Esztergom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Komárom-Esztergom |
| Kistérség | Esztergomi |
| Rang | város |
| [[]] | |
| Polgármester | Meggyes Tamás |
| Terület | 100,35 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 2500-2509 |
| Körzethívószám | 33 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
 |
|
Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyam partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.
Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: itt alapította meg csaknem nyolcvan éve kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése és földrajza
A Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest-Középdunavidéki idegenforgalmi régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Esztergomra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.
- Szigetek (a Duna folyásának megfelelően): Körtvélyesi-sziget, Nyáros-sziget, Csitri sziget, Prímás-sziget, Helemba-sziget, Dédai-sziget, Törpe-sziget. A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt: a Prímás- és a Vízivárosi sziget. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, és amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel.
- Fontosabb állóvizek (északról délre): Halas tó, Mini tó, Fürdő tó, Kerek tó, Bottyán tó, Palatinus-tó (A Bottyán tó nevéről bővebben az Esztergom története cikkben olvashatsz)
- Fontosabb folyóvizek Duna 18 km hosszan, Kis-Duna, Csenke-patak, Kincses-patak, Szent János- vagy Szentléleki-patak, Diósvölgyi-patak, Kenyérmezői-patak, Fári-kút, a Cigány-, és Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Garam, és nem messze az Ipoly a Dunába.
- Hegyek Az óváros legmagasabb pontja, legidősebb képződménye és egyben központja a 157 m magas, dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost keretező dombvidék egyik tagja. E dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei: Elő-hegy (176 m), Szent János-kút (175 m), Orbán-kápolna (179 m), Kusztus (237 m), Sípolóhegy (318 m), Kis-kúria hegy (317 m), Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m). A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai, valamennyi hévízzel kevert karsztvíz, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek táplálják a város strandját, és erre épült a város új termál- és élményfürdője. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György hegyet a Bazilika építésekor elhordták.
- A közelmúltban költözött a városba a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatósága.
[szerkesztés] Nevének eredete
Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:
- Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).
- A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág).
- Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.
- Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.
[szerkesztés] Más nyelveken
Nevének számtalan változata a város jelentőségére utal a történelem folyamán:
németül Gran, a római korban latinul Solva, középkori latinul Strigonium, szláv nyelveken: Strihom, szlovákul: Ostrihom, lengyelül: Ostrzyhom, csehül: Ostřihom, horvátul: Ostrogon, szerbül: Острогон, románul: Strigoniu, törökül Estergon, görögül: Έστεργκομ, ősmagyar neve: Isztergám, régiesen: Esztergám.
A köznyelvben csak Egom. Szokták Szent István városának, A magyar Sionnak, vagy a magyar Rómának hívni. A német Gran a közeli Garam folyónévből ered.
Rákosi Mátyás ötlete, hogy nevezzék a várost 1951-től Dózsafalvának, szerencsére nem valósult meg.
[szerkesztés] Története
- Részletesebben lásd az Esztergom története cikket
A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt, a római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely. A várhegyem építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. Itt működött a 13. század elejéig az ország egyetlen pénzverdéje. A 12. században a városban megfordult többek között II. Konrád német császár, VII. Lajos francia király és Barbarossa Frigyes német-római császár. Imre király 1198-ban az érseknek adta a várost. Ettől kezdve az érsekek egyre nagyobb befolyásra tettek szert a város – és az ország – irányításában. 1242 telén a tatárok a várost lerombolták, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A tatárjárás után a királyi udvar előbb Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben Esztergomban kapott magyar koronát Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserélt.
A 15. században vallási és kulturális központ. Gyakran fordultak meg királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek a városban. 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára lett. 1683-ig – végleges felszabadításáig – többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult, elnéptelenedett.
A kurucok hatheti ostrom után, 1706. szeptember 16-án, Rákóczi személyes vezetésével foglalták el a várat.
1708-ban kapta vissza szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért vissza. 1822-ben kezdték építeni a Bazilikát, melyet 1856-ban szenteltek föl.
Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban. 1849. április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal.
1895-ben átadták a Budapest–Esztergom vasútvonalat. Ugyanebben az évben, szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd is Esztergom és Párkány között, és ebben az évben egyesült a város három szomszédos településsel (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező). 1876-ban törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel, betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős.
A Trianoni békeszerződés után elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az ideiglenesen egyesített Komárom és Esztergom vármegyéknek 1923-tól Esztergom lett a székhelye. Az első bécsi döntést követően 1938-ban újjáalakult a két történelmi vármegye. A második világháborúban, 1944-ben visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három középső nyílását. A város 1950-ig maradt megyeszékhely. A két régi vármegye egyesítése után annak székhelye Tatabánya lett, bár több megyei intézmény, mint például a megyei földhivatal, levéltár,a megyei börtön, és sokáig a megyei bíróság Esztergomban maradt. Az 1950-es években katonavárosként emlegették. Fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd. A híd megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. Regionális vezető szerepét tovább erősíti a 2001-ben megalakult Ister-Granum Eurorégió, amely nagyjából a régi Esztergom vármegyét, és Hont vármegye egyes részeit, területét öleli fel.
[szerkesztés] Közlekedés, infrastruktúra
[szerkesztés] Közút
A város Budapestről autóval a 10-es főúton Dorogon, a 11-es főúton Visegrádon keresztül, vagy Dobogókő (település)Dobogókőn át közelíthető meg. 2001 óta a város újra elérhető Párkány irányából a Mária Valéria hídon át. Autóbuszok Budapest felé indulnak legsűrűbben, mintegy napi ötven-hatvan járatpár közlekedik az Árpád híd és Esztergom között. Jelenleg folyik a város második közlekedési tengelyének kiépítése, az úgynevezett Bánomi-áttörés, ami tehermentesíteni fogja a belvárost és eltereli a forgalmat a Várhegy környékéről, így felgyorsulhat a városon keresztül menő forgalom.
[szerkesztés] Vasút
Esztergom két vasúti vonalon közelíthető meg. 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, a Budapest–Esztergom vasútvonalat pedig 1896 májusában adták át. Ma a Komárom-Esztergom–Komárom útvonalon naponta 14, Budapest-Esztergom-Budapest között naponta 46 menetrendszerinti járat közlekedik. (A vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak). A fővárosba vezető vasúti pályát 2000-ben korszerűsítették, és a MÁV korszerű Siemens Desiro vonatokat állított forgalomba 2000-ben és 2004-ben, így az Esztergom-Budapest Nyugati Pályaudvar közötti utazási idő a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent. Az 53 kilométeres távolságon még így is másfél óra a jellemző menetidő. A szerelvények kihasználtságát a fővárosi munkahelyekre ingázók biztosítják. 2006. december 10-én az összevont Budapest-Esztergom, illetve Esztergom-Almásfüzitő vonalakon az Államvasutak bevezette az ütemes menetrendet, így a Nyugati pályaudvarról minden óra 20. percében, Esztergomból pedig minden óra 8. percében biztosan indul vonat. Budapest közelsége indokolná a pálya vonalvezetésének felülvizsgálatát, illetve a vágányok számának növelését.
- Vasútállomások Esztergom területén:
- Esztergom-Kertváros
- Esztergom (végállomás)
- Kenyérmező (nem működik; a 2006-ban elfogadott önkormányzati program szerint újra üzembe helyezik)
- Suzuki (csak ipari)
[szerkesztés] Vízi
A vízi közlekedés egyértelműen a turisták igényeit elégíti ki. Csak főszezonban járnak menetrendszerinti kirándulóhajók Esztergom és Budapest között, az alábbi napokon. Többnyire reggel és délelőtt indulnak, és este érkeznek vissza Budapestre.
- Előszezon: Április 8. - Április 30. minden szombaton és vasárnap
- Főszezon: Május 1. - Szeptember 3. naponta
- Utószezon: Szeptember 8. - Október 1. minden péntek, szombat és vasárnap
Az esztergomi kikötők belföldi utasforgalma évi 60 ezer fő. A nemzetközi szállodahajók forgalma 132 000 fő, kikötéseik száma évente 960.
Mivel a Dunán egyszerre egymás mellett csak három hajó köthet ki, és nem egyszer a meglévő kikötő és a mólók kevésnek bizonyulnak, tervezik egy új turista-kikötő építését az esztergomi, és egy teherkikötő építését a párkányi oldalon. A jelenlegi hajóállomás a Prímás-szigeten található. További kikötő-mólók vannak a Vízivárosi Erzsébet parkban, illetve 2006-ban adtak át a Prímás-szigeten egyet. A mólók egyik fele a Mahart Passnave, a másik a város hajózási vállalata, az EgomPort tulajdona.
[szerkesztés] Légi
Lásd még: Esztergomi repülőtér
Komárom-Esztergom megyében két repülőtér található. Az egyik Kecskéden, a másik Esztergomban. A füves kifutópályával rendelkező Esztergom-Kertvárosban található repülőtér csak középkategóriájú gépek fogadására alkalmas, ezért tervben van átalakítása Business repülőtérré, ami elősegítené Esztergom erősödő regionális szerepét. Jelenleg főként sport célokra használják. Ejtőernyősök, vitorlázórepülősök, sárkányrepülősök kedvelt célpontja. Az esztergomi repülőtér a 111-es főúttal párhuzamosan fekszik Esztergom és Kertváros között az ipari parkkal szemben. Kifutója 1000 × 80 méteres.
[szerkesztés] Helyi közlekedés
Esztergomban az autóbusz forgalom igen jelentős, naponta 408 távolsági, 14 elővárosi, 210 helyi járat indul az autóbusz-pályaudvarról, illetve érkezik oda. A helyi közlekedést a Vértes Volán bonyolítja, és azt csak buszok biztosítják, de mivel a buszvégállomás a belvárosban található, ezért minden látnivaló gyalogosan is könnyen megközelíthető. Helyijáratok indulnak a szomszédos Párkányba is „S” (Štúrovo, azaz Párkány) jelzéssel. A belvárosban több mint ezer fizetős parkolóhely működik.
- Esztergomi Duna-hidak listája (a Duna folyásának megfelelően)
A Kis-Dunán:
- Angyal híd (Vízmű területére vezet),
- Tabán híd (a legújabb, tehermentesíti a belvárost),
- Béke híd (helyi nevén a „Lépcsős híd”, gyalogos),
- Bottyán híd (A belvárosba vezet),
- Kossuth híd (a Vízivárosban; csak gyalogos, kerékpáros közlekedés).
A főágon: Mária Valéria híd
A Szent János-patakon: Szalma híd (völgyhíd)
[szerkesztés] Látnivalók
Lásd még: Esztergom műemlékeinek listája
- Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állott, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek: Ákospalotája, Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy és Párkány egykori erődje.
[szerkesztés] A déli városrészben
- A római Pantheon mintájára készült Szent Anna (Kerek) templom, amin Pach János a bazilika nagyobb kupolájának kivitelezését próbálta modellezni
- A világháborús hősök emlékműve a Hősök terén
- A Vasút utca környékén a középkori Kovácsi falu templomának és temetőjének maradványai kerültek elő.
[szerkesztés] A belvárosban
- Belvárosa műemléki védelem alatt áll
- Az idén megújuló Széchenyi tér
- A Mária Valéria híd a Dunán
- A ferences templom 1700 körül épült, a mai barokk belváros első jellegzetes épülete
- A volt vármegyeháza
- Szent Tamás-hegyi kálvária
- Római kori mérföldkő a Fürdő Szállóval szemben
- Aquasziget - Termál-, gyógy- és élményfürdő
[szerkesztés] A Várhegyen és környékén
- Az Esztergomi bazilika
- A Szent István tér a bazilika körül.
- Melocco Miklós szobra az északi rondellán, az István megkoronázása.
- Az Ószeminárium a Bazilika alatt, aminek egyik homlokzata klasszicista, a másik romantikus stílusban készült el.
- Sötétkapu. Átjáró a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb alatt.
[szerkesztés] A Vízivárosban
- A Prímási palota
- Szulejmán győzelmi táblája a vízivárosi várfalban (1543).
- A középkori Macskalépcső, ami a kikötőből (Vízivárosból) felvezet a várba és a Bazilikához.
- A vízivárosi plébániatemplom, ami egykor az ideiglenes főszékesegyház szerepét töltötte be
- Víziváros főterének keleti oldalán álló Pestis-Madonna vagy Pestis- és Mária-szobor. 1740-ben állították az 1739-es pestis emlékére.
[szerkesztés] Pilisszentléleken
- A Pálos Kolostor romjai
- Pilisszentléleki szlovák tájház
[szerkesztés] Természeti értékek
- A Vaskapu menedékház a várostól 4 km-re, ahonnan belátni az egész környéket és magát a várost.
- Kirándulóknak ideális a Búbánatvölgy és környéke, ami a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Múzeumok
Lásd még: Komárom-Esztergom megyei múzeumok listája.
- A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma.
- Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Duna Múzeuma
- A Balassa Bálint Múzeum
- A Keresztény Múzeum
- A Főszékesegyházi Kincstár a Bazilikában
- A Mindszenty Emlékhely az Ószemináriumban
- Babits Mihály Emlékház
- A Mária Valéria híd tövében álló vámszedőház kiállítóteremként működik.
- A Rondella Galéria a várban
[szerkesztés] Levéltárak
[szerkesztés] Könyvtárak (állomány)
- Helischer József Városi Könyvtár (94 460)
- Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára (39 240)
- Főszékesegyházi Könyvtár (126 982)
- Komárom-Esztergom Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet könyvtára (998)
- Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltári Szakkönyvtára (11 065)
- Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Könyvtára (12 174)
- Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Könyvtára (86 167)
[szerkesztés] Kulturális intézmények
- Esztergomi Várszínház (honlapja)
- Bajor Ágost Kultúrmozgó (honlapja)
[szerkesztés] Rendezvények
- Esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál (honlapja)
- Lampionos hajófelvonulás és Vízi karnevál
- Hídünnep (Párkánnyal közösen)
- Hídfutás (Párkánnyal közösen)
- Pünkösdi vásár
- Esztergomi bálok (honlapja)
- Esztergomi ünnepi játékok (honlapja)
- Fesztergom - zenei fesztivál (honlapja)
- Ister-Granum Népművészeti Fesztivál
- Nemzetközi Oratórium Énekverseny
- Jazztergom
- Szent István Napok
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Helyi TV Stúdiók
- Esztergom Városi Televízió (eTV) (honlapja)
- Körzeti TV Esztergom (KTV)
- Strázsahegyi Közösségi Televízió (Esztergom-Kertváros területén)
[szerkesztés] Újságok
- Komárom-Esztergom Megyei 24 óra
- Esztergom és Vidéke
- Hídlap
[szerkesztés] Rádióállomások
- Kék Duna Rádió Esztergom (92,5 MHz)
[szerkesztés] Esztergomban forgatták
- The Golden Head (Az aranyfej) (1964) IMDb
- Last Run (Végső játszma) (2001) IMDb (Vízivárosban)
- Amusement (Szórakozás) (2007) IMDb (Diósvölgyön)
[szerkesztés] A várossal kapcsolatos egyéb művek
- 2000-ben a Várhegyen volt Szörényi Levente rockoperájának, a Veled Uramnak az ősbemutatója.
- Liszt Ferenc kompozíciója, az Esztergomi mise, ami a Bazilika fölavatására készült. (1856)
- Hulényi Ferenc: Az Esik eső karikára kezdetű Kossuth-nóta (1848)
- Kormorán : Öleld át, ki melletted áll (A Mária Valéria híd avatására, 2001)
- Estergon Kalesi (Esztergom vára): janicsárinduló, később török virágének. Több neves török előadó is feldolgozta, pl: Barış Manço vagy Laço Tayfa.
- Babits Mihály: Dal az esztergomi bazilikáról
[szerkesztés] Helyi zenekarok
Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar, Jaywalker (ex-Longbow), Kamikaze, Le panic, Angelus, Tűzkerék XT, Watch my dying, Graveyard At Maximum, Szépülő városközpont
[szerkesztés] Érdekességek
- Hivatalosan Esztergom a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye. Bár ritkán fordult elő, hogy itt ülésezett a testület, az Alkotmánybíróság elnökét itt iktatják be az Aranybulla előtt.
- Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer volt.
- A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Itt megtalálod a kapcsolódó cikket.
- Született egy janicsárinduló is a városról, az Estergon Kalesi (Esztergom vára).
- Ugyanezen a néven a közelmúltban Ankarában, a török fővárosban felépítették az esztergomi várhegy mását. A Google maps-on kitűnően látni mindkettőt.
- A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.
- A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1856), Akihito japán császár (2002)
- A Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
- A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.
[szerkesztés] A város jelképei
- Mai címere 12. századi városkép és az Árpádok sávos, címeres pajzsa kombinációjából alakult ki.
- Zászlaja kilenc egyenlő részre osztott sáv, öt vörös, négy ezüst (fehér)
- Esztergomi Bazilika
- A királyi vár
- A Mária Valéria híd
- Esztergomi oroszlánok, eredetileg egy freskó a királyi vár falán (Bizánci hatásra). Ez volt az Árpádok címeres oroszlánja.
- A rózsaablak a királyi várban
- Városszignál: 2004. június 4-től a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában, minden nap délután fél ötkor megszólal a királyi várból a város szignálja. A négy égtáj irányába fordított hangszórókból a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” című dal hangzik fel, mely emlékeztet az első világháborút követő, a magyarság szempontjából sorsdöntő eseményre. A hét utolsó két napján a szignál hosszabban hallható, az említett dallamon kívül négy másik dal is elhangzik. Ezek a „Boldogasszony Anyánk”, „Krasznahorka büszke vára”, „Ott, ahol zúg az a négy folyó” és az „Esti dal”. A dalokat Fehér László esztergomi klarinét- és tárogatóművész adja elő a felvételen.
[szerkesztés] Gazdaság
Már Géza fejedelem uralkodása alatt létrejött az első kereskedőtelep, amely egyben a Duna hajóforgalmának vámolóhelyéül is szolgált, és évszázadokig itt működött az ország egyetlen pénzverdéje. A kereskedelemmel foglalkozó örményeknek saját kolóniájuk volt Esztergomban. A 19. században lépett Esztergom a fontos bortermelő városok sorába. Az Esztergom-dorogi-medence bányászatának köszönhetően a 19. század végén fontos bányaváros volt. A város határában, 1991-ben gyárat épített a Suzuki autógyár, ami a régió legnagyobb munkaadója és a város legnagyobb adózója. Jelenleg (2007. január) 4800-an dolgoznak a gyárban, körülbelül egyharmaduk Szlovákiából. 320 alkatrész-beszállítója van, köztük 60 magyar cég. Jelenléte határozta meg az ipari park kialakulását, fejlődését, ami a központi belterülettől délre fekszik. Az ipari park kiterjedése jelenleg 200 hektár, mely egy északi és egy déli területre oszlik.
[szerkesztés] Híres esztergomiak
[szerkesztés] Itt születtek
- Vajk, azaz Szent István 975-ben.
- Boldog Özséb 1200 körül, a pálos rend megalapítója.
- Bottyán János (Vak Bottyán) kuruc tábornok 1643-ban. Kúriája ma a városháza.
- Feichtinger Sándor, botanikus, városi főorvos, iskolaigazgató, királyi tanácsos és képviselő 1817. november 17-én.
- Einczinger Ferenc, festő 1879. augusztus 5-én és itt is halt meg 1950. április 17-én.
- Zsolt Nándor, hegedűművész 1887. május 12-én. Nevét ma zeneiskola őrzi a városban.
- Kollányi Ágoston, író, rendező 1913. november 6-án
- Palásthy György filmrendező 1931-ben.
- Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok vívó 1935. november 15-én.
- Horányi László, színész 1951. február 10-én.
- Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója.
- Tölgyessy Péter, jogász, politikai elemző 1957. szeptember 15-én.
- Pusztaszeri Kornél, színész 1960. április 20-án, Pumukli, Martin Lawrence és Jackie Chan magyar hangja.
[szerkesztés] Itt tanultak
- Az esztergomi Hittudományi Akadémián végzett 1972-ben Harrach Péter.
- A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett Nádas György, Kóka János gazdasági miniszter.
- A ferences gimnázium növendéke volt if. Latabár Kálmán színész,Horányi Özséb villamosmérnök, egyetemi tanár.
- Itt tanult Baross Gábor, a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa 1861–1865.
- Itt tanult és később tanított Erdő Péter bíboros, prímás.
- A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán tanultak György László színész, Török Ferenc és Skultéti Róbert filmrendezők.
[szerkesztés] Itt éltek vagy élnek
- Itt élt Géza fejedelem.
- Itt élt Vitéz János bíboros, esztergomi érsek, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás nevelője.
- Itt élt Bakócz Tamás esztergomi érsek, hercegprímás, az egyetlen magyar bíboros, aki eddig pápaválasztáson szavazatokat kapott.
- Itt halt meg 1594. május 30-án Balassi Bálint, költő.
- Itt halt meg 1847. április 5-én Rumy Károly György történész, író, polihisztor.
- Itt élt, és dolgozott Babits Mihály. Nyaralója ma múzeumként működik.
- Itt élt Nemere István író 1972-től.
- Itt alapított repülőgépgyárat idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.
[szerkesztés] Oktatás
2004-ben összesen 7000 általános- és középskolás diák tanult Esztergomban. (2500 általános iskolában, 4500 középiskolában)
[szerkesztés] Általános iskolák
- Arany János Általános Iskola
- Babits Mihály Általános Iskola
- József Attila Általános Iskola
- Mindszenty József Katolikus Általános Iskola
- Petőfi Sándor Általános Iskola
- Szent Margit Általános Iskola
- Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája
[szerkesztés] Középiskolák
- Szent István Gimnázium
- Dobó Katalin Gimnázium
- Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola
- Balassa Bálint Gazdaság Középiskola és Szakiskola
- Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola
- Géza Fejedelem Ipari Szakközépiskola
- Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium
- Kolping Katolikus Szakiskola
- Bottyán János Műszaki Középiskola
Megszűnt középiskolák
- Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola (Összevonva a Bottyánnal 2000-ben)
- Szent Imre Gimnázium (bezárt 1948-ban)
[szerkesztés] Felsőoktatás
- Gábor Dénes Főiskola Esztergomi Konzultációs Központ
- Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola
- Esztergomi Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet
- Széchenyi István Egyetem (Kihelyezett)
[szerkesztés] Egyéb
- Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola
- OKTÁV Továbbképző Központ
[szerkesztés] Statisztikák
[szerkesztés] A város 2007-es költségvetése
| Ft. | Bevétel | Kiadás |
|---|---|---|
| Felhalmozási célú | 5 038 336 | 6 038 336 |
| Működési célú | 8 914 211 | 8 914 211 |
| Összesen | 13 952 547 | 14 952 547 |
[szerkesztés] Közművek (2005. januári állapot szerint)
- Vízellátottság szempontjából a város lefedettsége 100%-os, a fővezeték hossza 119 km.
- Csatornázottság szempontjából a lefedettség 2005 januárjában 79%, a csatornahálózat hossza 75, 4 km.
- Lefedettsége villamos-energia ellátás szempontjából 100%-os.
- A város belterületének több mint 90%-a földgázvezetékkel lefedett, területén jelenleg hozzávetőlegesen 5.300 a hálózatba kapcsolt fogyasztók száma. A gerincvezeték hossza 100,1 km, a leágazó hossz 38,39 km.
[szerkesztés] Demográfiai adatok (2001)
Nemzetiségi kötődés: magyar: 92,9%; cigány: 2,4%; lengyel: 0,1%; német: 1,4%; román: 0,1%; szlovák: 1,3%; ismeretlen, nem válaszolt: 6,0%
Vallás: római katolikus: 65,8%; görög katolikus: 0,9%; református: 7,4%; evangélikus: 1,2%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,9%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 11,9%; ismeretlen, nem válaszolt: 12,0%
Lakásszám:
- 1990-ben 10 597
- 1995-ben 10 739
- 2001-ben 11 093
- 2005-ben 11 550
[szerkesztés] Lakónépesség alakulása
|
|
|
- ¹ Csak a királyi városban
- ² Ebből 9 349 a királyi városban
[szerkesztés] Egyes városrészek lakónépessége 2001-ben
|
|
¹ A központi belterület fontosabb részei: Belváros, Víziváros, Szenttamás, déli városrész (Egykori Kovácsi falu területe, Szentlázár, Szentpál), Prímás-sziget, Szentgyörgymező, Bánom, Aranyhegy
² Bocskoroskutat (és a listán nem szereplő Zsellér-földeket) 2007 februárjában belterületté nyilvánította az önkormányzat.
[szerkesztés] Testvérvárosai
|
|
- 2006-ban Esztergom egy szándéknyilatkozatot küldött Kiss-Rigó Lászlóval Názáretbe, melyben jelezte, hogy testvérvárosi kapcsolatot szeretne létesíteni a várossal.
Partnerváros
Szekszárd, Magyarország (2007) (A megállapodás aláírása 2007. április 30-án lesz)
[szerkesztés] Forrásnak használt könyvek
Az alábbi könyvek a kategóriába tartozó cikkek többségének forrásul szolgáltak:
Dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
Az esztergomi várhegy és történelmi környezete (2003)
Horler Miklós - A Bakócz-kápolna (1987)
Dercsényi Dezső - Zolnay László: Magyar műemlékek - Esztergom (1956)
Csonka-Magyarország közigazgatási helységnévtára (1943) (népesség atadokhoz)
Esztergom királyi vár (1971)
Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom
Zolnay László : Esztergom útikalauz (1957)
Dr. Lepold Antal - Dr. Lippay Lajos: Esztergomi útikönyv
Dercsényi Dezső: Az esztergomi királyi palota (1975)
Győrffy Lajos: Az esztergomi bazilika Története és leírása (1886)
Dr. Bády István: A Bazilika árnyékában (1989) (Szentgyörgymező szócikkhez)
Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978) (a török háborúkról szóló történei részhez)
Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászületése 1945 után (1993)
Pifkó Péter - Zachar Anna: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig (2000)
Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1997)
Esztergom ezeréves (1973)
Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája (2000)
Zolnay László: A középkori Esztergom (1983) (külvárosok cikkeihez)
Mindszenty József: Esztergom, a prímások városa (1973)
Megpecsételt történelem - Középkori pecsétek Esztergomból (2000) (Esztergom címere cikkhez)
Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig - Esztergom egészségügyének története
Esztergom - A Nemzeti Ujság külön melléklete
Régészeti barangolások Magyarországon (1978) (külvárosok cikkeihez)
Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700–1990 (1990) (utcák és terek régi elnevezéseihez)
Sapientia aedificavit sibi domum - Papképzés Esztergom városában (2006) (Az Ószeminárium szócikkhez)
Szent István városa – Esztergom története (2006) (külvárosok cikkeihez)
Egy elfelejtett temetőről – Helytörténeti pályamunka a Város- és Faluvédők Szövetsége pályázatára (A József Attila Ált Isk. munkája) (Esztergom-Kertváros szócikk történeti részéhez) (1994 ?)
Esztergomi Balassa Bálint Társaság: Esztergom évlapjai (1988) (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező cikkekhez)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Esztergom Önkormányzatának honlapja
- Esztergom internetes naplója
- Esztergom az űrből
- Esztergom-Kertváros az űrből
- Esztergom a wikimapia.org-on
- Esztergom aktuális légszennyezettségi adatai (automata állomás)
- Vasútállomás
- Térkép Kalauz - Esztergom
- Az esztergomi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat honlapja
[szerkesztés] Programajánlók, hírforrások
- Az esztergomi információforrás
- esztergom.lap.hu
- Esztergomi-Párkányi programajánló
- Esztergomi programajánló
- Szeretgom.hu
[szerkesztés] Intézmények, rendezvények honlapjai
Lásd még a Rendezvények menüpontot
[szerkesztés] Videók
- Egy rövidfilm Esztergomról
- A Főtér Esztergomról szóló adása (2005)
- Pápai látogatás Esztergomban (1991)
- Film Esztergomról - indulhatunk.hu
[szerkesztés] Fényképalbumok
- Fényképek Esztergomról, további képek hozzáadása lehetséges
- Egészségügy, kultúra, információ
- Esztergom képekben
- Virtuális túra a Bazilikában
- Szabadon bővíthető fotóalbum - Esztergom
- Légifotók Esztergomról 1
- Légifotók Esztergomról 2
[szerkesztés] Webkamerák
| Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig) |
Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Kelheim · Regensburg · Straubing · Deggendorf · Vilshofen · Passau
Linz · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg
Pozsony · Észak-Komárom · Párkány
Győr · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Bátaszék · Baja · Mohács
Vukovár · Eszék – 
Apatin · Gombos · Palánk · Újvidék · Zimony · Belgrád · Kevevára · Szendrő · Pancsova · Golubacs
Újmoldova · Orsova · Szörényvár · Calafat · Bechet · Corabia · Turnu Măgurele · Zimnicea · Gyurgyevó · Olteniţa · Călăraşi · Cernavodă · Feteşti · Hârşova · Măcin · Brăila · Galaţi · Isaccea · Tulcea · Sulina
Vidin · Lom · Orjahovo · Nikápoly · Szvistov · Rusze · Tutrakan · Szilisztra
Izmajil · Kilija · Vilkove
 |
Érsekújvár | Zselíz | Szob | |
| Párkány |
|
Visegrád | ||
| Nyergesújfalu | Dorog | Budapest |
| Komárom-Esztergom megye városai |
|---|
| Bábolna · Dorog · Esztergom · Kisbér · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Oroszlány · Tata · Tatabánya |
Based on work by