New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
C0 és C1 vezérlő kódok - Wikipédia

C0 és C1 vezérlő kódok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A C0 és C1 vezérlő karakterek halmaza meghatározza mindazokat a kódokat, amelyeket a szövegekben használhatók. A C0, amit eredetileg az ISO 646-ban határoztak meg, írja le a 00HEX–1FHEX tartományba eső vezérlő karaktereket. A C1, amit eredetileg az ISO 6429-ben határoztak meg, írja le a 80HEX–9FHEX tartományba eső vezérlő karaktereket. A C0 kódok az az ASCII kódoknál használatosak, és a legtöbbjük kódolása az ASCII kódjukon és funkcióikun alapul. A C1 kódok az ISO 8859-n sorozathoz tartoznak, és többnyire Unicode kódolásúak, és viszonylag ritkábban használatosak.

A legtöbb alkalmazás az LF, CR, és HT vezérlő karaktereket képes értelmezni. Néhány alkalmazás még képes a VT, FF, és NEL (C1-ből) értelmezésére. Nagyon kevés alkalmazásképes más C0 és C1 vezérlő karakterek értelmezésére.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] C0 (ASCII és származékai)

kontroll szekvencia Dec Hex Rövidítés karakter neve Leírás/megjegyzés
^@ 00 0x00 NUL Null Eredetileg a lyukszalagon üres terület létrehozására szolgált. Később kitöltő karakter volt olyan esetekre, amikor a terminálnak egy folyamat vagy akció végrehajtására (pl. kocsi vissza vagy soremelés) időre volt szüksége. Ma gyakran használja a C, mint string záró karakter.
^A 01 0x01 SOH Fejléc kezdete Egy üzenet fejléc első karaktere.
^B 02 0x02 STX Szöveg kezdete Egy üzenet első karaktere, vagy egy fejléc záró karaktere.
^C 03 0x03 ETX Szöveg vége Gyakran használják, mint "megszakító" – break karaktert (Ctrl-C) egy futó folyamat megszakítására. A TOPS-20-ban, a bejelentkezés előtt a rendszer figyelmének felhívására használják.
^D 04 0x04 EOT Átvitel vége Fájl vége jelzésére használja a Unix. Ugyanakkor, az MS-DOS a ^Z szekvenciát használja a fájlvég jelzésére. Az Apple II rendszerek követik a DOS konvenciót.
^E 05 0x05 ENQ Kérd(ez)és Az ENQ karakter vétele egy választ vált ki, ezzel mutatja, hogy a kapcsolat még fennáll.
^F 06 0x06 ACK nyugtázás Pozitív válasz egy ENQ-ra
^G 07 0x07 BEL Bell Eredetileg valóban egy csengő megszólalására használták a terminálokon. Később, a fizikai csengővel nem rendelekező berendezéseken elektromosan gerjesztett hanggal pótolták a csengőt. Létezik olyan megvalósítás, amelyben vízuális figylemfelhívást valósítanak meg (gyors inverz- és normál video átkapcsolgatással).
^H 08 0x08 BS visszalépés- back step Törli a kurzortól balra lévő karaktert, és egyel balra lépteti a kurzort.
^I 09 0x09 HT vízszintes Tab, tabulálás Általában egyszerű tabulálást jelent.
^J 10 0x0A LF soremelés Az elektromechanikus megjelenítők (teletype), nyomtatók és néhány terminál emulátor a kurzort egy sorral lejjebb állítják, a soron belüli pozíció változatlanul hagyása mellett. A Unix mint sor vég jelzést használja. Az MS-DOS, a Windows, és számos hálózati szabvány a karaktert követő CR-el együtt használja, mint sor vég jelet.
^K 11 0x0B VT függőleges Tab, tabulálás
^L 12 0x0C FF Form Feed A sornyomtatókon új lap betöltése. A Python ún. "whitespace" karakterekkel valósítja meg a funkciót. Néhány terminál emulációban törli a képernyőt.
^M 13 0x0D CR kocsi vissza Eredetileg a kurzornak az aktuális sor kezdő (nulladik) pozíciójára való állítására használták. A Mac OS (és a megelelőző Mac OS X-ek), valamint a korai rendszerek, mint az Apple II és a Commodore 64 sor vég jelnek használták. Az MS-DOS, a Windows, valamint több hálózati szabvány a megeleőző LF-el együtt tekinti sor vég jelnek. Az "Enter" vagy "Return" billentyűk ezt a kódot generálják, viszont egyes terminál emulátorok eltérő vezérlő szekvenciákat használnak a sor vég jelzésre.
^N 14 0x0E SO Shift Out Átkapcsol egy másik karakterkészletre.
^O 15 0x0F SI Shift In Visszatérés a szabályos karakterkészletre egy Shift Out beállítás után. A TOPS-20-nén ez jelezte, hogy a következő kimenet nem kerül megjelenítésre; a program folytatta a futását, de nem jelenített meg szöveget vagy nem is nyomtatott mindaddig, amíg ^O-t újra be nem gépeltek.
^P 16 0x10 DLE Data Link Escape Hatására a következő karaktert – ha vezérlő karakter is – normál karakterként kell értelmezni.
^Q 17 0x11 DC1 Eszköz vezérlés 1- Device Control 1/XON Átvitel folytatása. Az adatáram vezérlést végző programok használják.
^R 18 0x12 DC2 Eszköz vezérlés 2 – Device Control 2 A TOPS-20-nál az aktuális sor újranyomtatása, törölt karakter jelzése a "~" (tilda) karakterrel.
^S 19 0x13 DC3 Eszköz vezérlés 3 – Device Control 3/XOFF Átvitel felfüggesztése. Az adatáram vezérlést végző programok használják. Néhány terminál hatására megszakítja a szöveg megjelenítését.
^T 20 0x14 DC4 Eszköz vezérlés 4 – Device Control 4 A TOPS-20-nál egy rövid, rendszer állapot információkat megjelenítő sort jelenit meg.
^U 21 0x15 NAK negatív nyugtázás Az állomás negatív válaszként küldte annak az állomásnak, amelyik a kapcsolatot felépítette. Bináris szinkron protokoll esetében a NAK azt jelezte, hogy a vételnél hiba történt, a küldő az előzőleg elküldött adatblokkot ismételje meg. Többpontos kapcsolatok esetében a NAK azt jelzi, hogy az állomás nem képes (nem kész) válaszolni egy lekérdezésre (polling). Néhány szövegszerkesztő ezt használja "sortörlés" karakternek.
^V 22 0x16 SYN Szinkron karakter A szinkron adatátviteli rendszerek használják a szinkronizálás biztosítására. Általában semmilyen egyéb karakter küldése nem előzheti meg a SYN karakter(ek) küldését.
^W 23 0x17 ETB Adatátviteli blokk vége Adatblokk küldése setén jelzi, hogy vége az adatblokknak. Néhány szövegszerkesztő "szótörlés" karaternek használja, azaz kitörli a karakatereket az aktuális helyét megelőző és követő szóközök között.
^X 24 0x18 CAN érvénytelen Mutatja, hogy a hozzá kapcsolódó adat hibás, érvénytelen vagy nem értelmezhető az adott eszközön.
^Y 25 0x19 EM Hordozó vége A legtöbb programmnál a billentyűzetről bevitt Ctrl-Y az úgynevezett "redo" azaz újra végrehajtás parancsot jelenti, az utolsó Ctrl-Z paranccsal "átlépett" (undo) parancsot hajtja végre.
^Z 26 0x1A SUB helyettesítő Az MS-DOS rendszereknél a szöveg (text) módban megnyitott fájlok esetében "szöveg vége" (end of text) vagy "fájl vége" (end of file) jelzésre használják a Ctrl-Z karaktert (26-os kód, "helyetesítés"), a ^C vagy a ^D helyett, amit másik operációs rendszerek használnak. Sok programnál, a billentyűzetről bevitt Ctrl-Z egy úgynevezett "átlép", angolul undo parancsot valósít meg, amivel az utolsó bevitt parancs vagy akció visszafelé átléphető, azaz az utolsó parancs elé lép vissza.
^[ 27 0x1B ESC Escape A billentyűzet ESC billentyűjével elküldött karakter sok funkciót vállthat ki a rendszereknél. Általában szoftver interfészek esetében valamilyen kilépési funkciót indít el (képernyő, menű, mód) megszakítása, illetve eszköz vezérlő protokollok esetében (printerek vagy terminálok) az ESC-t követő egy vagy több karakter vezérlő szerepet tölt be, és nem kerül megjelenítésre. Ezek az eszkép szekvenciák gyártó- illetve eszközfüggőek.
^\ 28 0x1C FS Fájl elválasztó Adatstruktúrák elválasztó jelzőjének hHasználják. Ha hierarchikus szinteket használnak az adatstruktúrában, akkor US az alacsonyabb szint (szétválasztja az egyszerű szöveg elemeket), míg az RS, GS, és FS a magasabb szintű csoportokat választják szét a struktúrán belül.
^] 29 0x1D GS csoport elválasztó – Group separator
^^ 30 0x1E RS Rekord elválasztó – Record seprator
^_ 31 0x1F US Egység elválasztó – Unit separator
127 0x7F DEL Rubout/törlés Eredetileg a lyukszalagon lévő fyukasztás törlésére szolgált (az összes lyuk lyukasztása a lyukasztón, az olvasó az ilyen karaktert figyelmen kívül hagyta). A modern rendszerek a kurzortól jobbra álló karakter törlésére használják.

[szerkesztés] C1 (ISO-8859 és Unicode)

Dec Hex Rövid rövidítés
(RFC 1345)
Teljes rövidítés Karakter neve Leírás/megjegyzés
128 0x80 PA PAD Kitöltő karakter mint XXX nyomtatódik a Unicode-ban
129 0x81 HO HOP magasabb byte törlése – High Octet Preset
130 0x82 BH BPH Megszakítás engedélyezett – Break Permitted Here
131 0x83 NH NBH Megszakítás nem engedélyezett – No Break Here
132 0x84 IN IND Index
133 0x85 NL NEL Következő sor – Next Line Sorvég jelzésére használja némelyik IBM mainframe.
134 0x86 SA SSA Kiválasztott terület kezdete – Start of Selected Area
135 0x87 ES ESA Kiválasztott terület vége – End of Selected Area
136 0x88 HS HTS Vízszintes tabulátor beállítás – Horizontal Tab Set
137 0x89 HJ HTJ Vízszintes tabulátorra illesztés – Horizontal Tab Justified
138 0x8A VS VTS Függőleges tabulátor beállítás – Tab Set
139 0x8B PD PLD Részleges sor előre – Partial Line Forward
140 0x8C PU PLU Részleges sor visszalépés – Partial Line Backward
141 0x8D RI RI "Vissza" sokemelés – Reverse Line Feed
142 0x8E S2 SS2 Single-Shift 2
143 0x8F S3 SS3 Single-Shift 3
144 0x90 DC DCS Eszköz vezérlő string – Device Control String
145 0x91 P1 PU1 Saját használatra 1 – Private Use 1
146 0x92 P2 PU2 Saját használatra 2 – Private Use 2
147 0x93 TS STS Átviteli állapot beállítása – Set Transmit State
148 0x94 CC CCH visszautasítás karakter
149 0x95 MW MW Várakozó üzenet – Message Waiting
150 0x96 SG SPA Védett terület kezdete – Start of Protected Area
151 0x97 EG EPA Védett terület vége – End of Protected Area
152 0x98 SS SOS String kezdete – Start of String
153 0x99 GC SGCI Single Graphic Char Intro mint XXX nyomtatódik a Unicode-ban
154 0x9A SC SCI Single Char Intro
155 0x9B CI CSI Control Sequence Intro
156 0x9C SI ST String záró – String Terminator
157 0x9D OC OSC OS parancs – OS Command
158 0x9E PM PM Saját üzenet – Private Message
159 0x9F AC APC Alkalmazási program parancs – App Program Command

[szerkesztés] Egyéb, angol nyelvű linkek

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu