Demoscene

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A demoscene (ejtsd: demószín) egy nemzetközi underground számítástechnikai szubkultúra, amelynek célja különböző számítógépes digitális művészeti alkotások („demók”) készítése.

Tartalomjegyzék

1 A demó
2 Történelem
- 2.1 Platformok
3 Elterjedtség
4 A demoscene célja
5 A scenerek
- 5.1 Democsapatok
- 5.2 Magyar csapatok
6 Demopartyk
- 6.1 Versenyek
- 6.2 Magyar partyk
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A demó

A német Black Maiden Interceptor nevű demójának egy részlete

A demó (a demonstráció (bemutató) szóból eredeztetve), szakszóhasználattal élve, egy audiovizuális, non-interaktív, valós idejű prezentáció. Ez nem jelent mást, mint egy olyan futtatható programot, amely egy játékhoz hasonlóan, az adott pillanatban állítja elő a képernyőn megjelenő látványt. A játékokkal szemben azonban a demó (nem keverve a szót a játék próba-verziója alatt értett demóval) nem igényel felhasználói irányítást, a komplett látvány- és hangvilág gondosan előre megtervezett, ugyanakkor mivel a demók algoritmikusak, sok demó minden lefuttatáskor másképp jelenhet meg a véletlenszámok használata miatt.

A demók lehetnek méretkorlátozottak is, ezeket hívja a zsargon intróknak (az introdukció (bevezetés) szóból). Manapság a legnépszerűbb intró-kategória a 64 kilobyte-os és a 4 kilobyte-os intró, de kedvelt kategória még pl. a 256 byte-os intró is.

[szerkesztés] Történelem

A 80-as évek során, ahogy a számítástechnika betört a háztartásokba, ugrásszerűen megnövekedett az igény a szoftverekre (meglepő módon leginkább a játékokra), és a felhasználók olcsó és egyszerű módszereket kerestek a szoftverek beszerzésére. Mivel a szoftverek többnyire meglehetősen borsos áron kerültek forgalomba, az emberek nagy része egyszerűen lemásolta a programokat valaki mástól. A szoftverfejlesztők emiatt válaszként másolásvédelmeket helyeztek a programokba. Az adott rendszer ismeretében, kisebb-nagyobb erőfeszítések árán sokan képesek voltak eltávolítani ezeket a védelmeket, ezáltal lehetővé téve a program másolását – ezt a tevékenységet nevezte el a zsargon „törésnek” vagy „crackelésnek”. A crackerek általában elvárták, hogy a nevük ismert legyen, így nemritkán átírták a program bejelentkező képernyőjén a szöveget, hogy az a program indításakor pl. a fejlesztő neve helyett a „CRACKED BY xyz” („feltörte xyz”) feliratot jelenítse meg.

Az így kialakult versengés során a crackerek kialakítottak egy módszert, amivel még nagyobb népszerűségre tehettek szert: külön programrészleteket csatoltak a szoftverek elé, melyek a program futtatása előtt jelezték, hogy ki is törte fel az adott programot. Ezek a kis cracktrók fokozatosan egyre komplexebbek lettek: míg az első kis intrók nem gyakran tartalmaztak többet egy szövegnél, későbbi változataikban már látványos grafika és zene is társult hozzá. Az ilyen cracktrók készítése külön művészetté alakult át, és új versengési forma alakult ki: a crackerek hírnevét már nem csak a feltört szoftverek, hanem a cracktróik minősége is meghatározta. (Gyakran előfordult, hogy a cracktro jobban nézett ki, mint maga a feltört szoftver.)

Az évek során végül az intró-készítés elérte azt a szintet, hogy különváljon a feltört programoktól. Így alakult ki a ma ismert demoscene.

[szerkesztés] Platformok

A TUM 2003 party meghívója, Commodore 64-re

A demoscene első megjelenése a 8-bites platformok elterjedésének idejére tehető (Commodore 64, Atari 800, ZX Spectrum stb.). A technika fejlődésével a scene is továbblépett a jóval erőteljesebb Amiga és Atari ST felé, 1993-tól pedig prominens platformmá vált a PC. A Windows 95 elidegenítette a scene-t, mert megtiltotta a közvetlen hardver-elérést – a DirectX megjelenésével ezek a korlátok is megszűntek. A hardver-gyorsított 3D grafika 1999–2000 körül jelent meg először, és 2002-re vált jellemzővé a demókban. Manapság (2006) a PC-s demók 95%-a hardveres gyorsítást vesz igénybe, Windows alatt, OpenGL vagy Direct3D segítségével.

A platform kiválasztása ugyanakkor nem kötött: a mai napig készülnek kiváló demók C64-re, csakúgy mint pl. Xboxra vagy Gameboy Advance-ra. Gyakori vicc a demoscene-en, hogy bármire lehet demót írni, aminek kijelzője van: készültek már demók Pokemon Minire, Robotron írógépre és iPodra is.

[szerkesztés] Elterjedtség

A demoscenerek száma 2006 elején világviszonylatban 10-20 ezer főre tehető. A demoscene „melegágya” Európa, azon belül is Skandinávia, Finnország és Németország – ezek a régiók adnak otthont a legnépesebb demoscene partyknak is (Assembly, Breakpoint, The Gathering). Bár léteznek amerikai, japán, argentin vagy ausztrál demók is, ezeken a kontinenseken meglepő módon messze nem annyira jelentős a scene jelenléte, mint Európában.

Bár az átlagos számítógépfelhasználók nagyon kis hányada ismeri a demoscenet, ennek ellenére az jelentős hatást gyakorol mind pl. a játékfejlesztési piacra, mind a modern művészetekre: a ma aktív játékfejlesztők jelentős része valamikor demoscener volt és nagyon sok mai ismert zenésznek van tracker-es múltja. A legismertebb példa talán a 3DMark tesztprogramjairól ismert finn Futuremark (valamikor MadOnion) cég, amelyet legendás demócsapatok (Orange, Future Crew, Trauma) tagjai alapítottak.

[szerkesztés] A demoscene célja

A demoscene-t elmagyarázni egy kívülállónak mindig problémás feladat, mert a demoscene nehezen definiálható fogalom, főként azért, mert a tagjai sem mindig értenek egyet abban, hogy miért is csinálnak demókat: Van, aki azért műveli, mert így fejleszti a saját technikai tudását; van, aki hírnevet akar szerezni és versengeni másokkal; van, aki művészi önkifejezésnek használja a demóit; van, aki a társaság miatt, és van, aki puszta kiváncsiságból. A fő szempont azonban mindig a szórakozás marad - a scenerek számára a scene egy olyan közösség, ahol a számítógépek iránt érdeklődő kreatív egyének hasonló gondolkodásmódú emberekkel találkozhatnak.

[szerkesztés] A scenerek

A magyar Conspiracy egyik, Beyond c. 64k intrója

A demók készítői magukat scenernek vagy demoscenernek hívják. Általában fiatal középiskolás vagy egyetemista tanulók, akik a szabadidejüket a demók készítésére áldozzák fel.

A scenereknek több kasztja is van:

A kóder az a programozó, aki egy demó komplett gerincének működéséért felelős. A kódereknek általában egy demó elkészítéséhez különféle matematikai és programozási területeken kell képzetteknek lenniük (pl.: lineáris algebra, grafikai és audio-szintézis, tömörítés-elmélet, API programozás, modern 3D gyorsítók felépítése), de nemritkán a kóderek dolga a demó tényleges felépítésének meghatározása, pl.: a látványelemek hozzáigazítása a zenéhez. Míg a 90-es évek elején a kóderek nagyrészt assemblyben programoztak, manapság már inkább a C/C++ a legnépszerűbb nyelv.
A grafikus rajzolja meg a demó állóképeit, modellezi meg a 3D tárgyakat és határozza meg a demó megjelenését, arculatát („design”). A kóder által rendelkezésre bocsátott eszközöktől függően a grafikus lehetőségei kiterjedhetnek az egyszerű állóképek megrajzolásától kezdve a teljes demó megrendezéséig. A grafikusok eszközei az évek során sokat változtak: a demoscene kezdetén, megfelelő programok híján, a „pixelgrafika” volt az egyetlen járható út; ma a profi grafikai szoftverek és a több lehetőséget biztosító eszközök révén a grafikusok jóval szélesebb skálán dolgozhatnak; kialakultak a „designer” és „modeller” alkategóriák: előbbi a demó megjelenési elemeiért felel (keretek, színösszeállítások, betűtípusok), az utóbbi pedig 3D objektumokat készít, textúráz és animál.
A zenész felelős a demó teljes hanganyagáért. A demók zenéi az évek során gyakorlatilag a teljes zenei spektrumot lefedték már. A zenészek nagy része az elektronikus zenét preferálja, de vannak, akik hagyományos, hangszeres zenéket szolgáltatnak a demók alá. A DOS-os éra kedvelt zenei szoftvere a tracker volt, de az MP3 elterjedésével a zenészek is átnyergeltek a jobb minőségű, profi technológiákra. (Pl.: Cubase, Nuendo, Sonar)
Az organizer (szervező) általában nem vesz részt aktívan a demófejlesztésben, az ő feladata a csapattagok közti kommunikáció elősegítése, a csapat körüli PR-tevékenység, vagy éppen egy demoparty megszervezése.
A csapatokban néha előfordulnak ún. „hangaround” („passzív”) tagok, akik a demókészítésben vagy party-szervezésben nem vesznek részt, de látogatják a partykat és különféle módokon segítenek, ahogy tudnak.

[szerkesztés] Democsapatok

A demoscenerek általában csapatokban dolgoznak: Ezek a csapatok általában 3-10 fős baráti társaságok, változóan aktív tagokkal. Egy demócsapat célja általában a többi csapattal történő (többnyire barátságos) rivalizálás; egy csapat mindig sokat ad a hírnévre és az elismertségre, a csapatoknak többnyire saját logójuk, szlogenjuk, mottójuk van, és néha külön csapattag felel mind a csapat promóciójáért, mind a "humán erőforrások" kezeléséért, ami általában a noszogtatásban és a csapattagok koordinálásában merül ki. Mivel a demoscene kozmopolita közösség, nem ritkák a többnemzetiségű csapatok.

[szerkesztés] Magyar csapatok

Az Assembly 2004 főarénája

[szerkesztés] Demopartyk

Breakpoint 2005; Bingen, Németország

A scenerek rendszeres találkozóhelyei a demopartyk. Ezek a rendezvények általában 3–4 naposak, céljuk a megjelenő scenerek munkáinak bemutatása, ami általában a szombati napon este történik, kivetítő és hangrendszer segítségével.

A demopartykat gyakran és sokan keverik össze a LAN-partykkal. A két esemény között a legjelentősebb különbség, hogy a demopartyk élvezetéhez nem szükséges a számítógép – a scenerek a partyk többségét általában a társaság miatt látogatják, és nem ritka, hogy a party jó részét a gépektől távol, például a szabadban, egy tábortűz mellett töltik.

[szerkesztés] Versenyek

A Scene.org bronzszobor

A demoscene alapköve a versenyszellem: A „rivális” csapatok (bár többnyire csak baráti rivalizálásról van szó) gyakran hónapokig készülnek egy-egy partyra, hogy ott a versenyek („compók”, az angol „competition” (versengés) szóból) keretein belül döntsék el, hogy ki az adott kategóriában a legjobb. A művek megtekintése után a végeredményről hagyományosan a közönség dönt, szavazással.

A versenyszellem egy másik megnyilvánulása lehet az általában lemezújságokban megjelenő toplista, amelyen szintén szavazás dönti el, hogy az adott műfajokban kik a legjobbaknak nyilvánítottak. (Pl.: legjobb demó, legjobb zenész, legjobb party, vagy épp, a móka kedvéért, a legrészegebb scener.)

2003-ban újabb lehetőség jelent meg a demók és alkotóik díjazására: a Scene.org megalapította a Scene.org Awards-ot, amit nagyon sokan a „demoscene Oscar díjként” értékeltek. E kezdeményezés szerint minden évben a megelőző évi demók és intrók közül egy nemzetközi zsűri döntése alapján kiválasztott műveknek adják át a díjat, egy kis bronzszobrot, a németországi Breakpoint party keretében.

[szerkesztés] Magyar partyk

Function, októberenként kerül megrendezésre Budapesten
SceneCON, 2007 júniusában lesz megrendezve második alkalommal, a helyszín Budapest
Árok Party, nyaranta kerül megrendezésre Ajkán, szigorúan 8-bites party (pl. C64)
fYaNIca party, évente egy vagy két alkalommal kerül megrendezésre Budapesten, főszerepben az Amiga és az alternatív platformok