Csepregi Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csepregi Lajos (Lápafő, 1820 – Gödöllő, 1890. február 14.) a nemzeti színház nyugalmazott titkára
[szerkesztés] Élete
Református szülőktől származott; gazdasági pályára készült, hajlamai azonban a szinészetre terelték és vidéki szinész lett; de nem lett belőle szereplő szinész, hanem a szinügy munkása. 1839-ben jött a nemzeti szinházhoz, hol mint kardalnok, szinész, énekes, ügyelő, gazda, utoljára titkár működött. Közben 1843-ban elhagyta a nemzeti szinházat és a gróf Károlyiaknál gazdasági irnok lett; azonban 1846-ban oda ismét visszatért és régi szenvedélyének élt. Igen kiművelte magát és sok idegen nyelvet jól megtanult s a nemzeti szinház három első évtizedében ő fordított le legtöbb szindarabot (franciát, angolt, olaszt, németet) a játékrend számára. Prózáját a szinészek közvéleménye szerint igen jól lehetett beszélni a szinpadon. Egyszersmind valódi élő krónikája volt a nemzeti szinház első félszázadának. Mikor Zichy Antal 1871-ben intendansi állásáról leköszönt, a félesztendei interregnum alatt ő reá bízták a szinház administrativ igazgatását. Pontos, szorgalmas, érdes modorú ember volt. 1889. január 1. nyugdíjaztatott, ekkor koronás arany érdemkeresztet kapott és Gödöllőre költözött, hol 1890. február 14. agyonlőtte magát. A Radnótfáy-alapból, melyet ő kezelt, 13000 aranyforint hiányzott és midőn e miatt a királyi ügyész elé idézték, maga vetett véget életének, mire Podmaniczky Frigyes báró, a nemzeti szinház volt intendansa, a hiányt rögtön kifizette. Csepregi utolsó levelében, melyet 1890. február 12. nejéhez irt, ártatlannak vallja magát és szerencsétlenségének okát a pénztárkezelésben való teljes járatlanságának tulajdonítja. A levél megjelent a Szinészek Lapjában (1890. 8. szám)
[szerkesztés] Munkái
1. A vindsori vig nők, vig opera 3 felv. Shakespeare után irta Mosenthal, zenéje Nicolai Ottótól. Pest, 1859.
2. Dinorah, vagy a ploermeli búcsu, vig opera 3 felv. Carré Mih. és Barbier után, zenéje Meyerbeertől. U. ott, 1860.
3. Lalla Roukh, vig opera 2 felv. Carré és Battu után. U. ott, 1863.
4. A pártbaj, dr. 5 felv. Ferrari Pál után, olaszból ford. U. ott, 1872. (Nemz. Szinh. Könyvt. 33.)
5. II. Károly Anglia királya, tört. vigj. 5 felv. Giacometti Pál után. Bpest, 1873. (N. Szinház Könyvt. 46.)
6. A mentor, vigj. 3 felv. Fredro J. S. után. U. ott, 1875. (N. Sz. K. 56. és Arad, 1877.)
Perthes Karolina életrajzát irta a Család Könyvébe (III. 1857.)
Fordított 65 szinművet és hét operát, ezek betűrendben a következők: Apát keres, Scribe és Vanderbuch után; Antverpi árvák, Bouchardy (Egressy Bénivel); Attila, opera, zenéje Verditől; Benoiton család, Sardou; Bohó Misi de Hájas, Goldschmidt (Aszalaival); Családi dráma, Carré és Barbier (Egressivel); Diogenes, Pyat Bódog; Edda, Weilen; Egy napi dicsőség, Deligni; Egy szinésznő élete, Bourgeois; Elizondói leány, operette, zenéje Offenbachtól; Evangelium és családélet, Souvestre (Egressyvel); Fehér és piros rózsa, Shakespere (Tóth Józseffel); Férjem kószál, Carmon; Fiammina, Uchard Mario; Fortunio dala, operette, Cremieux és Halevy, zenéje Offenbachtól; A Gyárnok, Souvestre Emil; Hála Istennek terítve van, Gozlan; Három mellény, Desnoier; Házasság pénzért, Scribe; Herman gróf, Dumas (Egressyvel); Johanna és Jeanette, Scribe (Nemz. Szinház Zsebkönyve 1848.) Jól őrzött leány, Labiche; Kákán csomó, Bornier; Kápolna, Gozlan; Kedves, Girardin; Két anya gyermeke, Soulié; Két Philibert, Picard; Királyi csók, Bayard; Koldus nő, Bourgeois; Kőműves, Bayard; Lakat, Aldridge; Lavater, Dumanoir; Lecouvreur Adrienne, Scribe (Egressyvel); Londoni arszlánok, Bourcicault; Marianna, Bourgeois (Egressyvel); Marquisné vacsorája, Michel; Marsan herczegnő, D'Ennery; Márvány hölgyek, Borrier; Megyek Amerikába, Bayard; Narancsárusnő, Masson; Nem mind arany a mi fénylik, Thomas; Nép és aristokratia, Dumersan és Delaborde (Egressyvel); Női harcz, Scribe; Pénz, dicsőség és nők, Cogniard és Delaborde; Saint-Georges lovag, Mellesville és Roger de Beauvoir; Sheridan, Langlé Aylié; Szamártej, Gabriel és Dupenty; Szerelmes pap, Laurener; Szökőév, Bukstone; Titkos ügyvivő, Hackländer; Tudtán kivül kém, Mellesville és Duveyrier; Tücsök leánya...; Válság, Feuillet; és Veronai két nemes, Shakespere (Tóth Józseffel).