Drégelypalánk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Észak-Magyarország | ||||
| Megye | Nógrád | ||||
| Kistérség | Balassagyarmati | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 22, 18 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 2646 | ||||
| Körzethívószám | 35 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Drégelypalánk: község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Középső-Ipoly mentén, a hatalmas ősvulkán termékeként tizenkilencmillió évvel ezelőtt keletkezett. A Börzsöny északi lejtői és a kanyargós Ipoly mocsári árterei, égeres láperdői közt települt, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ipoly-völgyi Természetvédelmi Területen, az E 75-ös számú nemzetközi főút mentén. Vára egy 444 méter magas andezitkúpon épült.
A szlovákiai Ipolyhídvéggel, s a folyó bal partján települt Ipolyvecével, Nagyoroszival és Honttal szomszédos falut a vidék paleolit lelőhelyeként is számon tartják. A népi hiedelem szerint valaha errefelé óriások is tanyáztak, s a környező hegyekben, a várromoktól nem messze, az Óriás-kőnek nevezett sziklánál nyomaik is felfedezhetők.
[szerkesztés] Története
Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük. Drégely már az Árpádok korában létezett, míg Palánknak csak századokkal később vetették meg az alapját. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, később Dragoly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek. Egy későbbi rézmetszeten Trigell néven szerepel. 1546-ból származó királyi dekrétum „Dréghely”–et említ. Ez a szó kiváló és alkalmas helyet jelent. Ezt a nevet valószínűleg a vár alapítóitól kapta, akik a nagyszerű építmények és a várat körülvevő kellemes benyomást keltő hegyek miatt nevezhették el így.
[szerkesztés] Drégely vára
Várról elsőként 1308-ban történik említés, történelmi jelentősége a török betörések korában vette kezdetét. A mohácsi vész után ide menekült Várady Pál érsek, majd később a király állandó helyőrséget tartott itt. 1534-ben, amint az az érsek panaszából kitűnik, Szapolyai török, rác és magyar katonái Drégely mezővárosát felégették és a lakosok marháit elhajtották. Esztergom és Nógrád eleste után Várady Pál a jobbágy származású Szondi Györgyöt nevezte ki a Drégelyi-uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Az országgyűlés 1546-ban ugyan elrendelte a végvárak megerősítését, a munkálatok azonban elmaradtak. 1552-ben Drégely vára nagyon gyenge volt. Ráadásul falait 1549-ben egy villámcsapás megrongálta, amely felgyújtotta a puskaporos raktárt is. Ezáltal a vár szerkezetében jelentős károkat szenvedett.
Amikor Ali budai pasa a hontvármegyei várak ellen vonult, Drégely vára igen rossz állapotban volt. Az itt állomásozó helyőrség összesen 80 katonából állt, melyhez járult még a király által felfogadott 40 zsoldos és Selmecbánya 26 katonája. A vár építésére és megerősítésére még 1552-ben sem történt megfelelő intézkedés. A legelhanyagoltabb állapotba pont akkor jutott, mikor már a török támadás közvetlenül fenyegetett. Szondi és tisztjei sürgették a vár kijavítását és kellő felszerelését, ám I. Ferdinánd ezirányú rendelkezéseinek alig kelt foganatja a kamara nehézkes ügyvitele miatt.
Drégely várának történelmi küldetését a kényszerűség rótta rá, akkor amikor 1552. július 6-án Ali pasa 12-14 000 főnyi hadseregével megérkezett a vár alá. A sereg két hadosztálya kb. 8000 ember ott ütött tábort, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől zárta körül a várat. Drégely 1544 óta végvár volt és a végvári vitézeknek innen kellett védeniük az Ipolyon túli gazdag bányavárosokat. Szondi György és emberei négy napon át példamutató vitézséggel, halálra elszánt bátorsággal védekezett a túlerővel szemben. Erről a négy napról költők, írók évszázadok után is feledhetetlenül szép sorokat írtak. Drégely emléke és példája egyike lett az önfeláldozó hazafiságnak és bátor helytállásnak.
Drégelynek rommá lőtt várát a hódítók nem használhatták többé, és nem is építették újjá, 1575-ben azonban a Nógrád-drégelyi, esztergomi és szécsényi bégek Drégely község temploma körül árkot ástak, és erős palánkvárat építettek oda kb. kétezer lovas számára. Ez az eleinte Új-Drégelynek, később Palánknak nevezett erőd volt a környékbeli portyázások kiindulópontja.
[szerkesztés] A vár mai állapota
A török korszak után, a 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Teszári Károly a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.
A várat, mint történelmi jelentőségű turisztikai látványosságot, évente ezrek keresik fel, s reméljük, hogy a jövő nemzedék gondoskodásának köszönhetően ez még több száz évig így lesz.
[szerkesztés] További látnivalók
- Barokk templom
Itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét.
- Szentháromság-szobor
Az 1762-es pestisjárvány emlékére emelték.
- Szondi-park
- Szondi-szarkofág
- Szondi-emlékszoba
Based on work by