Halmay Zoltán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Halmay Zoltán erdőtelki (A Pozsony megyei Magasfalu, melletti Dubrava tanyán, 1881. június 18. – Budapest, 1956. május 20.) kétszeres olimpiai bajnok úszó.
Tíz éves mikor a család a Fővárosba költözik. 1896-tól a MÚE (Magyar Úszó Egylet), majd 1904-től az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) úszójaként és vízilabdázójaként sportolt. Nemzetközi szintű eredményeit úszásban érte el. Továbbfejlesztette a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszási technikát – a magyar tempót – amelyet Gräfl Ödön, magyar úszóbajnok fejlesztett ki. E technikával az 1904. évi nyári olimpiai játékokon két olimpiai bajnoki címet szerzett. Ő lett a 100 méteres és a 220 yardos gyorsúszás első hivatalos világcsúcstartója is (1905, 100 m: 1:05.8 ; 1908, 220 yard: 2:26.8). Még aktív úszóként 1908-tól 1910-ig, majd később 1919-től 1928-ig a magyar úszó válogatott szövetségi kapitánya volt. 1910-től újságírással is foglalkozott.
1968-ban az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
[szerkesztés] Sporteredményei
- kétszeres olimpiai bajnok (1904: 50 yard gyors, 100 yard gyors)
- négyszeres olimpiai 2. helyezett (1900: 200 m gyors, 4000 m gyors ; 1908. 100 m gyors, 4x 200 m gyorsváltó)
- kétszeres olimpiai 3. helyezett (1900: 100 m gyors, 1000 m gyors)
- az 1906-os rendkívüli olimpián bajnok (4x250 m gyorsváltó) és 2. helyezett (100 m gyors)
- tizenötszörös magyar bajnok:
- 1 mérföld: 1897, 1899
- 100 yard: 1899, 1901, 1902, 1903, 1904, 1906, 1907
- 440 yard: 1905, 1907
- 220 yard: 1906, 1907, 1908
- 110 yard: 1908
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Életrajz a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület honlapján
- Halmay Zoltán a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
- Halmay Zoltán az Úszó Hírességek Csarnoka honlapján (angol nyelven)
[szerkesztés] Források
- Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
- Bakó Jenő: Az úszás története – ISBN 9632534506
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
- Révai Új Lexikona – ISBN 9639015172Ö
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024x
- Rózsaligeti László – Magyar Olimpiai Lexikon (1896 – 2002) Helikon Kiadó, 2003.
Csik Ferenc | Czene Attila | Darnyi Tamás | Gyenge Valéria | Egerszegi Krisztina | Hajós Alfréd | Halmay Zoltán | Kovács Ágnes | Littomeritzky Mária | Novák Éva | Novák Ilona | Rózsa Norbert | Szabó József | Szőke Katalin | Székely Éva | Temes Judit | Wladár Sándor |
Bárány István • Csik Ferenc • Darnyi Tamás • Donáth Leó • Egerszegi Krisztina • Faragó Tamás • Gyarmati Andrea • Gyarmati Dezső • Gyenge Valéria • Hajós Alfréd • Halassy Olivér • Halmay Zoltán • Homonnai Márton • Hunyadfy István • Kárpáti György • Komjádi Béla • Lemhényi Dezső • Markovits Kálmán • Mayer Mihály • Németh János • Novák Éva • Novák Ilona • Rajki Béla • Rózsa Norbert • Sárosi Imre • Székely Éva • id. Szívós István • ifj. Szívós István • Szőke Katalin |