Davidovics Demeter
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Davidovics Demeter (Zimony, 1789. október 12. – Smederevo, 1838. március 25.) a szerb fejedelem első titkára
[szerkesztés] Élete
Tanult a karlovicai gymnasiumban; azután bölcselet- és orvostanhallgató volt a pesti egyetemen 1808–1812-ig. Később Bécsbe ment, hol minden idejét a szerb nemzeti irodalomnak szentelte s több évig kiadta a szerb hirlapot 1813–1816-ig Frusics Demeterrel, azután 1817-ig maga egyedül; egyúttal a saját munkái és másokéinak kiadását eszközölte. Hogy saját szerb nyomdát állíthasson föl, a könyvnyomtatást is megtanulta. Miután vállalatai gazdászatilag nem a legjobban sikerültek, 1823-ban elhagyta Bécset és Szerbiába ment, hol Kragujevácon egy irodában nyert alkalmazást. 1826-tól Obrenovics Mikos szerb fejedelemnek első titkára volt s különösen a külföldi ügyekkel foglalkozott. Az ország és a fejedelem érdekében többször utazott Konstantinápolyba. Beszélt szerbül, oroszul, németül, franciául és latinul; ő alapította Szerbiában 1832-ben az első nyomdát Kragujevácon, a fejedelem akkori székhelyén és 1834-ben jelent meg ott az első hirlap, a Szrbszke Novine, Davidovics szerkesztésében; ez egyszersmind hivatalos közlöny is volt. 1835-ben fejedelmi székhellyé Belgrád lett s a nyomda is oda költözött át; a hirlap is ott jelent meg azután.
[szerkesztés] Munkái
1. Nastawlenije k blagonrawiju. Buda, 1812. (Buzdítás az erkölcsösségre, Eisenmann munkájának fordítása.)
2. Zabavnik. Buda, 1818–21. (Almanach, melynek 1815–17. évfolyamai Bécsben jelentek meg.)
Munkáit, melyeket Schafarik fölsorol, szerb nyelven irta s a fenti kettő kivételével külföldön jelentek meg.
Based on work by