Friderikusz Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Friderikusz Sándor („Fridi”) (Nyíregyháza, 1958. július 2.) magyar újságiró, riporter a televíziós show műfajának egyik első magyar meghonosítója.

Tartalomjegyzék 1 Élete, pályafutása 2 Műsorai 3 Könyvei 4 Díjai, kitüntetései 5 Botrányok 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete, pályafutása

• 1958. július 2-án született Nyíregyházán. Általános- és középiskolai tanulmányait ebben a városban folytatta, majd 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán szerzett diplomát.

• Az újságírással-riporterkedéssel tizennégy éves korában ismerkedett meg, akkor kezdte ugyanis gyerekriporterként a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában. Tizenhat éves korában bekerült a Magyar Rádió heti politikai magazinjába, a 168 órába – oknyomozó riporterként.

Rádiós pályafutásának másfél évtizedében leginkább a tényfeltárására szakosodott, és a 168 óra mellett a legtöbb belpolitikai rovatbeli műsor vezető riportere lett.

• Tényfeltáró riportjainak következményeként 1980-as évek elején egyre inkább szűkült a mozgástere a Magyar Rádióban, mígnem 1986-ban kitiltották a Magyar Rádió területéről.

• A színpadi talk show-k világába menekülve, hét éven át több száz fős közönség jelenlétében – nyilvános beszélgető műsorokat hozott létre. Ezen műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak föl, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva.

• A rendszerváltás után újjászerveződő Magyar Televízió elnöksége a kilencvenes évek elején pályázatot írt ki, és Friderikusz Sándor két műsorral lett "győztes": az egyik Az én mozim című, hosszú éveken át vetített riportműsor, a másik a Friderikusz Show. Mindkét sorozat meglehetősen zajos szakmai visszhangra talált. Amíg Az én mozim Pulitzer-díjat, majd pedig Tolerancia-díjat is kapott, a Friderikusz Show a televíziózás legújabb korszakának nyitányát jelentette.

A fent említett műsorokat számos további műsor követte: először próbálta ki például Magyarországon szélesebb nyilvánosság előtt a talk show műfaját, aztán két-három éven át a Békítő Show, a Váratlan Vendég, a Másképpen beszélgetek műsorokat szerkesztette és vezette.

• Műsorai mindenkori nézettségi rekordokat döntöttek, és évenként közel vagy több mint 400 millió forintos nettó nyereséget termeltek a Magyar Televízió számára.

Ezen tévéműsorok készítésére 1990 táján önálló céget hozott létre, majd a megnövekedett igény kiszolgálására újabb és újabb vállalatokat.

• 1994-ben beválasztották a világ legnézettebb showman-jeinek nemzetközi televíziós szövetségébe

• A Magyar Televízióban 1998 elején ellehetetlenülni látszott a helyzete, majd kénytelen volt elhagyni a közszolgálati tévét.

• Ezt követően egy ideig az RTL Klub kereskedelmi tévécsatornánál a Meglepő és Mulatságos című műsort készítette, amely szintén nézettségi rekordot hozott az akkor Magyarországon szárnypróbálgató RTL-nek.

• Az RTL Klubnál megtapasztaltak tovább sodorta a TV2 irányába, ahol egyaránt volt módja politikai műsorokat csinálni (Friderikusz, Szubjektív), illetve szórakoztató műsorokat (Osztálytalálkozó, Gyerekszáj, Fantasztikus Európa), de folytathatta Az én mozim-at is.

• 2002-től ismét az MTV-nél dolgozott, 2003 tavaszától 2005-ig látható volt heti politikai magazinműsora, a Szólás szabadsága. 2005-ben viharos körülmények között távozott az MTV-től, melynek során élesen támadta Rudi Zoltánt, az MTV elnökét.

• Jelenleg az ATV televíziós csatornánál dolgozik, a Friderikusz most című műsort vezeti.

[szerkesztés] Műsorai

• 1991-1997

Az én mozim MTV (3,8 – 4,2 millió néző/adás) -lírai dokumentum- riportműsor-sorozat, portrék

• 1992-1997

Friderikusz Show MTV (4,7 – 6,4 millió néző/adás) -szórakoztató műsor

• 1994-1997

Talk Show MTV (4,2 – 4,9 millió néző/adás) -beszélgetős műsor közéleti témákról

• 1994-1995

Békítő show MTV (4,5 – 5,3 millió néző/adás) -családegyesítő műsor

• 1994-1997

Váratlan vendég MTV (4,6 – 5,0 millió néző/adás) -ismert emberekről szórakoztató portréműsor

• 1996-1997

Másképpen beszélgetek MTV (3,7 – 4,1 millió néző/adás) -közéleti, politikai interjúműsor neves személyiségekkel

• 1998-1999

Meglepő és mulatságos RTL Klub (2,8 – 3,1 millió néző/adás) -szórakoztató műsor

• 1999

Friderikusz, szubjektív TV2(0,7 – 1,3 millió néző/adás)- elemző, politikai háttérműsor

• 1999-2000

Osztálytalálkozó TV2(1,8- 2,6 millió néző/adás)-híres emberekkel szórakoztató műsor

• 2000-2001

Gyerekszáj TV2(2,4 – 3,1 millió néző/adás) -gyerekekkel naponta beszélgetés különböző témákról

• 2000-2001

Az én mozim folytatódik... TV2(1,2 – 2,2 millió néző/adás)-lírai dokumentum-riportműsor-sorozat, portrék

• 2002

Fantasztikus Európa TV2 (1,2 – 1,6 millió néző/adás)-Európai Uniós tagországokból Magyarországon élő fiatalokkal szórakoztató műsor

• 2003-2005

Friderikusz – A szólás szabadsága MTV (1-1,3 millió néző/adás) -heti politikai-közéleti-kulturális műsor

• 2006

Friderikusz most ATV -közéleti-politikai hír háttérműsor

[szerkesztés] Könyvei

• Hal(l)hatatlan interjúim (1985)

80 ezer példány -interjúkötet hírességekkel

• Isten óvd a királynőt! (1987)

440 ezer példány -oknyomozó riportkötet az első magyar szépségkirálynő-választás győztesének öngyilkosságáról

• Ez egy tiszta jó könyv (1988)

120 ezer példány -szinte üres könyv a magyar boldogságról

• Szigorúan nyilvános (1989)

100 ezer példány -interjúkötet hazai hírességekkel

• Akar-e Ön köztársasági elnök lenni? (1989)

60 ezer példány -politikai pályázat azok számára, akik önjelölt köztársasági elnökök akartak lenni

• Az én mozim (2001)

40 ezer példány -a tévésorozat könyvváltozata

[szerkesztés] Díjai, kitüntetései

• 1997 – Pulitzer-díj
• 1997 – Toleranciadíj
• 1999 – A legkedveltebb televíziós személyiség díja
• 1999 – Az adakozásban élenjáró magánszemély díja
• 2001 – Tévékritikusok díja
• 2005 – Prima Primissima díj

[szerkesztés] Botrányok

Friderikusz Sándor szakmai életében szinte mindig jelen vannak a botrányok, ír róla a sajtó, beszél róla a tévé, imádják és mások ki nem állhatják. Néhány a botrányt szított, nagy port kavart megnyilvánulások, események közül, melyek ismertté tették és teszik továbbra is:

• A 70-es években ő leplezte le a Baranya megyei Görcsöny-beli termelőszövetkezetben történt folyamatos visszaéléseket, ahol a TSZ mögé bújva országos és Baranya megyei, valamint pécsi állami- és pártvezetők illegálisan tetemes vagyonhoz jutottak.
• Több részes riportsorozatot készített 1980-ban a berkeszi Gyereknevelő Intézet embertelen körülményeiről; itt középkori módszerekkel, brutális módon bántalmazták a gyerekeket. Ezt a riportsorozatot később hosszú időkre hivatkozási alapul használta a Szabad Európa Rádió.
• Nagy port vert fel az önálló műsorral leleplezett pécsi bányászlakás-építési akció, melynek lényege abban állt, hogy sok százmilliós állami támogatással száz bányászlakást építettek a városban, s mint Friderikusz kiderítette: a százból összesen csak egy, azaz egyetlen lakásban éltek valóságos bányászok, a további 99 lakást állami- és pártvezetők birtokolták.
• Nyilvános beszélgető műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak föl, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva. Példaként említve az azóta legalizált Béres- cseppek feltalálóját, az akkoriban éppen börtönből szabadult Béres Józsi bácsit, Balczó Andrást, Kósa Ferenc filmrendezőt, és még további 120-150 értelmiségit. Ezért is mentek már-már eseményszámba ezek a színpadi műsorok, amelyek közül a nyíregyházit kétévnyi türelem után – a helyi pártbizottság nyomására – beszüntették.
• 1998 elején az MTV akkori intendánsát hazugságon kapta rajta, és ez attól kezdve antagonisztikus ellentéthez vezetett, ezért volt kénytelen elhagyni a közszolgálati tévét.
• Az RTL Klubról azt tartotta, hogy meglehetősen felületes tévéirányítás és értékmentes szemlélet jellemzi, így átment a TV2-höz.
• Friderikusz Sándor kisebb port kavaró nyilatkozása: ”Ilyen előzmények, ennyi tapasztalat, és talán nem túlzás azt állítani: ennyi siker után először 2001 júliusában, majd múlt év szeptemberében, azt követően pedig decemberben, végül ez év februárjában ismételten kísérletet tettem elfoglalni a Magyar Televízió RT elnöki székét, de a Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége mindezidáig nem találta érdemesnek a társadalmi kuratórium elé terjeszteni személyemet.”
• Egy kisebb botrány 2005-ben: Lendvai Ildikó felmondta Friderikusz hangpostájára, hogy az ő tévéelnöki pályázatát fogják támogatni. Ez megint csak egy olyan jel, amiből egy átlagember sejteni kezd valamit.
• Friderikusz Sándor és az MTV újonnani elválása kimondottan feszültségtől terhesre sikeredett: Friderikusz több helyen is becsmérelte Rudi Zoltánt, az MTV elnökét. Kijelentette, Rudi többet tartózkodik a sípályákon, mint elnöki irodájában.
• Rudi Zoltán azt vallotta, hogy „a munkatársai is mindig azt mesélték, hogy Sándorral valóban nagyon nehéz együtt dolgozni.”
• 2004-ben Kétszáztízmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte Friderikusz Sándor cégét az RTL Klubbal szemben a Fővárosi Bíróság. A kereskedelmi tévé azért indított pert, mert a Friderikusz Produkció 1999 márciusában felmondta a Meglepő és mulatságos című műsor szerződését, és nem engedte adásba a produkció aktuális részét.
• 2003-ban Az Országos Rádió és Televízió- testület (ORTT) soron kívül foglalkozott a Friderikusz – A szólás szabadsága című műsorral . A médiahatóság arra kereste a választ, hogy a másfél órás program valóban összetett műsorszám-e. Az MTV képernyőjén futó produkciót ugyanis reklámmal szakítják meg, erre azonban a közszolgálati műsorszolgáltatásban csak összetett programoknál van lehetőség.
• 2003-ban Elmarasztalta a Magyar Televízió (MTV) Friderikusz – a szólás szabadsága című műsorát az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága. A testület véleménye szerint a köztévé 2003. április 20-án sugárzott közéleti műsorában Friderikusz Sándor műsorvezető az EU-csatlakozási szerződés athéni aláírási ceremóniájának eseményeiről készített helyszíni riportja több vonatkozásban kiegyensúlyozatlan volt.
• Friderikusz Sándor szerint a politikának el kell távolítania a Magyar Televízió éléről Rudi Zoltán elnököt, ellenkező esetben az intézménybe a szakmaiság jó ideig nem költözik vissza. A Népszabadság egyik számában megjelent interjúban a műsorvezető egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "vagy Rudi, vagy a szakmaiság". Megfogalmazása szerint: a Rudi Zoltán vezette Magyar Televízió minimálisan sem felel meg a harmadik évezred műsorszolgáltatási igényeinek, és a máig ott lévő kitűnő szellemi muníció egy ember, a teljes joggal felruházott elnök és két társa "vezetési és emberi alkalmatlanságán vérzik el".

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• [1]
• [2]
• [3]
• [4]
• [5]