Gömbvillám

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A gömbvillám légköri jelenség. Kiváltó okai, tulajdonságai és hatásai pontosan nem ismertek. Egyesek a gömbvillám létezését is kétségbe vonják, kutatását áltudománynak minősítve, azonban a rendelkezésre álló információk alapján nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy valóban létező jelenségről van szó, amely még alapos vizsgálatra szorul.

Viszonylag ritka; felmérések szerint csak az emberek egy százaléka látott már gömbvillámot, de ez is fenntartásokkal kezelendő, mivel a laikus személyek gyakran az egyszerű koronakisüléseket (Szent Elmo tüze) is gömbvillámnak vélik. Laboratóriumi körülmények között még nem sikerült előállítani, leírásánál csak a szemtanúk beszámolóira és a helyszínen található nyomok vizsgálatára hagyatkozhatunk.

A jelenség régóta ismert; elsőként a kínaiak írták le, időszámításunk előtt 500 évvel, akkor még sárkánytűznek nevezték. Hazánkban a népnyelv matató ménkűnek, vagy egyszerűen ménkűnek nevezte.

Tartalomjegyzék 1 Jellemzői 2 Kialakulása 3 Alternatív elméletek 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jellemzői

A több ezer beszámoló szerint az alábbi felsorolás jellemző a gömbvillámokra. Megjegyzendő, hogy nem minden megfigyelés magyarázható ugyanazzal az okkal, ami esetleg arra utal, hogy többféle keletkezési mechanizmusról van szó.

• szinte mindig földközelben, zivatarok közelében jelenik meg
• átlagos élettartama 10 másodperc, de akár több percig is megmaradhat
• színelőfordulásai fehértől a sárgán és narancssárgán át a vörösig terjednek (ritkábban kék)
• fénye gyenge, anyaga néha áttetsző
• mérete a néhány cm-től a néhány méterig terjedhet, de általában narancs vagy labda méretű
• mozgását néha befolyásolja az elektromos tér, de a szél nem
• szilárd felületeken (föld, fal, ajtó) általában nem tud áthatolni
• a gömbvillámmal való érintkezés égési sérüléseket, akár halált is okozhat
• felrobbanással vagy elhalványulással szűnik meg
• teljesen zárt térben is megjelenhet, például repülőgép vagy tengeralattjáró fedélzetén
• energiatartalma 1000 Joule és 10 MJ között lehet

[szerkesztés] Kialakulása

Kialakulására, természetére vonatkozóan nincs általánosan elfogadott tudományos magyarázat, az idők során sok – köztük néhány igen merész – elmélet született.

Egyes feltételezések szerint a gömbvillámok plazmából állnak, de ez esetben nem világos kialakulásuk folyamata.

J. Abrahamson és J. Dinniss elmélete szerint a földbe csapó villámok hatására a szilícium-dioxid és szén tartalmú talajból szilíciumionok halmaza válik ki; ez a gömbvillám [1]

[szerkesztés] Alternatív elméletek

A parajelenségekkel foglalkozó kutatók szerint a gömbvillámok létezése több olyan elvnek ellentmond, amelyre a mai fizika épül. Például sérti az energia-, és a töltésmegmaradás ma ismert törvényszerűségeit. Eszerint a gömbvillám az úgynevezett közönséges villámláskor keletkezik, úgy, hogy a villám íve megtörik, és a töréspontnál kilépő energiából gömbvillám jön létre. A dolog érdekessége, hogy a villámlástól számított néhány másodperc elteltével, a keletkezés helyétől több száz kilométerre is észlelhetik.

A gömbvillám nappal kevésbé látható, ilyen esetekben csak az esetleges nyomaiból következtetnek a jelenlétére. Az egyébként gyakori jelenség éjszaka jól látható, de csak ritkán pusztít. Helyi zivataroktól függgetlenül, zárt térben is megjelenhet. Egyes beszámolók szerint előfordul, hogy tárgyakat szippant magába, vagy tárgyak esnek ki belőle.

Amikor egy élő szervezet kapcsolatba kerül a gömbvillámmal, a test úgy viselkedik, mintha erős egyenáramot vezetnének bele. A szervezetben hidrogént és oxigént gerjesztve a test folyadékaiban apró buborékok jönnek létre, és a test görcsös állapotba kerül. Ha a szív, vagy a tüdő izmait éri ez az erős hatás, leállhat a légzés, illetve megbénul a szívműködés.

Többféle energiájú gömbvillám létezik, és az élő szervezetekkel érintkezve már a kisebb energiájú gömbvillám is akár halált okozhat, miközben tűz nem keletkezik. A nagyobb energiájú gömbvillám már nem csak tüzet gyújt, égést okoz, hanem rombolhat is. Az ilyen égés azonban nem hagyományos tűz, ezért ha ilyet észlelünk, nem szabad megpróbálni a vízzel való oltást, mert az robbanáshoz vezet.

Egely György a gömbvillámról így ír (Egely György: Gömbvillám – kulcs a negyedik dimenzióban? című könyvében): „Tárgyakat tüntet el... fémdarabok puhulnak meg a környezetében... mozgó járműveket követ... ablaküvegen párologtat lyukat... vályogfalakat fúr ki – csupa olyan tulajdonság, mellyel szemben értetlenül állunk. A gömbvillám talán az utolsó természeti jelenség, amit alapjaiban nem értünk. S nem is érthetjük, míg a megszokott három térdimenzióban gondolkodunk! Lépjünk hát ki ismert terünkből, és képzeljük el a gömbvillámot négy térdimenziós folyamatként! A negyedik térdimenzió nem fikció, hanem lehetőség egy fejlett technikára, mellyel talán megoldható a matató ménkű rejtélye.”

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Index: Gömbvillám a laborban (New Scientist nyomán)
• Bergström, Arne, "Electrodynamic confinement – - a new field of science and technology ? (the secret of ball lightning and a new field of science and technology)". Scientor Research & Development. Stockholm, Sweden.
• Corum, Kenneth L., and James F.Corum, "Tesla's production of electric fireballs". Corum & Associates, Inc., Windsor, Ohio
• Talbot, Michel T., "Ball Lightning: Rare Atmospheric Phenomena (RAP)"
• Bill Beaty's Ball Lightning Page and Eyewitness reports
  • Various articles, experiments, and information on Ball lightning
• Hochwald, Hans, "Microwave Experiments" Alternative "toaster". (angol)
  • 'Ball Lightning' produced using a high voltage arc and carbon
• Darling, David, "Ball lightning". The Encyclopedia of Astrobiology, Astronomy, and Spaceflight. (angol)
• Shelto, J. D., "Eddy Current Model of Ball Lightning". Fruita, Colorado. January 13, 2004. (angol)
• Straight Dope: Does ball lightning really exist? (angol)
• Ball lightning properties (angol)
• Open Directory Project: Ball Lightning (angol)
• Ball Lightning as a Stable Toroid (angol, PDF fájl)