Géntérkép

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A géntérképezés során a gének egymástól való távolságát, a genomban való viszonylagos elhelyezkedésüket határozzuk meg anélkül, hogy valóban megszekvenálnánk a DNS-t. Amint készen áll a térkép, képesek vagyunk egy ismert gén vagy marker (ismert DNS szekvencia) alapján megmondani egy másik gén helyét a genomban. Ezt oly módon érik el, hogy az együtt öröklődő tulajdonságok gyakoriságát figyelik és ebből következtetnek a megfelelő gének egymástól való távolságára a kromoszómán. A géntérkép nagy vonalakban ábrázolja a gének elhelyezkedését a kromoszómán.

A fizikai térkép viszont az egyes határjelzők (gének, markerek) közötti távolságot jelzi, a DNS molekula teljes hosszához viszonyítva. Míg az előbbi módszer viszonylagos, a fizikai térképezés valós távolságokat határoz meg.

Ilyen térképeket a DNS ujjlenyomatoknál (fingerprinting) használnak, ahol a restrikciós enzimeket hívják segítségül. Egy ilyen enzim adott bázissorrend felismerése után hasít, adott bázisnál. A genomot darabokra tördelik, azonosítják a töredékeket, majd meghatározzák, hogyan viszonyulnak egymáshoz. Azaz a vizsgált DNS enzimatikus emésztése után, gélelektroforézissel méret alapján válogatják a feldarabolt DNS fragmentumokat. Egy ilyen méret alapján kimutatott mintázat, mint az ujjlenyomat, minden embernél más. A módszert már peres eljárásoknál is törvényes bizonyítékként használják.

[szerkesztés] Lásd még

• Szekvenálás
• Gén
• Humán Genom Project
• Humán genom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Genome Sciences Centre (British Columbia)

A genetika részterületei	Szerkesztés
Klasszikus genetika | Populációs genetika | Molekuláris genetika | Klinikai genetika | Mitokondriális genetika Génsebészet | Génterápia | Genomika | Géntérképezés | Szekvenálás