott boszorkányperek iratai és dokumentációi. A középkori szót azért hagynám ki, mert az írott források zöme a magyarországi boszorkányüldözés két hulláma idejéből, a 16-18. századból való, ez pedig a korai újkor és az újkor eleje. Üdv, Adapa 2005. december 15., 12:04 (CET)

Kösz Adapa. Bennem is dilemma volt, hogy egyrészről úgy tudtam "sok" másrészről úgy tudtam "kevés" (bár a kérdés az, hogy honnan nézzük). De nekem is úgy tűnik igazad van (a középkoros dologban is). A módosítás megtörténik. Kösz az észrevételt és a javaslatot.--Alfdam 2005. december 15., 15:27 (CET)

[szerkesztés] Történeti források

Szeretném megkérdezni, milyen forrásból származik az a feltételezés, hogy a vasorrú bába egyidős az emberiséggel, eredetileg a gonosz szolgálója és a kereszténység óta a sátáné? Az általam ismert antropológiai és vallástörténeti források és szakértők szerint a boszorkány mint gonosz akárki képzete a kereszténység felvétele utáni és épp a korábbi, mágia-szerű interakciókat is előszeretettel használó, gyakran samanisztikus hagyományok demonifikálásának céljából készült. Ha van valakinek konkrét bizonyítéka hogy, mint amint a cikk jelenleg értendő, a boszorkány az emberi idők kezdete óta a gonosz szinonimája, hát legyen, de ezt én rendkívül erősen kétlem. AdamDobay 2006. január 3., 11:29 (CET)

A gonosz ártó LÉNYEKBEN való hit egyidős az emberisséggel. A boszorkányszerű vonásokkal rendelkező lények már a szigorúan vett kereszténység előtt is léteztek (és a népi hiedelmvilág NEM pozitív lényei közé tartoztak) de értelemszerűen magával a Sátánnal kapcsolatba csakis a kereszténység elterjedése után kerülhettek.--Alfdam 2006. január 3., 14:42 (CET)