Infarktus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az orvostudományban az infarktus kifejezés az artériás vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti sejtelhalást, nekrózist takarja.
Habár infarktus bármelyik szervben létrejöhet, mégis leginkább az atherosclerosissal (érelmeszesedéssel) van kapcsolatban. Amikor egy atherosclerotikus lerakódás felszakad, thrombus keletkezik, mely a vérpályában szabadon vándorolva bárhol képes embolust képezni, azaz elzárni valahol a véráram útját, súlyos elváltozásokat okozva ezzel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fajtái
Az infarktusokat a vérzés mennyisége alapján két csoportba oszhatjuk:
- fehér : Olyan szervek, mint a szív, vese, lép általában artériás elzáródás miatt szenvednek infarktust, így fehéres színt vesznek fel.
- vörös : A kettős vérellátással rendelkező szervbekben gyakori a másodlagos vérzés, így a tüdőben és a vékonybélben jellemző a vörös infarktus.
[szerkesztés] A leggyakoribb infarktusok
- Szívinfarktus vagy myocardiális infarktus
- Agyvérzés, más neveken stroke, cerebrovasculáris infarktus
- Perifériás artériás elzáródás következtében kialakuló gangrena, mely amputációhoz vezethet
[szerkesztés] Egyéb betegségek, melyek az infarktus bizonyos formáihoz vezetnek
- Antifoszfolipid szindróma
- Szepszis vagy fertőzés
- Giant-cell arteritis (GCA), azaz óriás sejtes artéria gyulladás
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Pathológia jegyzet (Dr. Szakáll Szabolcs)
- A pathologia alapjai (Kumar, Cotran, Robbins, 1992, Semmelweis Kiadó, ISBN 9638154233)
 |
Orvostudományportál |
Based on work by