Fegyvernek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Észak-Alföld | ||||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||||
| Kistérség | Törökszentmiklósi | ||||
| Rang | nagyközség
|
||||
| Terület | 71,48 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 5231 | ||||
| Körzethívószám | 56 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
- A szlovákiai Fegyvernek (Zbrojníky) községről lásd a Kétfegyvernek szócikket!
Fegyvernek egy nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
A környék már a bronzkorban is lakott volt. A település az Árpád-korban a fegyverhordozók települése volt, neve is innen ered. 1212-ben említik először. Fontos Tisza-parti vámszedőhely volt, a 15. századra már mezőváros.
1686-87-ben a tatárok elpusztították, de újra benépesült. 1846-ban birtokosa, Szapáry József és felesége, Orczy Anna német telepeseket telepített le Felső-Fegyverneken, létrehozva Szapárfalva és Annaháza településeket. A német lakosság a század végére asszimilálódott. Az 1848-as forradalomban és szabadságharcban nem vettek részt, mivel az új telepesek a házaik építésével voltak elfoglalva. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihály és Bajza József egy ideig itt rejtőztek el.
1856-ban szabályozták a Tiszát. Fegyvernek 1871-ben nagyközség lett. Az I. világháborút követően a település sokat szenvedett, a megszálló románok 49 helyi lakost megöltek, mert valaki lelőtte a parancsnokukat. A II. világháborúban sok lakost kényszermunkára vittek el.
A település lakói főleg mezőgazdasággal, halászattal foglalkoztak, az ipar nem játszott jelentős szerepet. 1945 után TSZ alakult a községben, téglagyár, gépjavító, hengermalom épült. A hengermalom az 1960-as évekig működött.
[szerkesztés] Látnivalók
- Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
- Római katolikus templom (1862-63)
- Református templom (1928)
- Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
- Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)
- Tisza-tó nincs messze
Based on work by