Hasimoto Hakaru
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hasimoto Hakaru (橋本策, Hepburn-átírással Hakaru Hashimoto) (1881–1934) japán patológus és sebész volt. Ő írta le először a pajzsmirigy autoimmun eretetű gyulladását. A betegséget róla nevezték el Hashimoto-thyreoiditisnek.
[szerkesztés] Élete
Hasimoto orvoscsaládba született és 22 évesen kezdte el tanulmányait a Kjúsú Egyetem frissen alapított New Medical Schooljában, Fukuokában. Az egyetem befejezése után, 1907-től öt évig dolgozott egy sebészeti osztályon professzor Mijake Hauari vezetése alatt. 1912-ben publikálta[1] felfedezését a Struma lymphomatosáról, a pajzsmirigy strumával és lymphocitás beszűrődéssel járó gyulladásáról, melyhez a pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis) kapcsolódik. A közleményben Hasimoto leírta a betegség jellegzetes szövettani tulajdonságait. Mivel a cikk egy berlini szakfolyóiratban jelent meg, a felfedezés a kezdetekben Japánban nem keltett visszhangot.
A munka közzététele után Hasimoto három évet Európában (Berlinben, Göttingenben és Londonban) dolgozott és a vesetuberkulózist kutatta. Az I. világháború kitörésekor visszautazott Japánba, ahol kiváló hassebészként sikeres karriert futott be. Két további publikációja jelent meg, egy az orbáncról, valamint egy második a mellkas sérüléseiről.
1934-ben, 53 évesen halt meg tífuszban.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Hashimoto, H. (1912): Zur Kenntnis der lymphomatösen Veränderung der Schilddrüse (Struma lymphomatosa). Archiv für klinische Chirurgie, Berlin 97: 219-248.
Based on work by