Eszperente
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Eszperente: jellegzetesen magyar nyelvi játék, amelyben értelmes mondatokat kell képezni, ám magánhangzóként kizárólag az e használható. (Ezt a nyelvi bravúrt más nyelveken valószínűleg nehéz előállítani, de a magyarban nem lehetetlen, egyetlen nyelv, melyen ez megy.)
Az eszperente gyakran ismert fogalmak meghatározásaként jelenik meg.
- Étterem = Kellemetes hely, melyben kedvedre ehetsz eleget, ellenben e nevezetes helyen teljes keresetedet elverheted.
- Mátyás hada = Fegyveres emberek rettenetes fekete serege.
- Boci, boci tarka, se füle, se farka = Tehenek gyermeke, tehenek gyermeke fekete pettyes, se szerve, mellyel zengezeteket fejbe vehetne, se szerve, mellyel legyeket elhessegethetne.
Az eszperente meghatározások egyik legbővebb gyűjteménye Grätzer József Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok című könyvében olvasható.
A játék gyökereként szokás hivatkozni Petőfi Sándor A Tisza című versére, ahol ez áll: Mely nyelv merne versenyezni véled?
Az eszperente nevet Karinthy Frigyes alkotta az eszperantó alapján.
A játék változataként ismert az aszparanta, oszporonto stb. is, ahol csakis a névadó magánhangzók fordulhatnak elő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Példák
[szerkesztés] Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma
- Telepszegleten szeszelde
- csermely mellett elhelyezve,
- benne kedve tetszelegne,
- teszem fel, nem esteledne.
- Egek rendre estelednek,
- erek, berkek csendesednek.
- Dereglye sem megy keresztbe,
- hever e fekete csendbe.
- Szeszelde bezzeg nem csendes,
- zeng-peng benne zene rendes.
- Szesz ereje szerteterjed,
- embereknek kedve gerjed.
- Hej, menyecske, kedves lelkem,
- erjedt hegylevet kell nyelnem!
- Legyen hetven esztendeje,
- de meg heves szesz ereje!
- Zenemester, sebesebben!
- Kerekedett fene kedvem.
- Keresetem szerteverem,
- lelkemet meg eltemetem.
- Megjelennek rendelettel:
- csendesebben kedvetekkel!
- Telep feje heveredne,
- esetleg elszenderedne!
- Legyen vele beste lelke,
- te meg eredj fene helyre!
- Zene zengjen, szedte-vedte,
- pendelyemnek lehet veszte!
- Esmeg mennek, reteszt vernek:
- Legyenek csendesek kendtek!
- Szentek lelke legyen velek,
- kedves egyetlenem beteg.
- Feleletet egy meg nem tett,
- berekesztnek szesznyeletet.
- Zene menten befejezve,
- s szertemennek csendesedve.
(Ismeretlen)
[szerkesztés] Kölcsey Ferenc: Himnusz
- Nemzetemet ne vesd el,
- egek fejedelme;
- segedelmezd kezeddel
- seregekkel szemben.
- Ezerszer lett megvetett,
- de szeretve lehet,
- elszenvedte e nemzet
- jelent meg egyebet.
- Nemzetemnek eleje
- hegyen ment keresztbe,
- szerezted e helyet te,
- ebbe vezetted be.
- S merre pezsegve mennek
- e helyen csermelyek,
- nemes tettre gyermekek
- felcseperedtenek.
- E terepen te kezed
- eledelt termesztett,
- hegyeken meg meleged
- levet csepegtetett.
- Eme nemzet verte meg
- retteget keletet,
- s neves Fekete sereg
- rendesen remekelt.
- Eh, de nem kedves tettek
- be felgerjesztettek,
- kezed repesztett eget
- s fellegek fent zengtek.
- Hegyes fegyvert reptetett
- ferde szem serege,
- s erre fent jelzett kelet
- engem rekesztett be.
- Melyszer zengett el nyelve
- kegyetlen keletnek
- tetemeknek felette
- zengzetet ezeknek.
- Melyszer ment tengyermeked
- ellened, kedves hely,
- s eme gyermek gyermeket
- benned temetett el.
- Megkergetett ember ment,
- s fegyver kelt ellene,
- szerte lesett, de nem lelt
- kedves helyet erre.
- Hegyre megy fel s messze le,
- gyenge kedv mellette,
- veres testnedvtenger lenn,
- s perzselnek felette.
- Hegyen hercegek helye –
- ez lett szerteverve,
- kedv s szeretet repkedtek
- s keserv lett helyette.
- Berekesztetlen embert
- tetem nem teremhet,
- teher mellet szenvedett
- szemek elerednek.
- Nemzetemnek kegyelmezz,
- egek fejedelme,
- kezeddel segedelmezd,
- mert tengerbe veszne.
- Ezerszer lett megvetett,
- de szeretve lehet,
- elszenvedte e nemzet
- jelent meg egyebet.
(Draskóczy Balázs)