Fluorit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fluorit a halogenidek osztályába tartozó ásványfaj. Elnevezésének szinonimája: folypát.
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: CaF2
- Szimmetriája: szabályos (szabályos hexakiszoktaéderes)
- Sűrűsége: 3,15 g/cm3
- Keménysége: 4 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa)
- Hasadása: jó
- Színe: zöld, ibolya, sárga legritkább esetben színtelen
- Fénye: gyenge üvegfényű
- Egyéb jellegzetes tulajdonságai: gyakran fluoreszkál (magát a jelenséget is erről az ásványról nevezték el)
[szerkesztés] Megjelenési formái, genetikája
Rácsszerkezete típusos ún. fluoritrács, ilyen szerkezettel bír pl. az uránszurokérc (UO2) is. Szépen fejlett kristályainak színe és formája keletkezési körülményeitől függ. Kisebb hőmérsékleten világos színárnyalatú kockákban jelenik meg, míg magasabb hőmérsékleten teltebb színeződésű, oktaéder, rombdodekaéder, hexakisztetraéder lapok kombinációi szerepelnek. A negyvennyolcas (hexakiszoktaéder) megjelenése gömbszerű külsőt kölcsönöz kristályainak. Gyakran ikresedik és átnövéses ikreket alkot.
Magmás folyamatokban, széles hőmérsékleti határok között képződik. A Kárpát-medencében híresek Kapnikbánya (Gutin-hegység) és Selmecbánya (Szlovákia) fluoritjai.
[szerkesztés] Ipari alkalmazásai
A kohászatban olvadáspont csökkentésére adagolják (innen ered folypát elnevezése is). Vegyiparban fluorsav gyártásra, az optikai iparban akromatikus lencsék előállítására használják.
Based on work by