Háttértár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A háttértár olyan számítógépes hardver elem, mely adatokat tárol, és azokat a számítógép kikapcsolása után is megőrzi. A mai számítógépek leggtöbbje digitális, azaz számokkal dolgozik, minden adatot (kép, hang, egyéb) számokká alakítva kap meg, így számokat dolgoz fel és azokat kell, hogy eltárolja. A tároló eszközök különböző (mechanikai, mágneses, elektronikus és optikai) elveken tárolják az adatokat.
A háttértárak egy listája, megközelítőleg csökkenő sorrendbe rendezve a moderntől a régebbi/öregebb médiákig:
- Flash memória / Memória kártya (félvezető alapú félvezető-memória )
- CompactFlash I and II
- SONY Memory stick (Std/Duo/Pro/MagicGate verzió)
- Secure Digital
- MMC
- SmartMedia
- xD-Picture Card
- USB Kulcsmeghajtó (úgy is ismerik, hogy „hüvelykujj meghajtó”, illetve az eredeti angol nevén PENDRIVE) kulcsmeghajtó
- Mágneses buborékmemória
- Lemeztároló (lapos, kerek, körkörösen forgó objektum)
- Optikai lemez / lézerlemez, úgymint CD-ROM, CD-R, CD-RW, DVD, DVD-R, DVD-RW, DVD+R, DVD+RW, DVD-RAM, Blu-ray, Minidisc
- Merevlemez (mágneses)
- Hologram
- Hajlékonylemez/floppy, ZIP lemez (cserélhető) (mágneses)
- Hanglemez/Gramofonlemez (1980-as években néhány otthoni számítógép program elosztására használták) (mechanical)
- Szalagos tároló (hosszú, vékony, hajlékony, hosszirányban mozgó szalagok)
- Mágnesszalag (a szalag elhalad egy vagy több olvasó/író/törlő fej előtt)
- Papír szalag / lyukszalag (mechanikus)
- Papír kártya tároló
- Lyukkártya (mechanikus)