Dialektika

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 februárjából származik.

Tartalomjegyzék

1 A dialektika fogalma
2 ókori görög dialektika
- 2.1 Klasszikus német dialektika
- 2.2 Kommunista ideológia szerinti dialektika

[szerkesztés] A dialektika fogalma

A dialektika szó alapjelentes: beszélgetés, társalgás de már a görög korban külön tudomány lett belőle. Filozófiai modszer az ellentétek egysége.

[szerkesztés] ókori görög dialektika

Az ókori görög dialektika fő képviselői Platón, Arisztotelész es Herakleitosz voltak.

[szerkesztés] Klasszikus német dialektika

A klasszikus német filozófia Hegel nevéhez kötődik. Hegel szerint a világ állandóan változik, mozgásban van. Dolgok hatnak folyamatosan egymásra – ez az egymásrahatás okozza a változást. Ha létezik egy tézis, akkor létezik az ellentéte is (=antitézis). Az ellentét ütközése alapján jön létre a szintézis. Ez egy végeláthatatlan körforgás. A világ spirál szerűen fejlődik, ugyanazok a dolgok mindig visszatérnek, de fejlettebb állapotban. (pl. a kizsákmányolók ellen előbb vagy utóbb mindig fellázadnak a kizsákmányoltak. A lázadás mindig a legfejlettebb állapotban jön létre (technikailag). Ezt hívjuk forradalomnak. Fejlődés: földbirtokosok kizsákmányolják a jobbágyokat a középkorban, akik fellázadnak és elűzik a nemeseket. Akik forradalmat csináltak, azok kerülnek hatalomba. Megjelenik a polgárság, a volt-jobbágyok lesznek a burzsoázia. Most ők zsákmányolják ki a proletáriátust.) Tehát ugyanazok a folyamatok mindig visszatérnek, csaj fejletteb állapotban. A spriál tetején van az idea, a tökéletesség.