Dávid-szarvas
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: vadon kihalt, visszatelepített
|
|||||||||||||||||||
 Milu (Elaphurus davidianus)
|
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Elaphurus davidianus Milne-Edwards, 1866 |
|||||||||||||||||||
|
|
A Dávid-szarvas, kínai nevén milu egy vadon már kipusztult, eredetileg Kínában honos szarvasféle. A Dávid-szarvas elnevezést Dávid atyáról, arról a Kínában térítő francia misszionáriusról kapta, aki először számolt be a faj létezésről a nyugati tudomány számára a 19. században.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenés
A hímek kb. 200 kg-t, a nőstények kb. 160 kg-ot nyomnak. A hímek agancsot viselnek, melyet minden télen levetnek, és májusra újranövesztenek.
[szerkesztés] Életmód
A miluk a legtöbb szarvasfélétől eltérően kedvelik a vizet. Szívesen belegázolnak a folyókba, tavakba, és úszni is tudnak. Nyáron sok vízinövényt is fogyasztanak.
Csordában élnek, de a hímek a párzási időszak előtt két hónappal elhagyják a nőstényeket. A párzás idejére ismét csatlakoznak, és végig böjtölve keményen megküzdenek egymással a nőstényekért.
[szerkesztés] Szaporodás
A párzás után újabb két hónapra távol tartják magukat a nőstényektől. A nőstény szokatlanul hosszú ideig – 280 napig – vemhes. A borjú 10 kg körül születik.
[szerkesztés] Védettség
Vadon utoljára kb. a harmadik században élhetett, a faj a fennmaradását a császári vadászterületen fogságban élő populációnak köszönheti. Itt az utolsó példányokat japán és nyugati katonák fogyasztották el 1900 körül a boxer-lázadás idején. Azonban addigra elég példány jutott el európai állatkertekbe és parkokba ahhoz, hogy egy tenyésztési és visszatelepítési program meginduljon. Jelenleg két kínai nemzeti parkban élnek miluk.
 |
Ez az emlősökről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by