Magyar Rádió

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar Rádió
Indulás dátuma	1925
Társaság	Magyar Rádió ZRt.
Ország	Magyarország
Vételi terület	országos
Székhely	1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5–7.
Korábbi neve	Magyar Telefonhírmondó és Rádió ZRt. Magyar Rádió és Televízió
Weboldal	radio.hu
Foghatóság
Földi sugárzás
Antenna Hungária	(Analóg, DAB kísérleti)
Műholdas vétel
Antenna Hungária(Európa), GlobeCast World (Észak-Amerika, Ausztrália)

A Magyar Rádió ZRt. (MR) Magyarországon működő állami közszolgálati rádióadó. Műsora földfelszíni rádiókészülékkel vagy műholdon és interneten keresztül is hallgatható a nap 24 órájában.

Tartalomjegyzék 1 Csatornák 2 Működésének jogi háttere 3 Története 4 Körzeti stúdiók 5 Szervezeti felépítése 5.1 A Magyar Rádió eddigi vezetői 6 Lásd még 7 Jegyzetek 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Csatornák

• a Kossuth rádió a hírek és a közélet csatornája. Itt szól naponta a rádió legnépszerűbb műsora, a Krónika c. hírmagazin, amely reggel 5 órakor, délben, délután 16 órakor, este 18 órakor és késő este 22 órakor jelentkezik. Középhullámon [[(KH])], Ultrarövidhullámon(URH-CCIR), Rövidhullámon (6025kHz, 06-18 óráig), a Hot Bird 6 (DunaTV 7.38MHz segédhangvivő) és Hot Bird 8 (Antenna Hungária digitális multiplex) műholdakon is fogható.
• a Petőfi rádió könnyűzenét és szórakoztató háttérműsorokat közvetít, URH-CCIR sávban, valamint a Hot Bird 6-os 8-as műholdon fogható.
• a Bartók rádió elsősorban komolyzenét sugároz, URH-CCIR frekvencián és a Hot Bird 8-as műholdon (MTV2 segédhangvivő) fogható.
• 2007 február 1-jén megszűnt a keleti normás ultrarövidhullámú (URH-OIRT) műsorszórás, így a nemzetiségi műsorok sugárzása az újonan indult MR4 nevű adón történik, amely középhullámon, 873 és 1188kHz-en valamint műholdon fogható. A parlamenti közvetítések az MR5-ön zajlanak, amely műholdon és interneten hallgatható.
• mindegyik adó hallgatható az interneten is, a Magyar Rádió honlapján.

[szerkesztés] Működésének jogi háttere

Az médiatörvény (1996. évi I. törvény) szerint a Magyar Rádió ZRt. alapítója és egyedüli részvényese, így a tulajdonosi kezelő testülete Magyar Rádió Közalapítvány. Az alapítvány kuratóriuma választja meg a rádió elnökét, gyakorolja a gazdálkodásával összefüggő felügyeleti jogokat. A szakmai felügyeleti szerv az Országos Rádió és Televízió Testület. A törvényességi felügyeletet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság végzi.

Az MR ügyvezetését az elnök látja el. Gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

[szerkesztés] Története

Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén indult meg a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) keretében, amely akkor a Magyar Távirati Irodát (MTI) is magában foglalta.Ezt az új helyiségetcsak a "drót nélküli"testvér használta.A 20kW-os nagyadóval működő rádioállomás, két vastorony közé kifeszitett,úgynevezett T-antennával.Szűkké vált a Rákóczi út két emelete,ezért"központi fekvésű,s mégis elegáns,a nagyobb forgalomtol s ipari áramoktól mentes"elhelyezést kerestek.A Nemzeti Múzeum mögötti "mánásnegyed"-hez közel,az akkori Sándor utcában.Akkor még állt a nemzeti lovarda mely a főváros 1944-45 ostromakor dőlt romba.Ma ennek helyén is a Rádió épülete van. Lakihegyen 1933-ban új antenna emelkedett az Európában rekordnak számitó 300 méteres magasságba.December 2-án pedig ünnepélyesen felavatták az új, 120kW-os "óriáadót",mely ezzel az antennával ettől fogva Budapest 1 műsorát sugározta.Az épület megint kezdett szükké válni ezért nekifogtak a bővitéseknek és 1932ben létrehozták az új földszinti csatornát is.1944.November 30.Lakihegy-A visszavonuló német robbantóalakulatok földre döntik a magyar rádiozás jelképévé vált 300méteres antennát.1945.május 1-én a Magyar Rádió végre felszabadul.1945. június 1-jén a világháború utáni újjászervezés során a szervezet elnevezése Magyar Központi Híradó Rt.-re változott, amelyet 1949. augusztus 19-én államosítottak.1949.február1-én "Budapest1" felveszi a Kossuth,"Budapast2" a Petőfi nevet. 1949-ben Sófalvi Károly átadja a Rádió első, saját fejlesztésű és gyártású stúdiómagnetofonját.Az MTI-től különválasztva 1950. március 7-én létrejött a Magyar Rádióhivatal (MRH).1951.Először jelentik be a tévéadások majdani megindulását. 1953.Megalakult a műszaki jellegű Magyar Televizió Vállalat, és a Postakisérleti Intézettel karöltve elkésziti az első az első,100/50W-os adóberendezést,1953.december 16-án a berendezés meg is kezdi probaadásait. A kisérlet szinhelye a magyar rádiózás történetéből ismert Gyál úti postakisérleti állomás,erre szerelnek egy adóantennát.1954.január 20-án üzembe helyezik a 100 W-os kisérleti adót a Széchenyi-hegyen. A Pollack Mihály téri rádióépületben, a volt Esterházi-palotában megalakul a rádió televiziós főosztálya, veyetője Révai Dezső,a beosztottak száma 2fő.Az első magyar televiziós felvételre 1954szeptember 2-ánkerül sor, a Filmgyárban. 1957. augusztus 18-án a szervezet Magyar Rádió és Televízió (MRTV) néven működött tovább egészen 1974 októberéig, amikor különvált a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV). 1996. augusztus 1-jén a médiatörvény értelmében megalakult a Magyar Rádió Rt. elnevezéssel. ^[1]

Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Kulcsesemények Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde Az MTV-székház ostroma 2006-os önkormányzati választások Zavargások október 23-án Szervezetek, személyek „Kossuth tériek” – MNB 2006  – Molnár Tamás  – HVIM  – Toroczkai László  – Budaházy György  – Gergényi Péter Érintett hírszolgáltatók Magyar Rádió  – Magyar Televízió  – HírTV

2006. szeptember 17-én vasárnap a Magyar Rádió adta közre először Gyurcsány Ferenc májusi, balatonőszödi beszédét, mely hónapokig tartó országos tiltakozási hullámot robbantott ki. Szintén a Magyar Rádióban került adásba két másik, zárt ajtók mögött elhangzott beszéd Lamperth Mónika belügyminiszter szájából az önkormányzati rendszer átalakításáról a szocialista képviselők javára, illetve Szekeres Imre honvédelmi miniszter felvetése az MSZP MDF-hez illetve SZDSZ-hez fűződő viszonyának radikális újragondolásáról.

[szerkesztés] Körzeti stúdiók

• Debreceni Regionális Stúdió
• Győri Regionális Stúdió
• Miskolci Regionális és Nemzetiségi Stúdió
• Nagykanizsai Regionális stúdió
• Nyíregyházi Regionális Stúdió
• Pécsi Regionális és Nemzetiségi Stúdió
• Szegedi Regionális és Nemzetiségi Stúdió
• Szolnoki Regionális és Nemzetiségi Stúdió
• Szombathelyi Regionális Stúdió

[szerkesztés] Szervezeti felépítése

Az MR önálló szervezeti egységei:

• Elnöki Hivatal
• Kossuth Rádió Főszerkesztőség
• Petőfi Rádió Főszerkesztőség
• Bartók Rádió Főszerkesztőség
• Művészeti Főszerkesztőség
• Archívum
• Gazdasági Igazgatóság
• Műszaki Igazgatóság
• Informatikai Osztály
• Jogi Iroda
• Oktatási Osztály
• Kommunikációs Iroda
• Kereskedelmi Iroda
• RTV Részletes
• Belső Ellenőrzési Iroda

Az MR tanácsadó, koordináló, illetőleg egyéb tevékenységet végző testületei:

• Elnöki értekezlet
• Elnökségi értekezlet
• Nyelvi Bizottság
• Mikrofonbizottság
• Műsorülés

[szerkesztés] A Magyar Rádió eddigi vezetői

Puskás Tivadar, a "Telefon Hirmondo" megalkotója 1893-ban szólalt meg elöszőr, s 1925 végéig tartott Rádió Budapest 1925. december 1-jén szólalt meg elöszőr. 'MR Gyarmathy sándor,a Rádió első rendezője Szőts Ernő, első műsorigazgatója

• 1925–1941 Kozma Miklós
• 1942–1944 Náray Antal
• 1945–1948 Ortutay Gyula
• 1948–1949 Barcs Sándor
• 1949–1953 Szirmai István
• 1953–1954 Hartai László (mb. elnök)
• 1954–1956. október 30. Benke Valéria (elnök)
• 1956. november 7.– 1957 Gács László (kormánybiztosként)

MRTV

• 1957. augusztus–1958 Benke Valéria
• 1958–1962 Gács László
• 1962–1974 Tömpe István

MR

• 1974–1988 Hárs István
• 1988–1990 Hajdú István
• 1990–1993 Gombár Csaba
• 1993–1994 Csúcs László (alelnökként)
• 1994–1996 Szirányi János
• 1996–2000 Hajdú István
• 2000. július–augusztus Juhász Judit (alelnökként)
• 2000. augusztus–2001. június Szijártó István (gazdasági igazgatóként)
• 2001. június 5.–2005. július 31. Kondor Katalin
• 2005. augusztus-2006. július Gőblyös István és Hollós János (ügyvezetőként)
• 2006. augusztus 1.– Such György

[szerkesztés] Lásd még

• Szabad Kossuth Rádió

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ MR: munkába állt az elnök

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Magyar Rádió 20. századi története

A Magyar Rádió adói
Kossuth Rádió · Petőfi Rádió · Bartók Rádió

Az EBU-UER tagjai  m·v·sz

Európai tagok: RTSH · RTVA · AMPTV · ORF · BTRC · VRT · RTBF · PBSBiH · BNR · BNT · HRT · CyBC · ČRo · ČT · DR · DK/TV2 · ER · EE/ETV · MTV Oy · YLE · GRF · GTVR · ARD · ZDF · ERT · MR · MTV · RÚV · RTÉ · RAI · LR · LTV · LRT · CLT · ERSL · MKRTV · PBS · TRM · GRMC · RTCG · NPB · NRK · NO/TV2 · TVP · RDP · RTP · C1R · RDO · RTR · SMRTV · RTS · SR · STV · RTVSLO · RTVE · SER · COPE · SE/STV · SRG/SSR · TRT · NTU/NRU · BBC · UKIB · RV Nem európai tagok: ENTV · ENRS · TDA · ERTU · IBA · JRTV · TL · LJB · SNRT · ERTT