Csellószvitek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A hat, szóló csellóra íródott szvitsorozat (röviden Csellószvittek, BWV 1007-1012) Johann Sebastian Bach műve.
Azt, hogy Bach ezt a művet mikor, és miért írta, tisztázatlan. Feltehetőleg a kötheni udvar csellistáinak készült (Christian Ferdinand Abel és Christian Linigke).
A szóló hegedű műveivel ellentétben ennek a sorozatnak az egésze kéziratban fennmaradt, bár Anna Magdalena Bach 1730 körül készített egy másolatot, ami nehezíti a kutatást.
Manapság nem csak csellón adják elő. Elősorban brácsán, nagybőgőn és fagotton, de gitáron, harsonán, tubán is.
Következő hangnemekben van:
- Nr. 1 – G-dúr
- Nr. 2 – d-moll
- Nr. 3 – C-dúr
- Nr. 4 – Esz-dúr
- Nr. 5 – c-moll
- Nr. 6 – D-dúr
A tételek mindig ugyanazt a felépítést követik:
- Prelúdium
- Allemande
- Courante
- Sarabande
- Menüett I/II (Nr. 1 és 2), ill. Bourrée I/II (Nr. 3 és 4), ill. Gavotte I/II (Nr. 5 és 6)
- Gigue
Ezek a művek a csellóirodalom virtuózabb kategóriaájába sorolhatok, a kortárs műveknél (pl. Vivaldi Csellószonátáinál) sokkal nehezebbek.
Ez az egyik mű, amelyik beigazolta a cselló létjogosultságát szólóhangszerként.
Based on work by