Wikipédia:Formai útmutató
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
E formai útmutató ajánlásul szolgál a magyar Wikipédia szócikkeinek szerkesztése során. Nem kötelező követni, ám alkalmazásával segíthetsz egységesebbé és átláthatóbbá tenni oldalainkat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Forma a Wikipédiában
[szerkesztés] A cikk eleje
- A szócikk elnevezéséről a Wikipédia:Elnevezési szokások lapon olvashatsz.
- A szócikk bevezetőjéről lásd a Wikipédia:Bevezető lapot.
Minden szócikk tartalmazza az első sorában a cikk címét vagy tárgyát kövérítve. A cím vagy tárgy szinte mindig szerves részévé tehető az első mondatnak. Mindig derüljön ki világosan, hogy a szócikk milyen témához, tágabb témakörhöz tartozik.
Néhány példa:
- A Pitagorasz-tétel vagy Pitagorasz tétele az euklideszi geometria egyik állítása.
- A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantummechanika egy elve, mely …
Életrajzok esetében az első mondatban nem használunk létigét. Ha születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést. Írjuk le, mi volt a foglalkozása, és miért volt jelentős, de törekedjünk a tömörségre, az alábbi formához hasonlóan:
- Hofi Géza (született Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) magyar színész, humorista, előadóművész.
- John Locke (Somerset, 1632. augusztus 29. – Essex, 1704. október 28.) angol filozófus.
[szerkesztés] Igeidők használata
Múltbéli események leírására értelemszerűen a múlt idő, jelenleg is fennálló állapotok leírására pedig a jelen idő használatos:
- „1848 márciusában kitört a forradalom.”
- „2002 óta az Európai Unió számos tagállamában az euro a hivatalos fizetőeszköz.”
Időrendi felsorolásokban, kronológiákban azonban használjunk jelen időt.
[szerkesztés] A szöveg formázása, kiemelések
A szövegek formázásának két alapvető eszköze a dőlt és a kövér betűtípus használata. A magyar Wikipédiában dőlt betűkkel szedhetjük a kiemeléseket, az idézeteket, az idegen kifejezéseket. A kövérítést rendszerint csak a szócikk címszavának első előfordulásakor használjuk.
Ennek oka, hogy – amint azt az ábra is illusztrálja – a dőlt betű folyó szövegből nem ugrik ki annyira. Míg a kövér szedés rögtön magára vonja az olvasó figyelmét, a dőlt szöveg csak olvasás közben kerül kontrasztba a környezetével. A túl sok kövérítés a cikk elején sem szerencsés, mert súlyossá teszi a szöveget, ami így nehezen olvashatóvá válik, és a kiemelő funkciót is kiolthatja.
[szerkesztés] A szöveg tagolása és a fejlécek
Tovább javítja az olvashatóságot, ha a hosszabb bekezdéseket kisebbekre bontjuk az önálló gondolati egységek mentén. A szorosabban összefüggő bekezdéseket általában érdemes különálló szakaszokba osztani. Mindez egyrészt lazítja és emészthetőbbé teszi a szöveget, másrészt az olvasó könnyebben tudja követni a cikk gondolatmenetét.
Szakaszt egy „== Története ==” formájú sorral kezdhetünk. Ebben a példában a fejléc szövege Története lesz. Szakaszba szakaszt beágyazni az egyenlőségjelek szaporításával lehet: „=== A kezdetek ===” stb. Ügyeljünk rá, hogy szakaszcímbe, fejlécbe ne írjunk se formázást, se hivatkozást. A formázást az olvasó CSS-en keresztül az ízlésének megfelelően alakíthatja, a hivatkozásokat pedig beágyazhatjuk a szakasz szövegébe is.
[szerkesztés] Gyakran előforduló szakaszok
Sok esetben szerepel a szócikk végén a Lásd még című szakasz. Itt azokra a már létező oldalakra hivatkozunk, amiket nem tudtunk beilleszteni a cikk szövegébe, de kiegészítik valamilyen vonatkozásban. Ezt követi a Külső hivatkozások szakasz, ahol a cikk témájával általánosságban összefüggő weboldalakra hivatkozunk – azaz a szócikk bizonyos részeivel kapcsolatos linkeket jobb nem ide írni. Ehhez inkább használjunk lábjegyzetes hivatkozásokat!
Mivel a Lásd még és a Külső hivatkozások is felsorolás jellegű szakasz, formázására használjunk egyszerű, azaz nem számozott listát.
[szerkesztés] Hivatkozások
A Wikipédia megkülönbözteti a belső és a külső hivatkozásokat. Belső hivatkozás egy másik wikipédiás oldalra mutat. Ha ez az oldal létezik, a hivatkozás kék, ha nem, piros lesz. Mivel a Wikipédia nem papíralapú lexikon, lehet és érdemes is a releváns szavakra, kifejezésekre linket csinálni. Érdemes például a fontosabb évszámokra, évtizedekre, szakkifejezésekre stb. hivatkozni, de egy háborús cikkben aligha hasznos a Nap vagy a homok szócikkére linket irányítani.
Figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk egyértelműsítő lapra; a hivatkozás akkor elegáns, ha közvetlenül a megadott oldalra, témakörre irányít. Általában a népnevek melléknévi alakú használata (szerb, magyar, török stb.) illetve többértelmű szavakra való hivatkozás vezet egyértelműsítő lapokra. Ilyenkor érdemes egyszer kipróbálni a hivatkozást, és ha egyértelműsítőre mutat, kijavítani a hivatkozást.
Szócikkekben ne hivatkozzunk közvetlenül más nyelvű Wikipédiák cikkeire – a magyar Wikipédia nyelve konzisztensen a magyar.
Ügyeljünk arra is, hogy ne ismételjük gyakran az azonos oldalra mutató hivatkozásokat. Ha túl színes a szöveg, a pazarló kiemelés esetéhez hasonlóan nehezen olvashatóvá válhat.
Ezzel szemben külső hivatkozás a Wikipédián kívüli weboldalakhoz használatos. Mindig adjunk nekik beszédes címeket, hogy kiderüljön, hova mutat, miért illesztettük be. Folyó szövegbe ágyazását kerüljük, ezeket inkább a cikk végére, egy erre szolgáló Külső hivatkozások című szakaszba gyűjtsük, vagy készítsünk hozzájuk lábjegyzetet.
Néhány példa hivatkozásokra:
- a [[Föld]]ről → a Földről
- [[francia nyelv|franciául]] → franciául
- [http://wikimediafoundation.org/] → [1]
- [http://wikimediafoundation.org/ A Wikimedia Alapítvány honlapja] → A Wikimedia Alapítvány honlapja
[szerkesztés] Lábjegyzet
- A források megjelöléséről bővebben lásd a WP:IDÉZD lapot.
A lábjegyzet a Wikipédiában főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szövegben már nem férne el a többletinformáció. A folyó szövegben a következő formában kell elhelyezni: „<ref>Ez fog megjelenni lábjegyzetként.</ref>”. A Wikipédia formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.
Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk végén, de még a Külső hivatkozások előtt hozzunk létre egy Források, jegyzetek – vagy a tartalomnak megfelelő – című szekciót, amelynek tartalma legyen a következő: „<references/>”. Itt fognak megjelenni a ref tagek között megadott szövegek.
[szerkesztés] Helyesírási tudnivalók
Szerkesztéseink során igyekezzünk betartani nyelvünk helyesírási szabályait! Az alábbiakban néhány dologra külön is felhívjuk a figyelmet.
[szerkesztés] Dátumok
Dátumozásnál az évszám után nem teszünk pontot, ha birtokviszonyban áll az utána következő szóval: 2006 szilvesztere, ’68 tele, 1848 márciusa. Kitesszük viszont a pontot, ha dátumjellegű szerkezetről van szó: 2006. szilveszter, ’68. tél, 1848. március.
Évszámok jelölésénél az „i. e.” és a „Kr. e.” forma egyaránt elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes.
Ha a dátumban szerepel nap is, nem teszünk pontot utána, ha toldalék kapcsolódik hozzá, vagy intervallum kezdetét jelöli: július 17-e, december 31-től, március 15–24. Kitesszük viszont a pontot, ha a nap magában áll: július 17., december 31., március 15.
Az elseje, elsejétől stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jétől stb.
Dátumok helyesírásánál az AkH. 293–297. pontjai az irányadók.
[szerkesztés] Számok, mértékegységek
A magyar nyelvben a négynél több számjegyű számok tagolására szóközt használunk: 93 030 km², 10 076 581 fő, 17 405 dollár, de 8990 Ft. Törtek esetében az egész és a tört rész közé tizedesvesszőt teszünk: 169,875 milliárd, 0,74%, 0,869.
A szám és a mértékegység közé szóköz kerül: 100 km, 3 mm, 15 g, de 97%. Normálalak megjelenítéséhez érdemes az {{e}} sablont használni: 6{{e|23}} → 6·1023.
A számok helyesírásáról bővebben az AkH. 288–292. pontjai tájékoztatnak.
[szerkesztés] Mondatvégi írásjelek
Egyszerű mondatok esetén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk: „Késik a busz.”
Összetett mondatoknál két esetet különböztetünk meg. Ha a tagmondatok mellérendelő szerkezetben állnak, az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: „Csak nyugodtan, hova ez a nagy sietség?” Ha azonban a szerkezet alárendelő, a mondatvégi írásjel a főmondathoz igazodik: „Senki se tudja, vajon igaz-e.”
Bővebb ismertetésül az AkH. 240–242. pontjai szolgálnak.
[szerkesztés] Képaláírások
A képekhez, illusztrációkhoz mindig írjunk képaláírást. Ezen feliratok végére nem kell pont, ha nem teljes mondat: „A Duna forrása a Fekete-erdőben”, „Görgei Artúr portréja”, de „A Tet-offenzíva szinte az összes déli nagyvárost érintette.”
A feliratok helyesírásáról lásd az AkH. 266. pontját.
[szerkesztés] Idézetek
Az idézeteket szedhetjük dőlt betűvel, tehetjük idézőjelek közé, vagy alkalmazhatjuk mindkét módszert egyszerre. Használjuk a magyar nyomdai idézőjeleket! Elsődleges idézőjelként az alul kezdett és felül lezárt párt: „Áldjon meg, áldjon meg!” …anyja eddig mondta. Belső idézetekhez hegyével befelé forduló jelpárt: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”
Az idézés szabályairól bővebben az AkH. 256–259. pontjai írnak.
[szerkesztés] A stb. előtti vessző
Rendszerint igaz, de nem minden esetben érvényes az, hogy a stb. előtt nincs vessző. Olyankor ugyanis van vessző, ha nem szószerkezetre, hanem tagmondatra utal: „Reggel megmosdott, felöltözött, reggelit készített magának, stb., és elindult dolgozni.”
Ha itt elhagynánk a vesszőt az stb. előtt, az azt jelentené, hogy „reggelit készített magának és a többi szóba jöhető embernek/állatnak.” Ha kitesszük, akkor viszont a kívánt jelentést kapjuk: „reggelit készített magának, és elvégezte a többi szokásos reggeli teendőt” (amelyek külön tagmondatokban szerepelnének).
A mondatrészek közötti írásjelekről bővebben lásd az AkH. 247–249. pontjait.
[szerkesztés] Idegen nevek átírása
- A japán nevek átírásáról lásd a Wikipédia:Japán nevek átírása lapot.
Idegen nevek átírásánál az alapvető elv az, hogy latin betűs ábécét használó nyelveknél megmarad az eredeti forma, kivéve akkor, ha a magyar nyelvben másképp honosodott meg. Ennek megfelelően: ugyan Cincinnati nem magyarosodik Szinszinettire, Krakówból mégis Krakkó lesz, és Hồ Chí Minh neve is Ho Si Minhné alakul. Az idegen nevek mellékjelei megtartandóak.
Nemlatin írást használó nyelvek – így például a japán vagy az orosz – esetén, a helyesírási szabályzatnak megfelelően, a kiejtés szerinti magyaros forma használatos.
A nem latin írású nyelvek között a Wikipédia megkülönbözteti a kínai nyelvet, melynek átvett neveit, az akadémiai útmutatással szemben, a Kínai Népköztársaság hivatalos pīnyīn írásrendszerében ajánlott szerepeltetni, a {{pinjin}} sablon beillesztésével, és a nevek első előfordulásakor zárójelben a magyaros átírással. Itt is kivételt képeznek azonban a más formában meghonosodott nevek. Így Pekingre továbbra sem hivatkozunk Běijīng néven, ellenben Sanhszi tartományt már a pontosabb Shānxī alakban említjük.
Idegen nevek írásáról bővebb tájékoztatásul az AkH. 202–222. pontjai szolgálnak.
[szerkesztés] További információ
A szerkesztés megkezdése előtt érdemes a következő oldalakat elolvasni:
- Wikipédia:Irányelvek és útmutatók – a legfontosabb olvasnivaló a Wikipédia szabályairól
- Wikipédia:Stilisztikai útmutató – a szócikkek megfogalmazásáról
- Wikipédia:Gyakori elírások listája – gyors helyesírási emlékeztető
- Wikipédia:Hogyan szerkessz lapokat? – a wikipédiás formázónyelvről
- Wikipédia:Bátran szerkeszd a lapokat!
- Wikipédia:Leggyakoribb baklövések
- Segítség:Csonk – a csonkokról és bővítésükről
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- „Hogyan olvasnak az emberek weblapokat?” (Pszichológia Online) – avagy „Miként írjunk weboldalainkon szövegeket, hogy azt minél többen olvassák és mondanivalónkból minél többet értsenek meg?”
Based on work by