Víz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vízcsepp leszakadása

A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H₂O (dihidrogén-monoxid). Fagyáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, gáz halmazállapotban gőznek nevezik.

[szerkesztés] Előfordulása a Földön

A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.
A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sósvíz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25% az övék.

[szerkesztés] Élettani jelentősége

Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja.

A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.

[szerkesztés] Az alapelemek egyike

A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az Arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike.

[szerkesztés] A horoszkópban

A ma használatos horoszkóp szintén e négy alapelem alapján dolgozik, ezek alapján víz jegyek: rák, skorpió, halak.

[szerkesztés] Az ivóvíz

Csapvíz

A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik. [1]

A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől. Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek:

Színtelen, átlátszó:

a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá teheteik a vizet.

Szagtalan:

A kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.

Kellemes ízű:

A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vízet eredményeznek.

Kellemes hőfokú legyen:

A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.

Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:

A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják.

Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat:

A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. Vas és mangán szennyeződéseket levegőztetéssel, aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ozonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrókatadinezésével tisztítják meg a vizet.

[szerkesztés] A Mpemba-paradoxon

A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között igaz, hogy a fagyni tett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A Mpemba-paradoxonra több részleges magyarázatot adtak már, de a teljes megértéshez még további felfedezésekre lesz szükség. ^[1]

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Jegyzetek

^ National Geographic Magyarország cikke a Mpemba-paradoxonról

[szerkesztés] Lásd még

A Wikimedia Commons tartalmaz Víz témájú médiaállományokat.

Balneológia	Gyógyító fürdő	Gőzfürdő
Természetvédelem	Ivókúra	Terápia
Ásványi anyagok	Szájfürdő	Kút
Sótalanítás	Tengervíz	Ásványvíz
Fiziológiás oldat