Nyomtató

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A nyomtató, vagy angolul printer, olyan hardver, kimeneti periféria, melyet arra használható, hogy a digitális adatokat megjelenítse nem elektronikus formában, általában papíron.

[szerkesztés] Általános tudnivalók

A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbben vannak, és minél kissebbek a rajzolatokat felépítő pontok. Ezt jellemzi a DPI, (Dot Per Inch, azaz hogy egy hüvelyk hosszú vonal hány pontból áll.)

A nyomtatás sebességét lap/percben mérjük.

A nyomtatók lehetnek színesek vagy szürkeárnyalatosak.

A nyomtatókat lehet aszerint is csoportosítani, hogy egyszerre hány karakter vagy pontot nyomtatnak a lapra; így megkülönböztetünk:

• Karakternyomtatót: egyszerre egy karakter nyomtatnak; az elektromos írógépekből lettek kifejlesztve; fajtái: például a betűkerekes, és gömbfejes nyomtató
• Sornyomtatót: egyszerre egy egész sort nyomtat.
• Lapnyomtatót: egyszerre egy egész lapot nyomtat ki.

Ha több számítógépet akarunk egy nyomtatóval kiszolgálni, akkor célszerű egy ún. switchbox-ot, nyomtatóátkapcsolót használni.

[szerkesztés] Nyomtatók típusai, működési elvük

• Ütő nyomtatók
  • Gömbfejes és margarétafejes nyomtatók: Csak a gyárifejen lévő fix karakterkészletet tudják alkalmazni, ugyanúgy, mint az írógépek. Kis sebességgel, de viszonyag szép képet nyomtatnak.
  • Láncos, írórudas, írókorongos, íróhengeres nyomtatók: Egyszerre egy egész sort tudnak nyomtatni, ezeket nevezzük sornyomtatóknak.
  • Mátrixnyomtatók: A mátrixnyomtató az írógép továbbfejlesztett változata. A nyomtatófejben apró tűk vannak (általában 9 vagy 24 db). A papír előtt egy kifeszített festékszalag mozog amelyre a tűk ráütnek, és létrehoznak a papíron egy pontot. A kép ezekből a pontokból fog állni. A tűket elektromágneses tér mozgatja, és rugóerő húzza vissza eredeti helyükre. Ezzel az eljárással nem csak karakterek, hanem képek, rajzok is nyomtathatóak. A nyomtatott képek felbontása gyenge, de ahol nem szükséges a jó minőség, ott ma is használják, mert olcsó. Egyes mátrixnyomtatók képesek színes nyomatok készítésére is, de ezek minősége igen alacsony.
    A mátrixnyomtatók több üzemmódban tudnak nyomtatni:
    • Piszkozati (Draft): A piszkozati minőség a tűk egyszeri leütésével készül, és nem túl szép képet ad.
    • Közel levél minőségű (NLQ, Near Letter Quality): Ez már egy szebb képet adó üzemmód, a tűk többszöri leütésével hozza létre a képet.
    • Levélminőségű (LQ, Letter Quality) Legalább 18 tűsnek kell ahhoz lennie a nyomtatónak, hogy ilyen minőségben nyomtasson, és az így készített kép igen jó minőségű, de nagyon hosszú ideig tart kinyomtatása.

• Nem ütőnyomtatók
  • Tintasugaras nyomtató: A tintasugaras nyomtatók tintapatronok segítségével tintacseppeket juttatnak a papírlapra. A patronban van egy porlasztó, ez megfelelő méretű tintacseppekre alakítja a tintát, és a papírlapra juttatja azt.
    A színes tintasugaras nyomtató színes tintapatronokat használ, általában négy alapszín használatával keveri ki a megfelelő árnyalatokat: ciánkék, bíborvörös, sárga és fekete színek használatával. Minden tintasugaras nyomtató porlasztással juttatja a tintacseppeket a papírlapra, de a porlasztás módszere változó. Ez történhet piezoelektromos úton, elektrosztatikusan, vagy gőzbuborékok segítségével. A gőzbuborékos nyomtató a következő módon működik:
    A nyomtató cserélhető tintapatronja a papír felett oldalirányban mozog. A nyomtatófejben lévő, tintával töltött kamrácskákhoz szabad szemmel alig látható fúvókák (porlasztók) kapcsolódnak. Azokat a kamrákat, mely a nyomtatandó képrészlet soron következő képpontjához szükségesek, elektromos impulzus meglegíti fel, minek következtében a tinta a melegítési helyeken felforr, és a keletkező gőzbuborék egy-egy tintacseppet lő a porlasztókon keresztül a papírlapra.
    A tintasugaras nyomtatók egy-egy karaktert sokkal több képpontból állítanak össze mint például a mátrixnyomtatók, ezért sokkal szebb képet is adnak annál: megfelelő tintasugaras nyomtatóval igen jó minőségű, színes képek is nyomtathatók, akár fotók is.
  • Lézeres nyomtató: A lézernyomtatóban speciális, fényérzékeny anyaggal (általában szelénnel) bevont és elektromosan feltöltött henger található. Ezen egy lézersugárral jelölik meg a nem fehér pontokat: ahol a lézer a hengerhez ér, ott a henger ellentétesen lesz töltött a henger többi részéhez képest. Amikor pedig a henger a festékrésszel érintkezik, akkor az ellentétesen töltött részekre festék tapad. A papírra a festék a hengerről kerül: ráég, amikor áthalad a 200 °C-os hengerpár között.
    A színes lézernyomatóban lényegében négy közönséges lézernyomtató mechanikája épül egybe, és az egyetlen szelénhengerükre a világoskék, lila, sárga és fekete festékhengerekről egymás után kerülnek fel a színek. A négy színnel való átfestéshez a lézersugárnak négyszer kell végig futnia a szelénhengeren.