Kecskemét

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46°54′1’’ k. h. 19°41′30’’

Kecskemét

Megye	Bács-Kiskun
Régió	Dél-Alföld
Kistérség	Kecskeméti
Rang	Megyei jogú város
Terület	321,36 km²
Népesség (2005) Népsűrűség	108 286 fő 339,08 fő/km²
Polgármester	dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Irányítószám	6000
Körzethívószám	76

Kecskemét a nyolcadik legnagyobb város Magyarország-on. Bács-Kiskun megye székhelye, megyei jogú város.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Címere 3 Története 4 Közlekedés 4.1 Közúthálózat 4.2 Tömegközlekedés 4.3 Vasúti közlekedés 5 Jelene 6 Népesség 7 Demográfiai adatok 8 Építészet 8.1 A kor lenyomata 9 Kultúra 10 Média 10.1 Televízió 10.2 Rádió 10.3 Helyi újságok, magazinok 11 Városrészek 12 Oktatás 12.1 Középiskolák 12.1.1 Gimnáziumok 12.1.2 Szakközép -és Szakképző iskolák 12.2 Főiskolák 13 Ismert emberek 13.1 A város híres szülöttei 13.2 Kecskeméten éltek 14 Testvérvárosai 15 Források 16 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45percnyire fekszik.

[szerkesztés] Címere

Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint "csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöldhármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: „Sem magasság, sem mélység nem rettent” olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része."

[szerkesztés] Története

• Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent. A kecske mellett szól, hogy a XIII. században Szent Miklós püspök - a legrégibb helybéli templomnak - a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A magyar nem kecsketenyésztő nép. De lehetett az akkoriban itt élt sok bolgár, akiknek nyelvén a "koziczkameta" kecskejárást jelent. Ezt is magyaríthatták később Kecskemétre. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett. ^[1]

• Közvetlen környékét már az i.e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak. ^[1]

• Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost.

• A török hódoltság időszakába, állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lesz.

• Pár évvel a Rákóczi-szabadságharc után, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz - már a sáncárkokon belül - kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. ^[1]

• Kecskemét polgári átalakulásának fontos állomása, hogy vezetői 1832-ben egyösszegben megváltják hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra. ^[1]

• A város az elsők között kapcsolódik be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondja el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. ^[1]

• A XIX. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a XX. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet.

• Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wágner Gyula műépítész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa "ajándék" címén a Magyar Állam tulajdonába adta.

• 1911. július 8-án a XX. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5.6 volt, melynek során több száz lakóépület rongálódott meg és vált lakhatatlanná. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okoz.

• A XIX. századi fejlődést az 1929-33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak lett székhelye 1950-ben.^[2]

• Jelentősebb ipari hagyományokkal nem rendelkezik Kecskemét. Nagyipara - a földrajzi adottságoknak köszönhetően - az élelmiszer-feldolgozásra épült (konzervipar, szeszfőzés, malomipar stb.). Az első konzervüzemet a századfordulón, a másodikat az 1920-as évek elején alapították. E kettő 1957-ben egyesült, a ma már több tízezer vagon nyersárut dolgoz fel. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a Zománc- és Kádgyár alapítása is több mint száz évre nyúlik vissza. 1945 után nemcsak bővítették és korszerűsítették ezeket az ipartelepeket, hanem új objektumok egész sorát hozták létre. Így született meg a Szerszám és Gépelemgyár, a Reszelőgyár, a Magnetofongyár, a hidroglóbuszairól nevezetes Fémmunkás Vállalat, a mezőgazdasági gépeket előállító nagyüzem, az Irodagépipari és Finommechanikai, a Szék- és Kárpitosipari, az épületasztalos- és Faipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Habselyem Kötöttárugyár, a Petőfi Nyomda, valamint a házgyár. 1990 óta új gyárak is alakultak: Csokoládégyár, Smack... stb. ^[1]

• Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A "régi" és az "új" hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok is. Megépítették itt templomaikat a zsidók - a Zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza - a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox vallás hívei. Az egymáshoz közel álló templomok tornyaihoz a századfordulón épült házak játékosan megformált csúcsos tetői társulnak. Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innét látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa. ^[1]

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Közúthálózat

Kecskemét az évszázadok folyamán is fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város közúti hálózata jellegzetesen hasonlít az alföldi városokéra; gyűrűs-sugaras elrendezésű. A város belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át. A város legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami a főváros és Szeged, illetve a szerb határ között biztosít összeköttetést. Ezenkívül a városból indul ki az 52, 441 számú főút, valamint az 44 és az 54 jelű út is. Az utóbbiak már nem a város területéről, hanem a várost elkerülő szakaszról indulnak. A város fejlődéséhez jelentős mértékében hozzájártult az M5 autópálya megépülése.

A távlati tervekben a várost még két autópálya fogja érinteni, az egyik az M8, Veszprém és Szolnok közötti megépülő autópálya, valamint az M44 jelű autópálya, amely a várost Békéscsabával, illetve a román határral fogja összekötni.

[szerkesztés] Tömegközlekedés

Tömegközlekedési szempontból a város közlekedési hálózata jól megszervezett, könnyen áttekinthető. A város központjából gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető. Kecskemét helyi közlekedése a Kunság Volán ZRt. feladata. A városnak 34 autóbuszvonala van.

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

Mindmáig a legfontosabb vasúti vonalnak, utas és teherforgalmi szempontból is a Cegléd–Szeged vasútvonal számít. Városból ugyanakkor kiágazik egy Lajosmizse felé, Kunszentmárton felé, illetve egy Fülöpszállás felé tartó vonal is, ezeknek a forgalma és jelentősége ugyanakkor kisebb.

A kecskeméti kisvasút végállomásáról két vonal indul ki. A Kecskemét–Kiskőrös, ill. Kecskemét–Kiskunmajsa közötti járatok révén könnyen elérhetők a kiskunsági községek. A vonatok nyáron főleg turistákat szállítanak.

[szerkesztés] Jelene

Ma Kecskemét az ország legnagyobb területű megyéjének, 1950 óta Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna-Tisza köze egyik regionális központja.

A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjárműközlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki.

Kecskemétet eddig (2004) szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik.

Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezésre kerülő Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is.

Kecskemét fejlődését jól jelzi az is, hogy szinte az összes Magyarországon megtalálható pénzintézet üzemeltet kirendeltséget itt; a városban található bevásárlóközpontok pedig kiemelkedő mutatókkal rendelkeznek a saját hálózatukon belül. Az egy főre jutó gépjárművek és ingatlanok száma Kecskeméten a legmagasabb.

[szerkesztés] Népesség

Nemzetiség szerint a város lakossága homogén, magyar nemzetiségű, mindössze néhány ezer fős cigány kisebbség él itt, akik 1994-ben önálló kisebbségi önkormányzatot hoztak létre.

A város különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település tartozik, ahol a megyei lakónépesség 29%-a (kb. 160 ezer fő) él.

A megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kb. 200 ezer fős népességre terjed ki.

A város népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekvő tendenciát mutat.

[szerkesztés] Demográfiai adatok

Év Lélekszám 1900 58.198 1910 68.424 1920 73.109 1930 79.467 1941 87.269 1949 88.369 1960¹ 66.842 1970 79.978 1980 92.047 1990 102.516 2001 107.749

• ¹ Nagy-Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben kivált Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc. Ezt követően 1952-ben Ágasegyháza,Ballószög,Helvécia,Lászlófalva (mai nevén Szentkirály),Városföld valamint Hetényegyháza amit később visszacsatoltak Kecskeméthez.

[szerkesztés] Építészet

A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Lutheránus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása.

A város más jelentős építészeti értékekkel is büszkélkedhet:

• Öregtemplom, más néven Nagytemplom: hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett.
• Lutheránus (evangélikus) templom: Ybl Miklós tervezte, neoromán stílusban épült.
• A mór stílusú, hatalmas zsinagóga a hagymakupolás toronnyal.
• Az 1896-ban felavatott, neobarokk Katona József Színház.

[szerkesztés] A kor lenyomata

Kecskemét belvárosán az utóbbi két évszázad vezető ideológiái nagyszabású épületekkel hagytak nyomot. Egyre nagyobb épületek – a katolicizmus a Nagytemplom, a kommunizmus a volt Pártház (Bács-Kiskun megyei tanács), a mai kapitalizmus pedig a Komjáthy Attila (építész) és Fábián László vezető építész nevéhez köthető Malom Center – felhúzásával akarta mindegyik a városi szimbolikus teret uralni, egyben a grandiózusabb építőipari-esztétikai teljesítményével jelezni, hogy szellemileg is lekörözi az előzőt.

[szerkesztés] Kultúra

• Kecskemét irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt. Forrás

• Kecskeméten született Kelemen László (1762-1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat. Forrás

• 1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője. Forrás

• 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a "puszták metropoliszának" nevezte Kecskemétet. Forrás

• 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő "hírös városnak", míg Móricz Zsigmond "a magyar nép munkás élete mintaterületének" nevezte Kecskemétet. Forrás

• Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer ma már világhírű. A zenei anyanyelv és kultúra elsajátítását és terjesztését szolgálja a Kodály Zoltán ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium, továbbá az 1975-ben megnyílt Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet. Forrás

• 1912-ben Iványi-Grünwald Béla irányításával megalakult a Kecskeméti Művésztelep. A város híres festője volt Muraközy János (1824-1892), akinek a tiszteletére külön szobát rendeztek be. Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf. A Művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre.

• A Pannónia Filmstúdió helyi műtermében különösen az elmúlt években születtek nagysikerű, fesztiváldíjas alkotások. Forrás

• Kecskeméten számos közgyűjtemény, múzeum és szellemi-művészeti műhely tevékenykedik. Országos jelentőségű a Katona József Múzeum, a Ráday-Múzeum, a Magyar Naív Művészek Múzeuma, a Szórakaténusz Játékház és -Múzeum, az Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma, a Bozsó-gyűjtemény. A művészeti-szellemi műhelyek közül a Zománcművészeti Alkotóműhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Forrás c. irodalmi folyóirat szerkesztősége emelhető ki. A Kodály-hagyományokat élteti a már említett Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály-iskola is. Forrás

• Kecskemét központi múzeuma a Katona József Múzeum. A Vasútkertben álló eklektikus épületben gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti kiállítás tekinthető meg. A Cifrapalota ad helyet a Kecskeméti Galéria gyűjteményének, a Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató kiállításnak, a Nemes Marcell gyűjteménynek és a Glück-féle hagyatéknak. Ugyancsak állandó tárlattal várja a látogatókat a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban - mely a megyei közművelődés szakmai központja - a számtalan színházi előadás, időszakos kiállítás stb. mellett rendszeresen láthatók az itteni Nemzetközi Kerámiastúdió és a Zománcművészeti Alkotótelep lakóinak munkái. Forrás

• A város sokszínű kulturális élete hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő hagyomány.

Néhány helyi intézmény:

• Ciróka Bábszínház
• Katona József Könyvtár
• Katona József Színház
• kecskeméti Művésztelep, amely 1912 óta működik
• Erdei Ferenc Művelődési Központ

Országos jelentőségű intézmények Kecskeméten:

• Dán Kulturális Intézet
• Kodály Intézet
• Magyar Fotográfiai Múzeum

Hagyományos kecskeméti rendezvények:

• Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente)
• Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente)
• Hírös Hét Fesztivál (évente)
• Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente)
• Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente)

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Televízió

• Kecskeméti Televízió

[szerkesztés] Rádió

• Gong Rádió

[szerkesztés] Helyi újságok, magazinok

• Hírös.Index – Az Index.hu Bács megyei mutációja
• KecskeNet
• Bács-Kiskun ONLINE
• Petőfi Népe – Bács-Kiskun megyei napilap
• Kecskeméti Lapok – városi hetilap
• Alföldi Lapok
• Forrás – szépirodalmi folyóirat
• Kecskeméti Est

[szerkesztés] Városrészek

Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva (Zárójelben a kerületen belül található kisebb városrész neve(i) szerepelnek)

• Belváros
• I. Árpádváros
• II. Máriaváros
• III. Széchenyiváros
• IV. Bethlenváros (Vacsi-hegy, Voelker-telep, Miklovicsfalu, Talfája köz)
• V. Rákócziváros
• VI. Erzsébetváros
• VII. Kossuthváros
• VIII. Hunyadiváros
• IX. Szent István-város (Műkertváros, Szolnoki-hegy)
• X. Szent László-város (Rendőrfalu)
• XI. Alsószéktó (Szeleifalu, Homokbánya)
• XII. Felsőszéktó (Petőfiváros, Sutusfalu)
• XIII. Talfája
• XIV. Katonatelep
• XV. Repülőtér (Reptéri-lakótelep)
• XVI. Matkó
• XVII. Kadafalva
• XVIII. Szarkás
• XIX. Hetényegyháza
• XX. Méntelek
• XXI. Borbáspuszta

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Középiskolák

[szerkesztés] Gimnáziumok

• Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziuma Pedagógiai Szakközépiskolája és Kollégiuma
• Bányai Júlia Gimnázium
• Bolyai János Gimnázium
• Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola
• Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma
• Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola
• Németh László Gimnázium
• Piarista Gimnázium

[szerkesztés] Szakközép -és Szakképző iskolák

• Áfeosz Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
• Gáspár András Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola
• Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola
• Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola
• Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskola
• Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola És Szakképző Intézet
• Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola
• Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola
• Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola
• Szintézis Modern Tudományok Iskolája Szakközépiskola

[szerkesztés] Főiskolák

• Gábor Dénes Főiskola
• Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar
• Kecskeméti Főiskola Műszaki Főiskolai Kar
• Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar

[szerkesztés] Ismert emberek

[szerkesztés] A város híres szülöttei

• Babos Ágnes (1944) világbajnok kézilabdázó, edző
• Ballagi Aladár (1853–1928) történész
• Bóbis Gyula (1909–1972) olimpiai bajnok birkózó
• Bozsó János (1922-1998) festőművész
• Fényes Adolf (1867–1945) festőművész
• Földi Imre (1938) olimpiai bajnok súlyemelő
• Gáspár András (1804–1884) honvéd tábornok
• Hornyik János (1812–1885) történetíró
• Katona József (1791–1830) drámaíró
• Kelemen László (1760–1814) az első magyar hivatásos színtársulat vezetője
• Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző és zenepedagógus
• Latabár Kálmán (1902–1970) színész, táncos-komikus
• Mezei Mária (1909–1983) színész

[szerkesztés] Kecskeméten éltek

• Petőfi Sándor 1828-1830 között
• Jókai Mór 1842-44 között

[szerkesztés] Testvérvárosai

• Arcueil, Franciaország (1976)

• Beregszász, Ukrajna (2001)

• Coventry, Anglia (1963)

• Dornbirn, Ausztria (1993)

• Galánta, Szlovákia (2002)

• Hyvinkää, Finnország (1985)

• Marosvásárhely, Románia (1999)

• Nahariya, Izrael (1990)

• Rodostó, Törökország (2001)

• Rüsselsheim, Németország (1991)

• Szimferopol, Ukrajna (1963)

• Viborg, Dánia (1997)

[szerkesztés] Források

1. ^ ^{1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6} Kecskemét története és földrajzi elhelyezkedése
2. ^ Kecskemét történelme

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Katona József Gimnázium honlapja
• A megyei jogú város hivatalos honlapja
• Kecskenet.hu
• Kecskemét internetes naplója
• Ez is a város honlapja
• Kecskemét utcaszintű térképe(utcakereső.hu)
• Startlap linkgyűjtemény
• Index fórum
• Légifotók Kecskemétről
• Térkép Kalauz - Kecskemét
• Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap honlapja
• Kecskeméti templomok
• Film Kecskemétről - indulhatunk.hu

	Budapest	Cegléd	Szolnok
	Dunaújváros	Kecskemét	Kunszentmárton
	Baja	Szeged	Békéscsaba

Bács-Kiskun megye városai
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa