Duna-delta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk vagy szakasz nem idézi a forrásokat, amelyek alapján készült.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 februárjából származik.

Világörökség

m·v·sz

Duna-delta

Holtág a Duna-deltában

Adatok

Ország

Románia

Típus

Természeti helyszín

Felvétel éve:

1991

A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.

[szerkesztés] Földrajz

A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E.

A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatalul Sulina mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György).

2500 évvel ezelőtt (Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt.

Műholdfelvétel (2000)

A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évente 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta szélessége kb. 40 kilométernyit nő.

A Sulina-ág a Delta közpén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.

A Szent-György ág dél-keleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.

Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje Csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az Európai Unió azt tanácsolta Ukrajnának, hogy állítsa le az építést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Delta vízivilágát, Románia pedig a Nemzetközi Bíróság elé készül vinni az ügyet. Leonyid Kucsma elnöksége alatt az ukrán fél folytatta az építkezést. Juscsenko elnök 2005-ös romániai látogatása alatt a két fél megegyezett, hogy a csatorna további sorsát szakmai szempontok szerint döntsék el. Hosszú távon Ukrajna mindenképpen csatornát tervez, ha nem a Bisztrojét, akkor egy másikat.

1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.

[szerkesztés] Természet

Több mint 1200 növényfajta honos itt, 300 madárfaj és 45 édesvizi hal. A Duna-delta területéből 2733 km² szigorúan védett. Több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről. Védett állatfajok:

Nagy kócsag (Egretta alba)
Kis kócsag (Egretta garzetta)
Rózsás gödény (Pelecanus oncrotalus)
Borzas gödény (Pelecanus crispus)
Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna)
Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea)
Kanalasgém (Platalea leucorodia)
Gólyatöcs (Himantopus himantopus)

[szerkesztés] Lakosság

A Deltában körülbelül 15 000 ember él, a legtöbben hagyományos csónakokkal halásznak. A lakosok egy része lipován nemzetiségű, akik vallási okokból menekült óhitű oroszok leszármazottai.

[szerkesztés] Története

A 15. századtól kezdve a Duna-delta a Török Birodalom része volt. Az krími háborút lezáró 1856. évi párizsi béke a Duna-deltát két másik megyével együtt a Moldvai fejedelemségnek juttatta. Egyúttal alakítottak egy nemzetközi bizottságot, amely a hajózást segítette elő. 1859-ben, a Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött Románia része lett.