New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Extragalaktikus csillagászat évszámokban - Wikipédia

Extragalaktikus csillagászat évszámokban

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  • 964 – Al Sufi, a perzsiai csillagász elsőként jegyezte fel megfigyeléseiben a Nagy Magellán-felhőt.
  • 1521 – Ferdinánd Magellán a Föld körülhajózása során megvizsgálta a Magellán-felhőket.
  • 1600 – Simon Marius leírja az Androméda-ködöt.
  • 1610Galileo Galilei az általa készített első csillagászati célú távcsővel megfigyelte a Tejútrendszert, felismerte hogy a fényes sáv teleszkópon keresztül nézve csillagokra bomlik.
  • 1750 – Thomas Wright leírta a galaxisok és a Tejútrendszer alakját.
  • 1755 – Wright megfigyeléseire alapozva Immanuel Kant a galaxisokat csillagok és ködök alkotta forgó korongként képzelte el, amelyet a gravitáció tart össze.
  • 1781Charles Messier kiadja a csillaghalmazok és ködök katalógusát (Messier-katalógus)
  • 1818 – Bessel meghatározza az első csillagtávolságot trigonometrikus parallaxis segítségével. Ez a módszer csak a kb. 300 fényéven belüli csillagok távolságának megállapítására alkalmas.
  • 1845 – Lord Rosse spirálkarokat vélt megfigyelni egy galaxisban.
  • 1912 Slipher kimutatta, hogy a spirális galaxisok színképvonalai a laboratóriumi hullámhosszakhoz képest a hosszabb hullámhosszú vörös felé tolódnak el.
  • 1912 – Henrietta Leavitt a Kis Magellán-felhő csillagainak tanulmányozása közben felfedezte az azokra vonatkozó periódus-fényesség relációt.
  • 1910-es évek – Shapley szisztematikus módszerrel meghatározta a periódus-fényesség reláció nullpontját, és ezzel egy új távolságmérési módszerhez, a cepheida-parallaxishoz jutott. E módszerrel feltérképezte a Tejútrendszert, kimutatta, hogy átmérője tízszerese a korábban gondoltnak, azaz 300 ezer fényév (a ma elfogadott érték 100 ezer fényév).
  • 1920 – Harlow Shapley és Heber Curtis rámutatott arra, hogy az addig felfedezett spirális ködök nem a Tejútrendszerhez tartoznak.
  • 192324 Edwin Hubble az Androméda-ködben 12, delta cephei típusú csillagot talált, melyek segítségével kimutatta, hogy az Androméda-köd a Tejútrendszeren kívüli objektum, ún. extragalaxis.
  • 1929 – Hubble már elegendő galaxis távolságát ismerte ahhoz, hogy megállapítsa a később róla elnevezett törvényt: a galaxisok a távolságukkal arányos sebességgel távolodnak tőlünk. Hubble ezzel felfedezte a világegyetem tágulását.
  • 1936Edwin Hubble bevezette a galaxisok – később róla elnevezett – klasszifikációs rendszerét.
  • 1939 – Grote Reber felfedezte a Cygnus A intenzív rádióforrást.
  • 1943 – Carl Keenan Seyfert hat spirálgalaxist azonosított az emissziós színképvonalaik alapján, melyeket jellegzetességeik miatt Seyfert-galaxisoknak neveznek.
  • 1949 – J.G. Bolton, G.J. Stanley és O.B. Slee azonosították az NGC 4486, M87 és NGC 5128 extragalaktikus rádióforrásokat.
  • 1959 – Rádióforrások százait detektálja a Cambridge Interferométer, amelyeket a 3C katalógusba rendeznek. Később ezek közül többet távoli kvazárral és rádiógalaxissal azonosítanak.
  • 1960 – Amikor az első interferometrikus irányméréseket végezték Sandage több olyan objektumot talált (3C 196, 3C 48, 3C 286) amely pontszerű rádióforrásnak mutatkozott. A rádióforrás irányában több halvány, "csillagszerű" objektumot lehetett lefényképezni folytonos színképpel és emissziós spektrumvonalakkal.
  • 1963 – Kinman, majd Kardaser kimutatták, hogy a kvazárok között több változtatja fényességét, a változás periódusa kisebb egy évnél; vagyis a kvazárok mérete kisebb egy fényévnél.
  • 1963 – Oke, majd Greenstein mérései szerint a kvazárok vöröseltolódása igen nagy.
  • 1978 – Steve Gregory és Laird Thompson leírja a Coma szuperhalmazt.
  • 1990 – Michael Rowan-Robinson és Tom Broadhurst felfedezték az IRAS galaxist IRAS F10214+4724, az Univerzum legfényesebb ismert objektumát.
  • 1998 – a Hubble mélyégfelmérési programja a déli égbolton (Hubble Deep Field South).
  • 1998 – a táguló univerzum felfedezése.
  • 2001 – A Solan digitális égboltfelmérési program (Sloan Digital Sky Survey – SDSS) első eredményei.
  • 2004 – Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) felfedezte az Abell 1835 IR1916 objektumot, ami jelenlegi ismereteink alapján a tőlünk legtávolabbi galaxis.

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu