Hawaii Vulkánok Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Hawaii Vulkánok Nemzeti Park

A Pu‘u ‘Ō‘ōból kiömlő láva

Adatok

Ország

Amerikai Egyesült Államok

Típus

Természeti helyszín

Felvétel éve:

1987

A Hawaii Vulkánok Nemzeti Park 1348 km² területen Hawaii szigetének délkeleti részén fekszik. 1916. augusztus 1-jén alapították. A szigeten található öt vulkánból napjainkban kettő működik: a 4170 m magas Mauna Loa és a sokkal alacsonyabb, mindössze 1247 m Kilauea. A legmagasabb vulkán, a 4205 méteres Mauna Kea és két társa, a Kohala és a Hualalai ma már kihunyt.

A két működő vulkán jellegzetessége, hogy kevés hamut, inkább folyékony bazaltlávát lövell ki magából meglehetősen nagy sebességgel, amely elérheti a 40 km/órát. A kilövellő láva olykor különleges formációkat hoz létre, hosszú lávaszálakat vagy lávaszökőkutat. 1924-ig a Kilauea melletti vulkáni katlanban lávató is volt. Mindkét vulkán egymásra rakódott rétegekből épült fel, alakjuk jellegzetesen pajzsszerű. Ezekre a vulkánokra jellemző, hogy teljes magasságuknak csak kis hányada emelkedik a tenger szintje fölé. A Mauna Loa teljes, a mélytengeri aljzattól mért magassága több mint 10 000 m.

A Mauna Loa ma a Föld egyik legaktívabb vulkánja, átlagosan 3 és fél évenként tör ki. A kitöréseket 1912 óta külön obszervatóriumból figyelik. Nem csak a kitörések keltenek nagy figyelmet, hanem az azt kísérő jelenségek és a Föld belsejében játszódó folyamatok. Ezeknek a tanulmányozására Hawaii szigete az egyik legmegfelelőbb hely, hiszen a Föld egyik „forró pontja” felett fekszik. A kutatások kiderítették, hogy Hawaii szigete mindössze 700 000 éve keletkezett. Ma is emelkedik fel új vulkán a sziget délkeleti partjai előtt.

A Mauna Loa kráterének pereme

Hawaii szigete nem csak a vulkánok miatt kivételes, hanem klímája is egyedülálló. A trópusi klíma a passzátszeleknek köszönhető, amelyek sok esőt hoznak a vulkánok északi és keleti oldalaira. Ezzel szemben a déli és a nyugati oldalon nagyon kevés a csapadék. Ha ehhez hozzávesszük a magassági különbségeket, láthatjuk, hogy aránylag kis területen milyen sokféle klimatikus viszony uralkodik. A növényzet is ehhez alkalmazkodva nagyon változatos, a buja esőerdőktől egészen a magashegyi sivatagokig.

A területen rendkívül nagy az endémikus állatfajok aránya. Ilyen a Hawaii-szigetek nemzeti madara, a hawaii lúd, amelyet a behurcolt idegen állatok, elsősorban a kutyák szinte teljesen kipusztítottak. Ma a nemzeti park nemzetközi bioszféra rezervátum és a Világörökség része.

[szerkesztés] Forrás

Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Mesa Verde Nemzeti Park \| Yellowstone Nemzeti Park \| Grand-kanyon Nemzeti Park \| Everglades Nemzeti Park \| Redwood Nemzeti Park \| Mamut-barlang Nemzeti Park \| Olympic-hegység Nemzeti Park \| Great Smoky-hegység Nemzeti Park \| Yosemite Nemzeti Park \| Hawaii Vulkánok Nemzeti Park \| Carlsbad Caverns Nemzeti Park\| Kluane Nemzeti Park / Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park / Glacier Bay Nemzeti Park / Tatshenshini-Alsek Tartományi Park (Kanadával közös) \| Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark (Kanadával közös)
	kulturális:	Függetlenségi Csarnok \| Cahokia Mounds Állami Történelmi Lelőhely \| San Juan óvárosa \| A Szabadság-szobor (New York) \| Chaco Kulturális Nemzeti Történelmi Park \| Monticello és a Virginiai Egyetem \| Pueblo de Taos