Chryselephantin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Chryselephantin (Krizelefantin), arany-elefántcsont alkotás, illetve a szobrászatban a kidolgozásnak az a formája, amelynél a szobor vagy dombormű egyes részeit aranyból, másokat (többnyire az emberi test ruhátlan felületeit) elefántcsontból mintázzák.

Az eljárás rendkívül költséges volta miatt a tisztán ilyen technikával készült szobrok belsejét áltakában fa- vagy agyagváz töltötte ki. A technikának gyakoriak az utánzatai is, ilyenkor az elefántcsontot márvány, az aranyat aranyozott bronz vagy más anyag helyettesítette.

[szerkesztés] Története

A Chryselephantin technika maga keleti előzmények nyomán a görög szobrászatban alakult ki. Ókori hagyomány szerint a technika úttörői Dipoinosz és Szküllisz voltak. A módszer hátterében vallásos elképzelés lehetett: az aranyat és az elefántcsontot az istenek anyagának tartották. A görög szobrászatban ezért elsősorban istenszobrokon alkalmazták, legnagyobb mestere Pheidiasz volt. A római császárkorban császárszobrok készültek ezzel a technikával.

Napjainkban állatvédelmi okokból és az elefántcsont kereskedelmi tilalma miatt nem gyakori módszer.

[szerkesztés] Források

• Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)