Csenki Imre

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csenki Imre (Püspökladány, 1912. augusztus 7. – Budapest, 1998. július 15.) karnagy, zeneszerző.

[szerkesztés] Élete

1935 és 1937 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanárképző szakán Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Harmat Artúr, Vaszy Viktor, Vásárhelyi Zoltán, Bárdos Lajos és Bartha Dénes növendéke volt, majd 1942-től ugyanott a tanítóképző intézeti zenetanárképző szakon tanult.

1937-40-ig a mezőtúri gimnázium énektanára volt, 1942-44-ig a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar karnagyaként dolgozott. 1940 és 1950 között a debreceni Református Kollégium tanítóképzőjének ének- és zenetanára, majd a Debreceni Egyetem zenei lektora lett. A Magyar Állami Népi Együttes Énekkarának alapító karnagya volt, ahol 1950-72-ig karnagyként és művészeti vezetőként tevékenykedett. 1964-66-ig között a Rádióénekkart vezette. Karnagyként számos kórusművet – köztük Bartók és Kodály műveit – mutatott be. Együtteseivel gyakran vendégszerepelt itthon és külföldön, ahol magas színvonalú produkciókkal és versenygyőzelmekkel szerzett hírnevet.

Népzenekutatóként a magyarországi cigányok között végzett zenei gyűjtéseket.

[szerkesztés] Díjak, elismerések

• Kossuth-díj (1952);
• Kiváló Művész;
• Debrecen Város Csokonai-díja.

[szerkesztés] Művei

Operák, kórusművek, hangszeres darabok, népdalfeldolgozások, táncok.

Tanulmányokat publikált a zenei folklór témakörében.