Dániel Marczal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dániel Marczal (1782 – 1864) teológiai doktor és címzetes kanonok

[szerkesztés] Élete

Tanulmányainak végeztével szentszéki jegyző lett; 1807-ben a temesvári püspöki lyceumban a theologia pastoralis és az egyházi jog tanára s 1810-ben címzetes kanonok lett; 1817-ben szakálházai, 1822-ben verseci plébánossá, később szentszéki ülnökké s Torontál megye táblabírájává választották meg.

[szerkesztés] Munkái

1. De titulo haereditarii Austriae imperatoris. H. n., (1804.)

2. Commentatio de titulo haereditarii Austriae imperatoris a nobili hungaro anno 1804 concinnata, nunc edita ex authographo quod in musei hungarici bibliotheca regnicolari existit. Pestini, 1810.

3. Eucharisticon quod occasione suscepti canonicatus honoris in ecclesia cathedrali a. dioecesis Csanadiensis habuit die 22. sept. 1811. Temesvarini.

4. Dictio ad ill. ac rev. dnum Josephum Lonovics, episcopum Csanadiensem, dum regimen almae suae dioecesis ritu solenni capesseret. Nomini cleri curam animarum exercentis habita Temesvarini die 24. sept. anno 1834.

5. Fasciculus sententiarum e classicis, aliisque auctoribus excerptarum. Viennae, 1862.

[szerkesztés] Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996