Román nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Román (limba română)
Beszélik:	Románia, Moldova, Kanada, Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna, Izrael, Szerbia (Vajdaság és a Timok völgye), Magyarország, és a Balkán
Terület:	Kelet-Európa
Beszélők száma:	kb. 25 millió
Helyezés:	36
Nyelvcsalád:	Indoeurópai nyelvcsalád  Újlatin nyelvek   Keleti újlatin nyelvek    Román nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Románia, Moldova, Vajdaság
Szabályozza:	Academia Română
Nyelvkódok
ISO 639-1	ro
ISO 639-2	rum
SIL	ron

A román nyelv (románul: limba română, româneşte) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül az újlatin nyelvek közé tartozik, ezeknek is a keleti csoportjához. Az anyaországon (România – kb. 20 millió) kívül Délkelet-Magyarországon (10 000), a szerbiai Bánátban és a Timok völgyében (60 000), Moldovában (2,7 millió), Dél-Ukrajnában (350 000) és a bulgáriai Dobrudzsában beszélik.

Tartalomjegyzék 1 Rokonsága 2 Dákoromán nyelvjárások 3 A román irodalmi nyelv története 4 A román ábécé 5 Kiejtés 5.1 Magánhangzók 5.2 Kettőshangzók 5.3 Hármashangzók 5.4 Mássalhangzók 5.5 Megjegyzések 5.6 Hangsúly 6 Nyelvtan 6.1 Hangváltakozások 6.2 A főnév és a névelő 6.2.1 A határozatlan névelő 6.2.2 A határozott névelő 6.2.3 Birtokos névelő 6.2.4 Melléknévi névelő 6.2.5 A főnevek többes száma 6.2.6 A főnév ragozása 6.3 A melléknév 6.3.1 A melléknév egyeztetése 6.3.2 A melléknév ragozása 6.3.3 Fokozás 6.3.4 Hasonlítás 6.4 A számnevek 6.4.1 A tőszámnevek 6.4.2 Sorszámnevek 6.4.3 Gyűjtőszámnevek 6.4.4 Határozatlan számnév 6.4.5 Szorzószámnév 6.5 A névmások 6.5.1 A személyes névmások 6.5.2 Udvariassági névmások 6.5.3 Visszaható névmások 6.5.4 Birtokos melléknevek/névmások 6.5.5 Kérdő/Vonatkozó névmások 6.5.6 Mutató melléknevek/névmások 6.5.7 Határozatlan melléknevek/névmások 6.5.8 Tagadó névmások 6.6 Az ige 6.6.1 Cselekvő ragozás 6.6.1.1 Kijelentő mód 6.6.1.2 Kötőmód 6.6.1.3 Feltételes/Óhajtó mód 6.6.1.4 Parancsoló mód 6.6.1.5 Főnévi igenév 6.6.1.6 Határozói igenév 6.6.1.7 Melléknévi igenév 6.6.1.8 Szupinum 6.6.2 Szenvedő ragozás 6.6.3 Visszaható ragozás 6.7 Rendhagyó ragozású igék 6.7.1 Az "a fi" (lenni, létezni) ragozása 6.7.2 Az "a avea" (bírni, birtokolni) ragozása 6.7.3 Az "a vrea" (akarni) ragozása 6.7.4 Az "a bea" (inni) ragozása 6.7.5 Az "a da" (adni) ragozása 6.7.6 Az "a lua" (venni, vinni, tenni) rendhagyó alakjai 6.7.7 Az "a mânca" (enni) rendhagyó alakjai 6.8 Határozószók (románul adverbe) 6.8.1 Módosítószóknak megfelelő szók 6.8.1.1 Igenlés és tagadás 6.9 Elöljárószók 6.10 Kötőszók 6.11 Indulatszók 7 Példaszöveg 8 Lásd még 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Rokonsága

A román nyelv az újlatin nyelvek keleti csoportjába tartozik, legközelebbi rokonai e csoport további tagjai: az aromun, a meglenoromán és az isztroromán. Mindhárom nyelv a Dunától délre honos. Beszélőiket a közös vlach elnevezéssel szokták emlegetni.

• Az aromun (vagy aromán, macedoromán) nyelvet Macedóniában, Albániában, Görögországban, Bulgáriában, és Szerbiában beszéli kb. 300 000 főre becsült népesség.
• A meglenoromán nyelvet beszélők száma nagyon kicsi (12 000-20 000 körüli). Ők Görögországban, Szalonikitól északra, Meglen tartományban élnek.
• Az isztroromán nyelvet beszélők még kevesebben vannak (300 és 3000 között), és Horvátországban, az Isztriai félszigeten élnek.

Egyes nyelvészek véleménye szerint ezek nem külön nyelvek, hanem csupán a román nyelv különböző dialektusai. E nyelvészek négy nagy dialektusról beszélnek, ezek a dákoromán (a Dunától északra beszélt tulajdonképpeni román nyelv), az aromán, valamint a meglenoromán és az isztroromán dialektus. E nézetnek azonban ellentmond, hogy a közöttük levő különbségek, főleg a dákoromán és a többi között igen jelentősek.

A három rokon nyelvtől való megkülönböztetést szolgáló dákoromán kifejezést mindazonáltal általánosan használják a román nyelv és nyelvjárásai jelölésére („dákoromán nyelvjárások”). A kifejezés a Dunától északra eső területet az ókorban uraló dák nép nevéből származik.

[szerkesztés] Dákoromán nyelvjárások

A román nyelvnek egyes nyelvészek szerint két nyelvjárása van (a havasalföldi és a moldvai), mások szerint négy (az előző kettőn kívül a körösvidéki és a bánsági), megint mások szerint öt (az ötödik a máramarosi lenne).

Egyes nyelvészek a Moldovai Köztársaság többségi lakossága által beszélt nyelvet moldáv nyelvjárásnak nevezik, sőt, más, Moldovai Köztársaság-beli nyelvészek, egy külön moldáv nyelvnek. Ezt a kérdést nyelvészeten kívüli tényezők terhelik. A Románia és Moldovai Köztársaság egyesülésének hívei az itt beszélt nyelvet a román nyelv moldvai nyelvjárásához tartozónak tekintik, miközben az egyesülés ellenzői külön nyelvnek, saját irodalmi nyelvváltozattal, sőt, külön (cirill) ábécével.

Magyarországon van egy, a magyar többség által a romákhoz tartozónak tekintett népcsoport, a beások. Ezek egy román nyelvjárásból származó, archaikus elemeket őrző, a roma nyelv által befolyásolt tájszólást beszélnek.

[szerkesztés] A román irodalmi nyelv története

A román nyelv írásban a 16. század elején jelent meg. Főként vallásos iratokban szerepelt, az első hivatalosan is elismert dokumentum a câmpulungi Neacşu levele a brassói polgármesterhez. Ezek a korai iratok még az óegyházi szláv írással készültek, melyet egészen 1859-ig használtak. Később ezt felváltotta egy cirillbetűs írás, melyet Moldovában egészen 1989-ig (Transznisztriában még napjainkban is) használtak.

A 16. század végétől Erdélyben egy latin íráson alapuló, a magyar nyelv kiejtésének megfelelő ábécét is használtak. A 18. század végén az olasz írásrendszer alapjait átvéve alkották meg a ma is használt ábécét.

[szerkesztés] A román ábécé

A román nyelvet ma a latin írás betűivel írják. 1860-ig a románt cirill betűkkel írták.

A betűk: A, Ă, Â, B, C, D, E, F, G, H, I, Î, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, Ş, T, Ţ, U, V, W, X, Y, Z

A betűk neve: a, ă, â din a, be, ce, de, e, fe, ghe, ha, i, î din i, je, ca, le, me, ne, o, pe, chiu, re, se, şe, te, ţe, ve, dublu ve, ics, igrec, ze

A q, w, y betűket csak idegen eredetű nevekben és még meg nem honosodott idegen szavakban használják.

A nyelv Moldovában, a Szovjetunió idején használatos változatát cirill betűkkel írták (Moldovai ábécé). Jelenleg Moldovában is a latin írás a hivatalos, néhány apró különbséggel (pl. az â és î betűk használata más, Romániában mindkettőt használják, Moldovában pedig csak az î-t, az â csak a român szóban és származékaiban, valamint egyes nevekben használatos, valamint a Moldovai változatban a szókincsben nagy volt az orosz és az ukrán nyelv hatása is).

[szerkesztés] Kiejtés

[szerkesztés] Magánhangzók

A magánhangzóknál nem különböztetünk meg hosszú és rövid hangokat.

• a: a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]: cal [kal]
• ă: hátul képzett ajakkerekítés nélküli, közepesen zárt a-szerű hang [ʌ]: văd [vʌd]
• â, î: hátul képzett ajakkerekítés nélküli, közepesen zárt i-szerű hang [ɨ]: român [ro'mɨn], în [ɨn]
• e: zárt e [e]; néhány szóban, szó elején kiegészül egy kezdő j hanggal [je]; cea, gea kapcsolatban néma [-]: galben ['galben], e [je], ei [jej], el [jel], ele ['jele], este ['jeste], eu [jew], geană ['ʤanʌ]
• i: általában mint a magyar i [i]; szó végén nincs hangértéke, csak az előtte álló mássalhangzót lágyítja (kivéve egyes mássalhangzó-torlódások után, valamint az -i végű igék főnévi igenevénél) [^j]; cio, ciu, gio, giu, valamint szó végi ci, gi kapcsolatban néma [-]: vine ['vine], intri ['intri], eşti [eşt^j], picior [pi'ʧor], fagi [faʤ]
• o: magyar o [o]: pom [pom]
• u: magyar u [u]: drum [drum]

Megjegyzés: Az î csak szó elején, esetleg végén (pl. înainte, a coborî), az â pedig csak szó belsejében állhat (pl. când). Az â-t a XX. század második felében, egészen 1993-ig csak a Român szóban, és származékaiban, valamint egyes nevekben használták. 1993-ban tért vissza a helyesírás az eredeti használatra.

[szerkesztés] Kettőshangzók

• magánhangzók + i összetételben az i [j]-vé válik:
  • ai: [aj]: tai [taj]
  • ăi: [ʌj]: răi [rʌj]
  • âi: [ɨj]: mâine ['mɨjne]
  • ei: [ej]: ulei [u'lej]
  • ii: [ii]: copii [ko'pij]
  • oi: [oj]: oi [oj]
  • ui: [uj]: pui [puj]
• i + magánhangzók összetételben az i [j]-vé válik:
  • ia: [ja]: iar [jar]
  • ie: [je]: iepure ['jepure]
  • io: [jo]: fuior [fujor]
  • iu: [ju]: iute ['jute]
• magánhangzók + u összetételben az u félhangzóvá ([w]) válik:
  • au: [aw]: dau [daw]
  • ău: [ʌw]: rău [rʌw]
  • âu: [ɨw]: râu [rɨw]
  • eu: [ew]: leu [lew]
  • ou: [ow]: ou [ow]
  • uu: [uw]: continuu [konti'nuw]
• egyebek:
  • ea: [ea]: deal [deal], de: ea [ja]
  • eo: [eo]: vreodată [vreo'datʌ]
  • oa: [oa]: floare ['floare]

Ha két teljes magánhangzó kerül egymás mellé, akkor mindkettőt kiejtjük, nem képződik kettőshangzó: iunie ['juniʔe], poezie [poʔe'ziʔe].

[szerkesztés] Hármashangzók

Ebben az esetben mindig a középső hang marad változatlan:

• eai: [eaj]: spuneai [spun'eaj]
• eau: [eaw]: beau [beaw]
• iai: [jaj]: tăiai ['tʌjaj]
• iei: [jej]: miei [mjej]
• iau: [jaw]: iau [jaw]
• oai: [oaj]: englezoaică [englez'oajcʌ]

Kivétel:

• ouă: [owʌ]: nouă [nowʌ]

[szerkesztés] Mássalhangzók

A b, d, f, h, k, l, m, n, p, r, t, v, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [d], [f], [h], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t], [v], [z]). Példák: obicei [obiʧej], drum [drum], chiflă [kiflʌ], hol [hol], kilo ['kilo], splendid ['splendid], arme ['arme], Leon ['leʔon], fapt [fapt], arde ['arde], pantof [pan'tof], voi [voj], grozav [gro'zav].

A többi mássalhangzó kiejtése:

• c: e, i előtt magyar cs [ʧ], egyébként magyar k [k]: circ [ʧirk], când [kɨnd]
• ch: csak e, i előtt állhat, magyar k: chem [kem]
• g: e, i előtt magyar dzs [ʤ], egyébként magyar g [g]: fagi [faʤ^j], târg [tɨrg]
• gh: csak e, i előtt állhat, magyar g: ghişeu [gi'şew]
• j: magyar zs [ʒ]: joc [ʒok]
• s: magyar sz [s]: satiră [sa'tirʌ]
• sc: e, i előtt magyar s [ʃ], egyébként szk kapcsolat [sk]: scenă ['ʃenʌ], scoate ['skoate]
• sch: csak e, i előtt állhat, megfelel az szk kapcsolatnak: schimb [skimb]
• ş: magyar s [ş]: poştă ['poʃtʌ]
• ţ: magyar c [ʦ]: ţigară [ʦi'garʌ]
• x: mint a magyar x vagy a gz kapcsolat (ez utóbbi csak a szó eleji ex- kapcsolatban) [ks]/[gz]: taxi [tak'si], examen [eg'zamen]

[szerkesztés] Megjegyzések

A k, q, w, y csak idegen eredetű nevekben fordul elő, és a hozzá legközelebbi hangnak ejtjük (általában: [k], [k], [v], [i]/[j]).

A szóvégi néma i előtt a b, j, l, m, n, p, r, ş, ţ, v hangok lágyulnak (de nem annyira, mint pl. a magyar gy, ny, ty, ...).

Sohasem választjuk el a kettős és hármashangzókat, a mássalhangzó + l, r, valamint a ch, gh betűkapcsolatokat. A ct, cţ kapcsolatokat viszont mindig elválasztjuk.

[szerkesztés] Hangsúly

A hangsúly hátulról számolva az ötödik szótagig bármelyik szótagra eshet. A mássalhangzós végű szavak általában véghangsúlyosak, a magánhangzóra végződőek pedig az utolsó előtti szótagon hangsúlyosak.

[szerkesztés] Nyelvtan

[szerkesztés] Hangváltakozások

A románban a következő hangváltozások a leggyakoribbak:

• Magánhangzó-váltakozások
  • a – ă, főnevek többes számában, igeragozásban: gară – gări
  • a – e, főnevek többes számában, igeragozásban: băiat – băieţi
  • ă – e, főnevek többes számában, igeragozásban: învăţ – înveţi
  • e – a, igeragozásban, mellékneveknél: înveţi – învaţă
  • e – ea, igeragozásban, mellékneveknél: întreb – întreabă, negru – neagră
  • ea – e, főnevek többes számában, mellékneveknél: fereastră – ferestre, neagră – negre
  • î – i, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: cuvânt – cvuvinte, vând – vinzi, tânăr – tineri
  • o – oa, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: covor – covoare, pot – poate, frumos – frumoasă
  • oa – o, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: floare – flori, a scoate – scot, moale – moi
  • u – o, igeragozásban: a zbura – zbor
• Mássalhangzó-váltakozások
  • c [k] – c [ʧ], főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: slovac – slovaci, plec – pleci, mic – mici
  • d – z, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: brad – brazi, răspund – răspunzi, verde – verzi
  • g [g] – g [ʤ], főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: pungă – pungi, merg – mergi, lung – lungi
  • l – i [^j], főnevek többes számában, mellékneveknél: copil – copii, mititel – mititei
  • n – i [^j], igeragozásban: rămân – rămâi
  • s – ş, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: rus – ruşi, cos – coşi, frumos – frumoşi
  • sc – şt, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: cască – căşti, vorbesc – vorbeşti, românesc – româneşti
  • st – şt, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: turist – turişti, prost – proşti, albastru – albaşti
  • şc – şt, főnevek többes számában, mellékneveknél: ceaşcă – ceşti, mişc – mişti
  • t – ţ, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: băiat – băieţi, caut – cauţi, înalt – înalţi

[szerkesztés] A főnév és a névelő

A főnév hím-, nő- és semlegesnemű lehet. A hímnemű szavak egyes számban leggyakrabban mássalhangzóra, valamint u, e, i, ă hangokra (ban – pénz); semlegesnemben mássalhangzóra, valamint u, e, i, o hangokra (stilou – töltőtoll); nőnemben pedig ă, e, ie, ea, a, i hangokra (fată – lány) végződik. A nemeket legpontosabban a névelőből tudjuk megállapítani. Kérdőszavai személyre: cine? – ki?, tárgyra: ce? – mi? (foglalkozásra is). Hímneműek a férfit, férfifoglalkozást, hónapokat, a legtöbb hegyet, fát, pénznemeket, az ábécé betűit jelölő főnevek. Nőneműek a nőt, női foglalkozást, a napokat, évszakokat, gyümölcsöket, a legtöbb virágot, országokat és világrészeket jelölő főnevek. Semleges neműek a tárgyakat, anyagokat jelölő főnevek.

[szerkesztés] A határozatlan névelő

Megfelel a magyar egy határozatlan névelőnek. Alakja egyes szám hímnemben és semlegesnemben un, nőnemben o; többes számban minden nemben nişte. Példák: un ban, nişte bani; un toc, nişte tocuri; o fată, nişte fete.

[szerkesztés] A határozott névelő

A magyar a, az határozott névelőnek a románban egy hátravetett névelő felel meg. Képzése:

• mássalhangzóra végződő hím- és semlegesnemű szavaknál -ul: ban – banul (pénz);
• magánhangzóra végződő hím- és semlegesnemű szavaknál -le: frate – fratele (fiútestvér);
• hangsúlyos magánhangzó után nőnemű szavaknál -ua: zi – ziua (a hét egy napja);
• -ă-ra végződő nőnemű szavaknál az -ă-t lecseréljük -a-val: mamă – mama (anya);
• más esetben nőnemű szavaknál -a: floare – floarea (virág);
• többes számú hímnemű szavaknál -i: ban – bani – banii (pénz);
• többes számú nő- és semlegesnemű szavaknál többes szám + -(i)le: stilou – stilouri – stilourile (töltőtoll), floare – flori – florile (virág).

[szerkesztés] Birtokos névelő

Birtokos szerkezetben használjuk a tulajdonos előtt, valamint a birtokos eset kérdőszavainál, a birtokos névmás önálló alakjainál és azok kérdőszavainál használjuk. Alakjai: egyes szám hím- és semlegesnem: al, egyes szám nőnem: a; többes szám hím- és semlegesnem: ai, többes szám nőnem: ale. Példák: al banului – ai banilor; al tocului – ai tocurilor; a florii – ale florilor.

[szerkesztés] Melléknévi névelő

Jelzős szerkezetben használjuk, a főnév és a jelző között áll. Ha használjuk, a főnév mindig határozott névelőt kap. Alakjai: egyes szám hím- és semlegesnem: cel, egyes szám nőnem: cea; többes szám hím- és semlegesnem: cei, többes szám nőnem: cele. Példa: Andrei nu găseşte prosopul cel mic. András nem találja a kis törölközőt.

[szerkesztés] A főnevek többes száma

A főnevek nemek szerint különbözően képzik a többes számukat. Az egy kivételével a számnevek után a főnevek többes számban állnak.

• Hímnem
  • az -i végűek nem kapnak ragot: un ochi – nişte ochi (szem)
  • a magánhangzóra végződő alakok -i végződést kapnak, amelyet gyenge [i]-nek ejtenek, és a véghangzó helyett állnak: un leu – nişte lei [un'lew] – [nişte'lei] (oroszlán)
  • a mássalhangzóra végződő alakok szintén -i végződést kapnak, de ennek kiejtése [^j]; ez utóbbi módosíthatja a tű mássalhangzójának kiejtését is: un pom – nişte pomi [um'pom] – [nişte'pom^j] (gyümölcsfa); un copac – nişte copaci [unko'pak] – [nişteko'paʧ] (élő fa)
• Nőnem
  • az -ie, -e végűek nem kapnak ragot, némelyik még a végső -e hangot is elvesztik: o vânzătoare – nişte vânzătoare (elárusítás), o femeie – nişte femei (nő)
  • az -a, -i végűek -le ragot kapnak, ez a végződés elnyomja a hangsúlytalan magánhangzókat: o zi – nişte zile (nap), o cafea – nişte cafele (kávé)
  • a többi -i, -e végződést kap, amely módosíthatja a tű hangjait is: o mamă – nişte mame (anya); o maşină – nişte maşini (gép); o carte – nişte cărţi (könyv)
• Semlegesnem
  • az -e végűek nem kapnak ragot: un nume – nişte nume (név)
  • az -u végűek -e, -i ragot kapnak, ez a végződés elnyomja a hangsúlytalan magánhangzókat: un teatru – nişte teatre (színház), un serviciu – nişte servicii (foglalkozás)
  • a többi -uri [ur^j] végződést kap: un stilou – nişte stilouri (töltőtoll)

[szerkesztés] A főnév ragozása

A román főnevek többnyire részelő-birtokos esetben kapnak ragot, melyeket a következőkben láthatunk:

• Határozatlan névelővel
  • Hímnem: un reporter, unui reporter; nişte reporteri, unor reporteri (riporter)
  • Nőnem: o maşină, unei maşini; nişte maşini, unor maşini (gép)
  • Semlegesnem: un aparat, unui aparat; nişte aparate, unor aparate (készülék)
• Határozott névelővel
  • Hímnem: reporterul, reporterului; reporterii, reporterilor (riporter)
  • Nőnem: maşina, maşinii; maşinile, maşinilor (gép)
  • Semlegesnem: aparatul, aparatului; aparatele, aparatelor (készülék)

A fenti esetek sorrendje: Esz. A/T, Esz. R/B; Tsz. A/T, Tsz. R/B.

A semleges nemű főneveket egyes számban hímneműként, többes számban nőneműként kell ragozni.

Nem minden, de számos főnév megszólító esetben is kap ragot.

• Egyes szám:
  • Hímnem: Omule! (Ember!)
  • Nőnem: Fetiţo! (Kislány!)
• Többes szám – hímnem és nőnem: Oamenilor! (Emberek!), Fetiţelor! (Kislányok!)

[szerkesztés] A melléknév

A melléknév jelzőként a ce fel de? (milyen?) kérdésre felel, ilyenkor a főnév után áll. Ha a melléknevet hangsúlyozzuk, akkor a főnév előtt is állhat.

Cum este/sunt (milyen?) kérdésre állítmánykiegészítőként ige után használatos.

[szerkesztés] A melléknév egyeztetése

A mellékneveket minden esetben egyeztetni kell a főnévvel személyben és számban. Ebből kifolyólag vannak négy-, három-, kettő- és egyalakú melléknevek, melyek használatát a következő táblázat szemlélteti:

[szerkesztés] A melléknév ragozása

A román melléknevek hasonlóan ragozódnak, mint a főnevek.

• Határozatlan névelővel
  • Hímnem: un reporter tânăr, unui reporter tânăr; nişte reporteri tineri, unor reporteri tineri (fiatal riporter)
  • Nőnem: o maşină frumoasă, unei maşini frumoase; nişte maşini frumoase, unor maşini frumoase (szép gép)
  • Semlegesnem: un aparat bun, unui aparat bun; nişte aparate bune, unor aparate bune (jó készülék)
• Határozott névelővel
  • Hímnem: reporterul tânăr, reporterului tânăr; reporterii tineri, reporterilor tineri (a fiatal riporter)
  • Nőnem: maşina frumoasă, maşinii frumoase; maşinile frumoase, maşinilor frumoase (a szép gép)
  • Semlegesnem: aparatul bun, aparatului bun; aparatele bune, aparatelor bune (a jó készülék)
• Melléknévi névelővel
  • Hímnem: reporterul cel tânăr, reporterului cel tânăr; reporterii cei tineri, reporterilor cei tineri (a fiatal riporter)
  • Nőnem: maşina cea frumoasă, maşinii cea frumoasă; maşinile cele frumoase, maşinilor cele frumoase (a szép gép)
  • Semlegesnem: aparatul cel bun, aparatului cel bun; aparatele cele bune, aparatelor cele bune (a jó készülék)

[szerkesztés] Fokozás

• Alapfok: bun/bună/buni/bune
• Középfok: mai bun/bună/buni/bune
• Felsőfok: cel mai bun, cea mai bună, cei mai buni, cele mai bune
• Abszolút felsőfok: foarte/grozav de/extrem de/prea/tare bun/bună/buni/bune

[szerkesztés] Hasonlítás

• tot atât de ... ca şi – éppen olyan ..., mint: Ciocolata cu lapte este tot atât de bună ca şi ciocolata amăruie. – A tejcsokoládé éppen olyan jó, mint a keserű.
• mai ... decât – ...-bb, mint: Ciocolata cu lapte e mai bună decât ciocolata amăruie. – A tejcsokoládé jobb, mint a keserű.

[szerkesztés] A számnevek

[szerkesztés] A tőszámnevek

• 1-20: 1 – unu/-a, 2 – doi/două, 3 – trei, 4 – patru, 5 – cinci, 6 – şase, 7 – şapte, 8 – opt, 9 – nouă, 10 – zece, 11 – unsprezece (unşpe), 12 – doisprezece/douăsprezece (doişpe), 13 – treisprezece (treişpe), 14 – patrusprezece (paişpe), 15 – cincisprezece (cinşpe), 16 – şaisprezece (şaişpe), 17 – şaptesprezece (şapteşpe), 18 – optusprezece (optuşpe), 19 – nouăsprezece (nouăşpe), 20 – douăzeci
• 21-100: douăzeci şi unu/-a (douăş'unu/-a), douăzeci şi doi/două (douăş'doi/-două), douăzeci şi trei (douăş'trei), ...; treizeci, patruzeci, cincizeci, şaizeci, şaptezeci, optzeci, nouăzeci, o sută
• 101-110: o sută unu/una, o sută doi/două, o sută trei, ...
• 200-900: două sute, trei sute, patru sute, cinci sute, şase sute, şapte sute, opt sute, nouă sute
• 1000-9000: o mie, două mii, trei mii, ...
• 10000-90000: zece mii, douăzeci de mii, treizeci de mii, ...
• 100000-900000: o sută de mii, două sute de mii, trei sute de mii, ...

A főnevek többes számban állnak a tőszámnevek után, a nouăsprezece tőszámnévig (ezt is beleértve) egyszerűen: un turist (egy turista), doi turişti (két turista), a nouăsprezece-n felüli tőszámnevek után de elöljárószóval kapcsolódva: şaptezeci de ani (hetven év).

[szerkesztés] Sorszámnevek

A sorszámneveket a tőszámnevekből képezzük a következő módon:

• hímnemben al névelővel és -(u)lea raggal: opt – al optulea (nyolcadik)
• nőnemben a névelővel és -a raggal: opt – a opta (nyolcadik)
• rendhagyó: unu/un – primul/întâi; una/o – prima/întâi (első); az întâi általában a főnév után áll és csak egy alakja van, a primul/prima felveheti a főnév ragjait.

A sorszámnevek előtt a főnév mindig határozott névelővel áll.

[szerkesztés] Gyűjtőszámnevek

Egy ilyen van, két alakkal: amândoi/amândouă (mindkettő).

Használható önállóan vagy jelzőként.

• Önállóan: Se aşează amândoi/amândouă la masă. (Mindketten leülnek az asztalhoz.)
• Jelzőként: Amândoi elevii/Amândouă elevele învaţă. (Mindkét diák tanul.) Ilyenkor csak főnév előtt állhat, a főnév többes számba kerül és határozott névelőt kap.

Ennek a gyűjtőszámnévnek van egy határozott alakú szinonímája: ambii/ambele. Ez csak jelzőként használható egy főnév előtt, a főnév többes számba kerül: Ambii elevi/Ambele eleve învaţă. (Mindkét diák tanul.)

Megj.: létezik még egy ritkábban használt gyűjtőszámnév: tustrei (mindhárom)

[szerkesztés] Határozatlan számnév

Ilyenek:

• puţin, puţină, puţini, puţine (kevés, kis)
• mult, multă, mulţi, multe (sok)
• tot, toată, toţi, toate (teljes, mind, egész)
• câtva, câtăva (némely)
• câţiva, câteva (néhány)

Mindig főnév előtt, egyeztetve használjuk: mulţi oameni (sok ember); cu toată viteza (teljes sebességgel).

Tőszámnevekből is képezhetjük cam (körülbelül) és vreo (közel) segítségével: cam trei (kb. 3); vreo zece (közel tíz).

[szerkesztés] Szorzószámnév

Képzése: de + tőszámnév + ori: de zece ori (tízszer). Kivétel: o dată (időhatározóként: odată) (egyszer).

[szerkesztés] A névmások

[szerkesztés] A személyes névmások

A személyes névmások alakjai és ragozásuk:

A hangsúlytalan névmások a következő és az előttük álló szóhoz illeszkedő alakokkal is rendelkeznek. Általában ez a magánhangzóval kezdődő és a magánhangzóra végződő szavakra érvényes, de az -o névmás az összetett múlt időben álló igéhez és a határozói igenévhez is illeszkedik, bár ezek mássalhangzóra végződnek.

Vannak esetek, amelyekben az illesztés nem kötelező. A jól tagolt beszédben, például, Nu îl pot suferi. hallatszik, de a folyamatos beszédben Nu-l pot suferi. (Ki nem állhatom.)

Illesztéskor egyes magánhagzókat el kell hagyni. Az előző példában a névmásét, máskor a másik szó elején, illetve végén lévő magánhangzót: Mă întreabă/Mă-ntreabă ceva. (Kérdez tőlem valamit.), Nu o/N-o face. (Ne tedd meg.)

Olyan eset is van, amelyben az -u- mássalhangzót kell hozzáadni a határozói igenévhez, éspedig amikor más névmás illeszkedik hozzá, mint az -o: întrebându-mă (engem kérdezvén).

Az alábbi táblázat a legtöbb olyan esetet mutatja be, amikor az illesztés kötelező.

[szerkesztés] Udvariassági névmások

A dumneata (B./R.: dumitale) névmás után egyes szám 2. személyű ige áll. Ez ma már inkább lekicsinyítő. Helyette ennek többes számú alakja, a dumneavoastră használatos, akkor is, ha egy személynek szól. Tehát, dumneata = maga, dumneavoastră = 1. maguk; 2. ön; 3. önök.

[szerkesztés] Visszaható névmások

Nincs önálló alakjuk alanyesetben, ebben az esetben a hangsúlyos személyes névmásokat használjuk helyettük. Tárgyesetű alakok: mă, te, se; ne, vă, se; részeshatározós alakok: îmi, îţi, îşi; ne, vă, îşi.

[szerkesztés] Birtokos melléknevek/névmások

A birtokos melléknevek formái:

Használatuk és jelentésük megegyezik a magyarral, azzal a különbséggel, hogy a románban a vonatkozó szó után állnak. A névmásként használt alakok elé kitesszük a birtokos névelő megfelelő alakját (al meu/a mea = az enyém, ai săi/ale sale = az övéi stb.).

Megj.: său/sa, săi/sale-val egyenértékűek, sőt, ezeknél gyakrabban használtak, a személyes névmások harmadik személy egyes szám birtokos esetben levő alakjai (lui, ei). Azonban ezeket nem a birtokolt tárggyal egyeztetik nemben és számban, hanem a birtoklóval.

[szerkesztés] Kérdő/Vonatkozó névmások

• cine – ki
• ce – (a)mi (foglalkozás is)
• care – (a)melyik, aki
• cât – (a)hány, (a)mennyi

Ez utóbbinak (cât) négy alakja van (cât, câtă, câţi, câte), melyből az első kettő megszámlálhatatlan, a másik kettő megszámlálható főnévre vonatkoztatható.

• unde – hol
• când – mikor

• până când – meddig (időben)
• până unde – meddig (térben)
• cu cine – kivel
• cu ce – mivel

Az utóbbiak logikájára képezzünk a ki/mi nélkül, alatt, felett stb. kérdéseket is. Pl. Fără cine? – Fără ea. (Ki nélkül? – Nélküle.)

[szerkesztés] Mutató melléknevek/névmások

A mutató melléknevek formái:

1. A vonatkozó szó előtt:

• acest, această, aceşti, aceste – ez a(z), ezek a(z)
• acel, acea, acei, acele – az a(z), azok (a(z)
• celălalt, cealaltă, ceilalţi, celelalte – a másik, a többi
• acelaşi, aceeaşi, aceiaşi, aceleaşi – ugyanaz a(z), ugyanazok a(z)

2. A vonatkozó szó után:

• acesta, aceasta, aceştia, acestea – ez a(z), ezek a(z)
• acela, aceea, aceia, acelea – az a(z), azok (a(z)
• ăsta, asta, ăştia, astea – ez a(z), ezek a(z) (népies)
• ăla, aia, ăia, alea – az a(z), azok (a(z) (népies)

Névmásként a 2-es pont alattiakat, valamint a celălalt, cealaltă, ceilalţi, celelalte és az acelaşi, aceeaşi, aceiaşi, aceleaşi alakokat használják.

A többi melléknévhez hasonlóan ragozzuk őket.

[szerkesztés] Határozatlan melléknevek/névmások

Melléknevek:

• unii, unele – egyes
• alt, altă, alţi, alte – más
• vreun, vreo – nincs megfelelője (Ai vreo idee? = Van ötleted?)
• oricât, oricâtă, oricăţi, oricâte – akármennyi, bármennyi
• tot, toată – az egész
• toţi, toate – az összes

Névmások:

• unul, una, unii, unele – (az) egyik, egyesek
• altul, alta, alţii, altele – a másik, mások
• tot, toată – az egész
• toţi, toate – az összes, mind, mindenki
• vreunul, vreuna, vreunii, vreunele – valamelyik, valamelyek
• oricare – bármelyik
• oricine – bárki
• orice – bármi
• careva – valamelyik
• cineva – valaki
• ceva – valami
• oricât, oricâtă, oricăţi, oricâte – akármennyi, bármennyi
• altceva – valami más
• altcineva – valaki más

Amint látható, a fentiek közül egyes szavak csak melléknévként, mások csak névmásként, megint mások pedig melléknévként és névmásként is használhatók.

[szerkesztés] Tagadó névmások

• nimeni – senki
• nimic – semmi

[szerkesztés] Az ige

Az igéknél négy csoportot különböztetünk meg: I. -a tövű igék, II. -ea tövű igék, III. -e tövű igék és IV. -i/-î tövű igék (ez utóbbinál, ha -î tövű, akkor a ragozásban is -î szerepel -i helyett). Kövessük végig az igék ragozását a következő igék segítségével: I. a cânta – énekelni, II. a vedea – látni, III. a merge – menni, IV. a oferi – kínálni!

[szerkesztés] Cselekvő ragozás

[szerkesztés] Kijelentő mód

• Jelen idő
  • I. cânt, cânţi, cântă, cântăm, cântaţi, cântă; de: adresez, adresezi, adresează, adresăm, adresaţi, adresează – vmit (szavakat) vkihez intézni
  • II. văd, vezi, vede, vedem, vedeţi, văd
  • III. merg, mergi, merge, mergem, mergeţi, merg
  • IV. ofer, oferi, oferă, oferim, oferiţi, oferă; de: citesc, citeşti, citeşte, citim, citiţi, citesc – (el)olvasni
• Folyamatos múlt idő
  • I. cântam, cântai, cânta, cântam, cântaţi, cântau
  • II. vedeam, vedeai, vedea, vedeam, vedeaţi, vedeau
  • III. mergeam, mergeai, mergea, mergeam, mergeaţi, mergeau
  • IV. ofeream, ofereai, oferea, ofeream, ofereaţi, ofereau; de: citeam, citeai, citea, citeam, citeaţi, citeau – (el)olvasni
• Egyszerű múlt idő
  • I. cântai, cântaşi, cântă, cântarăm, cântarăţi, cântară
  • II. văzui, văzuşi, văzu, văzurăm, văzurăţi, văzură
  • III. mersei, merseşi, merse, merserăm, merserăţi, merseră
  • IV. oferii, oferişi, oferi, oferirăm, oferirăţi, oferiră
• Összetett múlt idő
  • I. am cântat, ai cântat, a cântat, am cântat, aţi cântat, au cântat
  • II. am văzut, ai văzut, a văzut, am văzut, aţi văzut, au văzut
  • III. am mers, ai mers, a mers, am mers, aţi mers, au mers
  • IV. am oferit, ai oferit, a oferit, am oferit, aţi oferit, au oferit
• Régmúlt múlt idő
  • I. cântasem, cântaseşi, cântase, cântaserăm, cântaserăţi, cântaseră
  • II. văzusem, văzuseşi, văzuse, văzuserăm, văzuserăţi, văzuseră
  • III. mersesem, merseseşi, mersese, merseserăm, merseserăţi, merseseră
  • IV. oferisem, oferiseşi, oferise, oferiserăm, oferiserăţi, oferiseră
• Jövő idő
  • I. voi cânta, vei cânta, va cânta, vom cânta, veţi cânta, vor cânta vagy am să cânt, ai să cânţi, are să cânte, avem să cântăm, aveţi să cântaţi, au să cânte vagy o să cânt, o să cânţi, o să cânte, o să cântăm, o să cântaţi, o să cânte
  • II. voi vedea, vei vedea, va vedea, vom vedea, veţi vedea, vor vedea vagy am să văd, ai să vezi, are să vadă, avem să vedem, aveţi să vedeţi, au să vadă vagy o să văd, o să vezi, o să vadă, o să vedem, o să vedeţi, o să vadă
  • III. voi merge, vei merge, va merge, vom merge, veţi merge, vor merge vagy am să merg, ai să mergi, are să meargă, avem să mergem, aveţi să mergeţi, au să meargă vagy o să merg, o să mergi, o să meargă, o să mergem, o să mergeţi, o să meargă
  • IV. voi oferi, vei oferi, va oferi, vom oferi, veţi oferi, vor oferi vagy am să ofer, ai să oferi, are să ofere, avem să oferim, aveţi să oferiţi, au să ofere vagy o să ofer, o să oferi, o să ofere, o să oferim, o să oferiţi, o să ofere

[szerkesztés] Kötőmód

• I. să cânt, să cânţi, să cânte, să cântăm, să cântaţi, să cânte
• II. să văd, să vezi, să vadă, să vedem, să vedeţi, să vadă
• III. să merg, să mergi, să meargă, să mergem, să mergeţi, să meargă
• IV. să ofer, să oferi, să ofere, să oferim, să oferiţi, să ofere

[szerkesztés] Feltételes/Óhajtó mód

• I. aş cânta, ai cânta, ar cânta, am cânta, aţi cânta, ar cânta
• II. aş vedea, ai vedea, ar vedea, am vedea, aţi vedea, ar vedea
• III. aş merge, ai merge, ar merge, am merge, aţi merge, ar merge
• IV. aş oferi, ai oferi, ar oferi, am oferi, aţi oferi, ar oferi

[szerkesztés] Parancsoló mód

Csak második személyű alakja van!

• I. Felszólítás: cântă! (de: adresează), cântaţi!; tiltás: nu cânta!, nu cântaţi!
• II. Felszólítás: vezi!, vedeţi!; tiltás: nu vedea!, nu vedeţi!
• III. Felszólítás: merge!, mergeţi!; tiltás: nu merge!, nu mergeţi!
• IV. Felszólítás: oferă! (de: citeşte), oferiţi!; tiltás: nu oferi!, nu oferiţi!

[szerkesztés] Főnévi igenév

• I. a cânta
• II. a vedea
• III. a merge
• IV. a oferi

[szerkesztés] Határozói igenév

• I. cântând
• II. văzând
• III. mergând
• IV. oferind

[szerkesztés] Melléknévi igenév

• I. cântat
• II. văzut
• III. mers (a többi igénél lehet még -(u)t is)
• IV. oferit

[szerkesztés] Szupinum

Ezzel az igeidővel a célhatározói jelentésű mellékmondatokat rövidíthetjük le.

• I. de cântat
• II. de văzut
• III. de mers (a többi igénél lehet még -(u)t is)
• IV. de oferit

[szerkesztés] Szenvedő ragozás

Képzése az a fi ragozott alakjának és az adott ige melléknévi igenevével történik.

[szerkesztés] Visszaható ragozás

Képzése a legtöbb esetben a visszaható névmás és a ragozott igealak kapcsolatából áll: mă duc, te duci, se duce, ne ducem, vă duceţi, se duc. Főnévi igeneves alakok esetében az a se + főnévi igenévvel képezzük: a se duce. A határozói igeneves alak képzése a következő: határozói igenév + u + névmások, azaz: ducându-mă.

[szerkesztés] Rendhagyó ragozású igék

[szerkesztés] Az "a fi" (lenni, létezni) ragozása

• Kijelentő mód
  • Jelen idő: sunt/îs, eşti, e(ste)/îi, suntem, sunteţi, sunt/îs
  • Folyamatos múlt idő: eram, erai, era, eram, eraţi, erau
  • Egyszerű múlt idő: fu(se)i, fu(se)şi, fu(se), fu(se)răm, fu(se)răţi, fu(se)ră
  • Összetett múlt idő: am fost, ai fost, a fost, am fost, aţi fost, au fost
  • Régmúlt idő: fusesem, fuseseşi, fusese, fuseserăm, fuseserăţi, fuseseră
  • Jövő idő: voi fi, vei fi, va fi, vom fi, veţi fi, vor fi vagy am să fiu, ai să fii, are să fie, avem să fim, aveţi să fiţi, au să fie vagy o să fiu, o să fii, o să fie, o să fim, o să fiţi, o să fie

• Kötőmód: să fiu, să fii, să fie, să fim, să fiţi, să fie

• Feltételes/Óhajtó mód: aş fi, ai fi, ar fi, am fi, aţi fi, ar fi

• Parancsoló mód: fii!, fiţi! – nu fi!, nu fiţi!

• Főnévi igenév: a fi

• Határozói igenév: fiind

• Melléknévi igenév: fost

[szerkesztés] Az "a avea" (bírni, birtokolni) ragozása

• Kijelentő mód
  • Jelen idő: am, ai, are, avem, aveţi, au
  • Folyamatos múlt idő: aveam, aveai, avea, aveam, aveaţi, aveau
  • Egyszerű múlt idő: avu(se)i, avu(se)şi, avu(se), avu(se)răm, avu(se)răţi, avu(se)ră
  • Összetett múlt idő: am avut, ai avut, a avut, am avut, aţi avut, au avut
  • Régmúlt idő: avusesem, avuseseşi, avusese, avuseserăm, avuseserăţi, avuseseră
  • Jövő idő: voi avea, vei avea, va avea, vom avea, veţi avea, vor avea vagy am să am, ai să ai, are să aibă, avem să avem, aveţi să aveţi, au să aibă vagy o să am, o să ai, o să aibă, o să avem, o să aveţi, o să aibă
• Kötőmód: să am, să ai, să aibă, să avem, să aveţi, să aibă
• Feltételes/Óhajtó mód: aş avea, ai avea, ar avea, am avea, aţi avea, ar avea
• Parancsoló mód: ai!, aveţi! – nu avea!, nu aveţi!
• Főnévi igenév: a avea
• Határozói igenév: având
• Melléknévi igenév: avut
• Szupinum: de avut

[szerkesztés] Az "a vrea" (akarni) ragozása

• Kijelentő mód
  • Jelen idő: vreau, vrei, vrea, vrem, vreţi vor
  • Folyamatos múlt idő: voiam, voiai, voia, voiam, voiaţi, voian
  • Egyszerű múlt idő: vrui, vruşi, vru, vrurăm, vrurăţi, vrură
  • Összetett múlt idő: am vrut, ai vrut, a vrut, am vrut, aţi vrut, au vrut
  • Régmúlt idő: vrusem, vruseşi, vruse, vruseserăm, vruseserăţi, vruseseră
  • Jövő idő: voi vrea, vei vrea, va vrea, vom vrea, veţi vrea, vor vrea vagy am să vreau, ai să vrei, are să vrea, avem să vrem, aveţi să vreţi, au să vrea vagy o să vreau, o să vrei, o să vrea, o să vrem, o să vreţi, o să vrea
• Kötőmód: să vreau, să vrei, să vrea, să vrem, să vreţi, să vrea
• Feltételes/Óhajtó mód: aş vrea, ai vrea, ar vrea, am vrea, aţi vrea, ar vrea
• Főnévi igenév: a vrea
• Határozói igenév: vrând
• Melléknévi igenév: vrut
• Szupinum: de vrut

[szerkesztés] Az "a bea" (inni) ragozása

• Kijelentő mód
  • Jelen idő: beau, bei, bea, bem, beţi beau
  • Folyamatos múlt idő: beam, beai, bea, beam, beaţi, beau
  • Egyszerű múlt idő: băui, băuşi, bău, băurăm, băurăţi, băură
  • Összetett múlt idő: am băut, ai băut, a băut, am băut, aţi băut, au băut
  • Régmúlt idő: băusem, băuseşi, băuse, băuserăm, băuserăţi, băuseră
  • Jövő idő: voi bea, vei bea, va bea, vom bea, veţi bea, vor bea vagy am să beau, ai să bei, are să bea/beie, avem să bem, aveţi să beţi, au să bea/beie vagy o să beau, o să bei, o să bea/beie, o să bem, o să beţi, o să bea/beie
• Kötőmód: să beau, să bei, să bea/beie, să bem, să beţi, să bea/beie
• Feltételes/Óhajtó mód: aş bea, ai bea, ar bea, am bea, aţi bea, ar bea
• Parancsoló mód: bea!, beţi! – nu bea!, nu beţi!
• Főnévi igenév: a bea
• Határozói igenév: bând
• Melléknévi igenév: băut
• Szupinum: de băut

[szerkesztés] Az "a da" (adni) ragozása

• Kijelentő mód
  • Jelen idő: dau, dai, dă, dăm, daţi dau
  • Folyamatos múlt idő: dădeam, dădeai, dădea, dădeam, dădeaţi, dădeau
  • Egyszerű múlt idő: dădui, dăduşi, dădu, dădurăm, dădurăţi, dădură
  • Összetett múlt idő: am dat, ai dat, a dat, am dat, aţi dat, au dat
  • Régmúlt idő: dădusem, dăduseşi, dăduse, dăduserăm, dăduserăţi, dăduseră
  • Jövő idő: voi da, vei da, va da, vom da, veţi da, vor da vagy am să dau, ai să dai, are să dea/deie, avem să dăm, aveţi să daţi, au să dea/deie vagy o să dau, o să dai, o să dea/deie, o să dăm, o să daţi, o să dea/deie
• Kötőmód: să dau, să dai, să dea/deie, să dăm, să daţi, să dea/deie
• Feltételes/Óhajtó mód: aş da, ai da, ar da, am da, aţi da, ar da
• Parancsoló mód: dă!, daţi! – nu da!, nu daţi!
• Főnévi igenév: a da
• Határozói igenév: dând
• Melléknévi igenév: dat
• Szupinum: de dat

[szerkesztés] Az "a lua" (venni, vinni, tenni) rendhagyó alakjai

• Kijelentő mód, jelen idő: ian, iei, ia, luăm, luaţi, iau
• Kijelentő mód, jövő idő: voi lua, vei lua, va lua, vom lua, veţi lua, vor lua vagy am să iau, ai să iei, are să ia/ieie, avem să luăm, aveţi să luaţi, au să ia/ieie vagy o să iau, o să iei, o să ia/ieie, o să luăm, o să luaţi, o să ia/ieie
• Kötőmód: să iau, să iei, să ia/ieie, să luăm, să luaţi, să ia/ieie
• Parancsoló mód: ia!, luaţi! – nu lua!, nu luaţi!

[szerkesztés] Az "a mânca" (enni) rendhagyó alakjai

• Kijelentő mód, jelen idő: mănânc, mănânci, mănânca, mâncăm, mâncăţi, mănânca
• Kijelentő mód, jövő idő: voi mânca, vei mânca, va mânca, vom mânca, veţi mânca, vor mânca vagy am să mănânc, ai să mănânci, are să mănânce, avem să mâncăm, aveţi să mâncăţi, au să mănânce vagy o să mănânc, o să mănânci, o să mănânce, o să mâncăm, o să mâncăţi, o să mănânce
• Kötőmód: să mănânc, să mănânci, să mănânce, să mâncăm, să mâncăţi, să mănânce
• Parancsoló mód: mănâncă!, mâncaţi! – nu mânca!, nu mâncaţi!

[szerkesztés] Határozószók (románul adverbe)

Egyes határozószókat csak ebben a minőségben használnak: aici (itt), acum (most), aşa (így), împreună (együtt), numai (csak).

Ebbe a kategóriába tartoznak a melléknevekből képzettek is, például az -esc/-ească-ra végződő melléknevekből: românesc (román) > româneşte (románul).

Számos melléknév hímnemű alakja módosítószóként is használható: Are un palton călduros. (Meleg kabátja van.) – S-a îmbrăcat călduros. (Melegen öltözött fel.)

[szerkesztés] Módosítószóknak megfelelő szók

A román nyelvtanban az adverbe kategóriába tartoznak azok a szók is, amelyeket a magyar nyelvtanban módosítószóknak neveznek. Néhány példa:

• (de)sigur – persze
• eventual – esetleg
• nici – sem
• oare – vajon
• poate – talán

[szerkesztés] Igenlés és tagadás

A románban az igenlés kifejezésére a da szót használjuk. Tagadásra a nu használatos, mely összeolvadhat a létigével: nu sunt – nu-s. Példa: Ai telefon? Da, am (telefon). / Nu, n-am (telefon). Van telefonod? Van (telefonom). / Nem, nincs (telefonom).

[szerkesztés] Elöljárószók

A leggyakoribb román elöljárószók:

• contra – ellen
• de – valamennyi valamiből; birtokviszony; szóösszetételek
• deasupra – fölött
• de la – -tól, -től; -ból, -ből
• despre – felől; -ról, -ről
• din – -ból, -ből; -ról, -ről
• dinspre – felől (tér)
• după – után
• împotriva – ellen
• în – -ban, -ben; -ba, -be; -ra, -re
• înaintea – előtt
• în faţa – előtt; elé (B. e.)
• la – -nál, -nél; -ra, -re; -hoz, -hez, -höz; -kor
• lângă – mellett; mellé
• pe – -on, -en, -ön; -ra, -re
• pe la – körül (idő)
• pe lângă – mellé
• până – -ig
• spre – felé

[szerkesztés] Kötőszók

A leggyakoribb román kötőszók:

• ca... să – hogy
• fiindcă – mivelhogy
• dar – de
• iar – pedig
• însă – azonban
• şi – és

[szerkesztés] Indulatszók

A leggyakoribb román indulatszók:

• alo! – halló!
• bravo! – éljen!, bravó!, jól van!
• ei! – ejnye!, hát!, na!, no!
• hai! – gyerünk!
• ia! – no gyerünk!
• poftim! – tessék!
• oh! – ó!
• vai! – jaj!

[szerkesztés] Példaszöveg

Toate fiinţele umane se nasc libere şi egale în demnitate şi în drepturi. Ele sunt înzestrate cu raţiune şi conştiinţă şi trebuie să se comporte unele faţă de altele în spiritul fraternităţii.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

[szerkesztés] Lásd még

• Moldovai nyelv
• Aromun nyelv
• Latin nyelvcsalád
• Isztroromán nyelv
• Meglenoromán nyelv

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Magyar < > román szótár
• Angol < > román szótár
• A román nyelvről angolul
• A Neacşu-dokumentum
• Román Televízió
• Román himnusz

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban