New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Gitár - Wikipédia

Gitár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gitár
angol: guitar
francia: guitare
német: Gitarre
olasz: chitarra
spanyol: guitarra
Gitár
Besorolás
Kordofon hangszerek
Pengetős hangszerek
Fogólapos hangszer
Menzúra
650 mm
Hangolás
E – A – d – g – h – e'
Hangterjedelem

Standard hangolás esetén
Rokonhangszerek
Elektromos gitár, Basszusgitár, Hawaii gitár, Warr gitár, Ukulele, Lant, Bendzsó, Mandolin
Hangpélda
(Sound hallgat)
Hangszerjátékos
Gitáros

A gitár a húros hangszerek, ezen belül a pengetős hangszerek csoportjába tartozik, és megszólaltatása pengetővel, illetve ujjal történik. Neve valószínüleg a görög kithara (κιθάρα) szóból ered, amely egy hasonló hangszert jelölt. Rokonai a lant, a bendzsó és a mandolin.

Általában hat húros, és hangolása E-A-d-g-h-e'. Mint láthatjuk, ezen húrok nagy része kvart távolságra van egymástól, kivétel: g-h, ami nagytercre. A gitár lehet akusztikus, elektronikus, vagy mindkettő. A hangszer igen sok zenei stílusban szerepel.

A gitárkották íródhatnak

  • violinkulcsban,
  • a violinkulcs egy olyan fajtájában, amely alatt egy nyolcas található (tenorkulcs), és ezáltal a leírtakat egy oktávval lejebb kell értelmezni (lásd alt (hangfajta))
  • tabulatúra

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Ismertebb művek gitárra

[szerkesztés] A gitárok csoportosítása

[szerkesztés] A húrok anyaga szerint

  • klasszikus és flamenco gitár (nejlon, régebben juhbél)
  • fémhúros akusztikus vagy elektromos gitár (acél, ezüst, bronz stb.)

[szerkesztés] A hangerősítés szempontjából

Elektromos gitár
Elektromos gitár
  • akusztikus vagy klasszikus gitár
  • elektromos gitár (hagyományos felépítésű vagy lapgitár)
  • elektroakusztikus gitár (hangszedővel ellátott akusztikus vagy klasszikus gitár)
  • rezonátoros gitár (a hangkeltést a testbe épített egy vagy több fém rezonátor biztosítja)

[szerkesztés] A húrok száma szerint

  • 6 húros gitár (ez az általános)
  • 12 húros gitár (6, páronként azonos hangolású, vagy páronként egymástól egy oktáv távolságra levő húrral)
  • 4 húros gitár (basszusgitár)
  • a különböző zenei stílusok által támasztott igényeknek megfelelve egyre gyakoribbak a gitárok közt a hét vagy nyolc, basszusgitárok közt az öt vagy több húros hangszerek

[szerkesztés] Felépítés szerint

  • Klasszikus gitár

A klasszikus vagy spanyol gitár a 18.században alakult ki.

  • Indiai gitártípusok

Nalin Majumdar Az '50-es években megpróbálta meghonosítani a nyugati gitárokat Indiában, de a tradicionális szemléletű többség nem fogadta el az új hangszert. Pandit Brijbushan Kabra módosította a hangszert a '60-as években. Chikari, azaz kontakthúrokat illetve rezonánshúrokat épített a gitárba, hogy az indiai zenében jellegzetes felhanggazdagságot biztosítsa. Ma emellett még a Shankar-gitár és a Vishwa Mohan Bhattféle gitárok elterjedtek.

  • Les Paul

Les Paul, eredeti nevén Lester William Polsfuss alkotta meg ezt az elektromos gitártípust 1941-ben. Körvonalaiban a klasszikus gitárt idézi, de a hagyományos kör alakú hanglyuk helyett két S alakú vágás van a gitáron. Általában egy dupla hangszedő (Pickup) van rajta. A többi gitártípustól eltérően van rajta híd. A gitár első gyártója a Gibson Guitar Corporation volt.

  • SG

A Gibson Guitar Corporation Les Paul-lal szerződést kötöttek, hogy csak Gibson gitárral játszik nyilvánosság előtt, illetve nem készül róla más gitárral fotó. 1961-ben a Gibson cég a tudta nélkül továbbfejlesztette a gitárt, de továbbra is Les Paul-ként gyártotta. Les Paul nem kedvelte az új formát, azt mondta, ez nem az "ő gitárja", ezért arra kérte a Gibson-t, hogy vegyék le a nevét a gitárokról. A Gibson ekkor nevezte át a modellt SG-re, ami szintén az egyik legnépszerűbb gitárjává vált.

Az 1950-es években alakította ki a formát Leo Fender és Freddie Tavares. A Les Paul-lal ellentétben a gitártest nem üreges, így kisebb a szerepe a hangszín kialakításában a fa anyagának. Általában szimpla hangszedőkkel rendelkezik.

  • Superstrat

Az 1980-as években a heavy metal egyre növekvő népszerűsége miatt megnőtt az igény az összetettebb gitárok iránt. Az első Superstrat-ot 1982-ben Grover Jackson készítette, ebből később egész szériája lett a Jackson-gitároknak. A Superstrat egyesíti a Les Paul és a Stratocaster tulajdonságait. 2 dupla és 1 szimpla hangszedővel van felszerelve. Az 1980-as évek elején jelent meg a Floyd Rose is, ami a Superstrat gitárok standard alkatrészévévé vált.

  • Ibanez

A japán gitárcég vezető szerepet ért el a minőségi gitárgyártás terén, minden igényhez igazodva, vagy éppen új igényeket teremtve a legkorszerűbb technikával és a leg nevesebb zenészek közreműködésével készíti hangszereit.

[szerkesztés] Zenekari funkció szempontjából

5 húros basszusgitár
5 húros basszusgitár
  • szólógitár (főleg a dallamot játssza)
  • ritmusgitár (a zenekari ritmusszekció részeként főleg akkordokat játszik)

A szólógitár és a ritmusgitár általában csak a zenekarban betöltött szerep szerint különbözik (a szólógitár nem önálló gitárfajta).

[szerkesztés] A gitár húrjai és hangolása

A gitár húrjai – a játék közbeni elhelyezkedést véve – fentről lefelé haladva egyre vékonyabbak. Az gitár alapvető hangolása E-A-d-g-h-e'. A különféle zenei stílusokban sok ettől eltérő hangolást alkalmaznak. Néhány a gyakoribbak közül:

  • E-A-d-f#-h-e' – a reneszánsz lanttal azonos hangolás
  • D-G-d-g-h-d'blues stílusban és slide-gitárral
  • D-A-d-f#-a-d' – blues és folk stílusban
  • E-H-e-g#-h-e' – az előző hangolás egy hanggal feljebb
  • C-G-c-g-c'-e' – country blues és modern akusztikus hangolás
  • D-A-d-g-h-e' – klasszikus, folk, metal és alternatív zenei stílusokban
  • E-A-d-g-c'-f' – tiszta kvart hangolás, a negyedik és ötödik húr között is kvart a hangtávolság
  • C-G-d-a-e'-h' – tiszta kvint hangolás, mint a mandolin vagy a hegedű hangolása
  • C-G-d-a-e'-g'Robert Fripp által kidolgozott új hangolás
  • D-A-d-g-a-d' – a kelta zenében használatos hangolás

Balkezes gitárosok gyakran fordítva tartják a hangszert, ezért a húrokat is fordított sorrendben alkalmazzák.

Gitárhúrnak régen bélhúrokat vagy selyemhúrokat használtak. Napjainkban az akusztikus gitárok húrjai fémből, a klasszikuséi műanyagból, illetve fémszállal befont műanyagból vannak. Az elektromos és basszusgitárok többségén acélhúrok vannak, mivel a dinamikus hangszedők csak ezeket érzékelik.

[szerkesztés] Lásd még

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Gitár témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu