Foucault-inga
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Umberto Eco regényéhez ld. A Foucault-inga című szócikket.
A Foucault-inga egy a Föld forgásának és a Coriolis-erő működésének szemléltetésére szolgáló kísérleti eszköz, a francia fizikus, Léon Foucault találmánya. A szerkezet egy hosszú, bármely függőleges síkban szabadon, órákon keresztül lengeni tudó inga, amelyet elsőként 1851-ben állítottak fel a párizsi Panthéonban.
A Föld szinte bármely pontján (az egyenlítő kivételével) fellógatott ingán megfigyelhető, ahogy a lengés síkja lassan elfordul. A sarkokon a lengési sík egy nap alatt teljesen körbefordul (a valóságban nem a sík változik, hanem a Föld fordul el az inga alatt, Newton első törvényének megfelelően). Más szélességeken a sík forgási sebessége arányos a szélességi fok színuszával, tehát pédául 45°-on minden 1,41 napban, 30°-on kétnaponta fordul teljesen körbe.
Umberto Eco azonos című regényének egyik kulcsmotívuma az eredeti inga eredeti helyen felállított kicsinyített mása.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Foucault-inga készítése
- Déli-sarki Foucault-inga (angol nyelvű)
Based on work by