Dávid Ibolya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dávid Ibolya (* Baja, 1954. augusztus 12.) ügyvéd, politikus, az MDF elnöke.

Tartalomjegyzék

1 Tanulmányai
2 Politikai tevékenysége
3 Konfliktusok személye körül
4 Érdekességek
5 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Tanulmányai

Tóth Kálmán Gimnázium, Baja (1968-1972)
József Attila Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara – ügyvéd (1975-1981)

Egyetemi tanulmányai előtt bedolgozóként tevékenykedett. Diplomázása után, 1985 óta a tamási ügyvédi mukaközösség tagja.

[szerkesztés] Politikai tevékenysége

[szerkesztés] Út a pártelnökségig

1989-ben lépett be az MDF hőgyészi szervezetébe. 1990 és 1994 között a Tolna megyei Közgyűlés tagja, 1993 és 1997 között a párt Tolna megyei elnöke volt. 1996 óta az elnökség tagja, 1999 óta a párt elnöke.

1990-ben, 1998-ban és 2002-ben egyéni választókerületéből, 1994-ben és 2006-ban pártja országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe. 1992 és 1994 között az ügyrendi bizottság elnöke, 1995 és 1998 között pedig az MDF frakcióvezető-helyettese volt.

[szerkesztés] Az Orbán és Medgyessy-kormány idején

Orbán Viktor kormányában igazságügy-miniszterként ő volt az egyetlen MDF-es, illetve női miniszter.

Békejobb 2000 nevű kezdeményezésével próbálta a kisebb jobboldali pártokat tömöríteni, kevés sikerrel.

2002-ben az Országgyűlés alelnökévé, illetve pártja frakcióvezető-helyettesévé is megválasztották. 2004-ben az európai parlamenti választásokon az MDF-lista vezetője volt, megszerzett mandátumát azonban átengedte képviselőtársának.

[szerkesztés] Harmadik pártszakadás

2004-ben az MDF parlamenti frakciója kettészakadt. A Dávid Ibolya által vezetett pártirányvonalat bíráló tagok Lezsák Sándor és Ékes József vezetésével Lakitelek-munkacsoport néven szerveződtek meg. A munkacsoport tagjai rövidesen vagy kiváltak a frakcióból vagy kizárták őket. A frakció ekkor újjáalakult, Dávid Ibolyát újra frakcióvezető-helyettessé, illetve parlamenti alelnökké választották.

[szerkesztés] 2006-os választások

Pártja mindkét nagy párttól távolságtartó politikával próbált eredményes lenni. A párt átlépte az 5%-os parlamenti küszöböt és ezzel 1994 óta képes volt egyedül bekerülni az Országgyűlésbe. Központi eleme volt a kampányuknak, hogy sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort nem segítik kormányra. Ez a két forduló között főleg utóbbi irányában mutatkozott meg, amikor elutasította a Fidesz közeledését (Bod Péter Ákos miniszterelnök-jelöltsége stb.). Ennek hatására a baloldali szavazótáborban nőtt, a jobboldali szavazótáborban viszont csökkent népszerűsége. A két párt viszonya azóta jelentősen romlott.

Dávid Ibolya a párt országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe.

2007. március 11-én az MDF kongresszusa ötödször választotta pártelnöknek.[1]

[szerkesztés] Konfliktusok személye körül

Igazságügyminisztersége idején, 2001. július egy Ferencváros – Újpest meccsen az újpesti szurkolók az egy hónappal korábban az FTC Várszegi Gábor tulajdonában lévő FOTEX cég által történt felvásárlására „reagálva” néhany antiszemita és egyéb provokatív (pl: „Az iszlám dzsihádot, az egyház keresztes háborút, mi pusztulj, Fradit hirdetünk”^[1]) transzparenseket felmutatva valamint antiszemita rigmusokat skandálva szidták a ferencvárosi szurkolókat, akik hasonló rigmusokkal reagáltak. Az esetet követően július 27-én, Kapolcson, a Művészetek Völgye megnyitóján arra a kérdésre, hogy mit gondol az esetről azzal felelt, hogy „nem értek a focihoz”. Később megtagadta a nyomozást Bognár György, akkori MIÉP alelnök és parlamenti képviselő szintén az FTC eladása kapcsán tett hasonló kijelentései ^[2]ügyében.