Györgyi Dénes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Györgyi Dénes (Budapest, 1886. április 25. – Balatonalmádi, 1961. november 25.), magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.

"A két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze." (Kós Károly)

Tartalomjegyzék

1 Családi háttere
2 Életpályája
3 Tervek
4 Épületek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Családi háttere

Művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Apai dédapja, a tiroli származású Giergl Alajos (1793-1868) a biedermeier korszak ezüstművese. Apai nagyapja Györgyi-Giergl Alajos festőművész (1821-1863), aki arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival vált híressé. Édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író (1860-1930), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője. Nagybátyja, Györgyi Géza (1851-1934) korának szintén neves építésze volt: Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos munkatársaként végzett rangos tervezőmunkát a Budavári Palota, a Műegyetem "K" épülete és más középületek tervezésében. A közeli rokonsághoz tartozott Giergl Kálmán (1863-1954) – Györgyi Kálmán unokaöccse – is, aki a család legismertebb tervező építésze volt: a pesti Klotild-paloták, a Zeneakadémia, Kolozsvár, Debrecen és Budapest jó néhány egyetemi épülete és még sok más eklektikus alkotás tervezője. A rokonsághoz tartozott Giergl Henrik (1827-1871) is; az ő Váci utcai üvegáru-kereskedésének kirakatában saját művészi tárgyai is díszelegtek.

[szerkesztés] Életpályája

Györgyi Dénes középiskolai tanulmányai elvégzése után a budapesti József Műegyetem építészkarára iratkozott be. Még egyetemi hallgató korában került kapcsolatba a nála néhány évvel idősebb Kós Károllyal, akinek szellemi köre egy évtizeden át meghatározta tevékenységét. Kóssal együtt tervezték a Városmajor utcai iskolát. Önálló munkája a Hangya Szövetkezet irodaháza, 1920-ból. Több iskolát, középületet, tervezett vidéki városokba, legjelentősebb a debreceni Déri Múzeum copf stílusú épülete. Tervei alapján épült fel több világkiállítás magyar nemzeti pavilonja, 1929-ban Barcelonában, 1935-ben Brüsszelben, 1937-ben Párizsban. Számos épületet tervezett a Székesfővárosi Elektromos Művek számára. Az első, az 1926-ban tervezett art deco elemeket mutató Honvéd utcai bérház és üzemépület volt, míg az 1938-ban épült Attila úti épületegyüttes már modern stílusú volt. 1945-ben elveszíti egyetlen fiát. Utolsó munkája az akkori lakóhelye, Balatonalmádi számára 1948-ban tervezett általános iskola. 1950-ben még bekapcsolódott az állami tervezőirodák tevékenységébe is, betegsége azonban rövidesen megakadályozta a további munkát. Balatonalmádiban élte le utolsó éveit.

[szerkesztés] Tervek

bérház, Debrecen (Kós Károllyal, 1911)
Rákóczi út 66. sz. alatti lakóház, Budapest (1933)
Rákóczi út 12. sz. alatti lakóház, Budapest (1935)
Néprajzi Múzeum, Budapest (1923)
városháza, Debrecen (1931)
Nagyerdei Gyógyfürdő, Debrecen (1936)

[szerkesztés] Épületek

Világkiállítás magyar pavilonja, Torino (Tőry Emillel és Pogány Móriccal, 1911)
Városmajor utcai Elemi iskola, Budapest (Kós Károllyal, 1911-12)
A Wekerle-telep főterének egyik lakóház-egysége, Kispest (1914)
Közraktár utca 30. sz alatti Hangya-irodaház (ma Mol-irodaház), Budapest (1917-20)
Balatoni Múzeum, Keszthely (1920-28)
Déri Múzeum, Debrecen (1923-29)
kiállítási pavilon, Philadelphia (1926)
ELMŰ Honvéd utcai bérház, Budapest (1926)
Világkiállítás magyar pavilonja, Barcelona (Menyhért, 1929)
egyetemi tanári lakások, diákotthon, Debrecen (1920-as évek vége)
magyar szoba, Pittsburgh (1930-39)
Orom utcai bérház, Budapest (1932-33)
lakóház a Szent János téren, Budapest (1932)
Kaas Ivor (ma Nyáry Pál) u. 10. sz. alatti lakóház, Budapest (1933)
Világkiállítás magyar pavilonja, Brüsszel (1935)
A Danuvia-gyár irodaháza, Budapest (1938)
Világkiállítás magyar pavilonja, Párizs (1937)
ELMŰ Attila úti épülete, Budapest (1936)
Tomcsányi úti elemi iskola, Budapest (1940-41)
általános iskola, Balatonalmádi (1948)