Hetényegyháza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hetényegyháza Kecskemét egyik külső városrésze.

Tartalomjegyzék

1 Megközelítés
- 1.1 Közút
- 1.2 Vasút
2 Története
- 2.1 Nevének jelentése
3 Látnivalók
4 Természeti értékek
5 Közérdekű Információk
- 5.1 Adatok
6 Közintézmények
7 Források, külső hivatkozások

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Közút

A Kecskemétet Kerekegyházával összekötő út mentén található Kecskeméttől 10 km-re északnyugatra. Továbbá meg lehet közelíteni a városból közlekedő 15, 29-es helyi autóbuszjáratokkal, valamint a Kerekegyháza és Kunszentmiklós felé közlekedő helyközi autóbuszjáratokkal.

[szerkesztés] Vasút

A Kecskemétet Lajosmizsével összekötő vasút Hetényegyháza vasútállomásáról lehet megközelíteni.

[szerkesztés] Története

A mai Hetényegyháza területe már az Árpád-korban is lakott volt, de a település a tatárjárás során valószínűleg elpusztult. Legközelebb 1456-ban találkozhattunk Hethyneghaz néven ezzel a településsel, melyet László király egyéb pusztákkal együtt Lábatlany Jánosnak adományozott.
A terület felvirágzásához az járult hozzá, hogy a hegyvidéki szőlőket filoxéria puszította. A Kecskemét és környékén lévő szőlő- és bortermesztés viszont fellendült, hiszen a homokos területen termő szőlőkre ez a betegség nem volt hatással. Államilag támogatott szőlőskertek jöttek létre, ám új probléma merült: a munkaerőhiány. Ezért 1902-ben Kada Elek polgármester kezdeményezésére 50 sokgyermekes család települt le a mai Hetényegyháza területén. Házat és két hold földet kaptak hosszú lejáratú kölcsönre. A város közgyűlése szeptember 30-án Hetényegyházának nevezte el az új településrészt. A lakosság 1926-ban új házhelyeket kért a várostól, mert a régi 50 házhelyet kinőtte a városrész. Jelentős területi változás volt az 1933-as földosztás is: 160 hold nagyságú egykori erdőtrerületet osztottak szét szőlő és gyümölcsös telepítésének céljából.
A második világháborúban az orosz csapatok 1944 októberében érték el Hetényegyházát. A visszavonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomást és a síneket is.
Hetényegyházát, mint külterületi lakott terület, másik négy, Kecskeméthez tartozó tanyaközponttal együtt Szentkirály, Városföld, Helvécia, Ágasegyháza egy BM rendelet önálló községgé nyílánította. Az új település Külsőnyír, Belsőnyír (egy része), Szarkás (egy része), Ùrihegy (egy része) egyesítésével jött létre.
1972-ben tárgyalások kezdődtek Hetényegyháza és Kecskemét egyesülésével kapcsolatban. Kecskemét szerette volnaaz ország városait lélekszám szerint rangsoroló statisztikákban kedvezőbb helyet elfoglalni ( távlati cél volt a 100.000 fős lakosság elérése), és ezzel együtt előnyösebb jogállást kivívni. Célszerűnek tűnt, hogy a korábban a városhoz tartozó területi egységek visszacsatolásával érjék el célukat. Elképzelésük találkozott Hetényegyháza elképzeléseivel is, hiszen a község az erőteljes urbanizáció és a mezőgazdsági termelés iparszerűvé válása miatt fellépő fejlesztési és korszerűsítési igényeket saját forrásból nem tudta finanszírozni, szüksége volt Kecskemét segítségére. A települést 1981-ben csatolták vissza Kecskeméthez.

[szerkesztés] Nevének jelentése

A településrész nevének jelentésére vonatkozó források közül nagyon fontos Anonymus honfoglalás korra vonatkozó feljegyzését vizsgálni:
˝Taksony vezér idejében Billa és Baks vezérlete alatt bolgár-törökök jöttek Magyarországra. A vezér az ország különböző vidékén földet adományozott nekik, és egy várost,amelyet Pestnek hívtak. Ugyanabban az időben arról a vidékről jött Hetény nevű, igen nemes vitéz és neki s a vezér szintén nem kevés földet és jószágot adomnányozott.˝
A forrás alapján az állapítható meg, hogy az itt említett vezér központi szálláshelye volt ez a terület, s Hetényegyháza is az ő nevét viseli.
Egy másik elmélet szerint szóbajöhet a személynévi eredet is, a hét számnévből eredeztethető 'Heten' névalakból.
Más vélemények szerint az országban található Hetény települések – pl. az észak-magyarországi Hetény – etnikailag is kapcsolhatóak valamely népcsoporthoz.

[szerkesztés] Látnivalók

Jézus Szíve-templom
A 48-as emlékmúzeum
Az Aradi vértanúk emlékműve
Szt. Hubertus kápolna
Millecentenáriumi emlékmű

[szerkesztés] Természeti értékek

Hetényegyháza határában terül el a Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete alatt álló Nyíri-erdő. A természetes erdő maradványai mellé az I. világháborút követően telepítettek különböző fafajokat ( akác, nyír, erdei fenyő ); így jött létre a ma kb. 1200 ha nagyságú erdőterület. Az egész erdő vadrezervátum, gazdag fácán-dám- és szarvasállománnyal. A Nyíri-erdőben található 48-as emlékmúzeum egész évben sok látogatót vonz, a márciusi megemlékezések fontos színhely