Homoki gyík
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországi státusz: védett,
eszmei értéke 10 000 Ft |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Podarcis taurica Pallas, 1841 |
|||||||||||||||||||
|
|
A homoki gyík (Podarcis taurica, olykor P. tauricus) egy dél- és kelet-európai hüllőfaj, mely a gyíkok alrendjébe (Sauria), azon belül pedig a nyakörvösgyík-félék csalájába (Lacertidae) tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
A homoki gyík a Balkán déli és keleti területeinek, a Kárpát-medence egyes részeinek, az al-Duna vidékének és a Krím félszigetének lakója. Élőhelyét tekintve nem válogatós, hegyi sztyeppréteken, árokfalakon, lombhullató erdőkben egyaránt megtalálható. A szigetszerű magyarországi állomány a Duna-Tisza közén összpontosul, de a Tiszántúl északi területein és Szeged környékén is előfordul a szárazabb, homokos síkvidékeken.
[szerkesztés] Megjelenés
16-18 centiméteres hosszúra nő meg, teste karcsú, farka hossú, feje lapos és keskeny. Lábai is meglehetősen vékonyak, hosszúak. A homoki gyík meglehetősen tarka. Hátának alapszíne sárgás- vagy szürkésbarna. A gerinc mentén összefüggő zöld sáv húzódik (hímeknél fűzöld, nőstényeknél fakóbb), az oldalakon sötét foltokból álló, nem összefüggő szalagok húzódnak végig, melyek között vékony sárgás vagy piszkosfehér vonal fut. A hímek álla és torka fehér, hasoldaluk kobaltkék pontsosrral határolt hasoldala alapvetően sárgásfehér, de nászidőszakban narancssárga lesz, míg a nőstényeké tompafehér. A kis gyíkok színezete tompább, alapvetően dióbarna. A háti csíkjuk szürkészöld.
[szerkesztés] Életmód
Rendkívül félénk, gyors mozgású gyík: ha megzavarják, nyomban eltűnik egy üregben, amit nem ritkán maga ás. Erre szükség is van, hiszen számos ellenfele van, elsősorban a madarak közül. Rendkívül melegigényes, ezért kizárólag napos órákban találkozhatunk vele. Táplálékát mindenekelőtt ízeltlábúak (rovarok, pókok) képezik. Október közepétől április közepéig száraz, fagymentes helyen, a talajba beásva telel.
[szerkesztés] Szaporodás
Nem sokkal a tavaszi aktivizálódás után sor kerül a párzásra. A nőstény 2-6 puha tojását június elején rakja le, és földdel temeti be őket. Az időjárástól függően általában szeptember elején kelnek ki a kis gyíkok, akik azonnal önálló életet kezdenek.
[szerkesztés] Védettség
A homoki gyíkot elsősorban élőhelyének beszűkülése (erdősítés, a legeltetés kivesztét követő cserjeszukcesszió) fenyegeti, de sok természetes ellensége is van. Állománya ettől eltekintve nagyjából stabilnak mondható, a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem veszélyeztetett. Mint minden hazai kétéltű és hüllő, a legriktább magyarországi gyíkfajnak számító homoki gyík is védett. Eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.
Based on work by