Információs társadalom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az információs társadalom (angolul: information society) a társadalmak olyan formája, melyben az információ termelése, elosztása (általában, kezelése) alapvető gazdasági és kulturális jelentőséggel bír, s amelyben ez az egyik legfontosabb emberi tevékenység.

Az információs társadalom egyszerre jelent:

új, nagymennyiségű információt (digitális tartalmat)
új (információs és kommunikációs) technológiát
új, információ vezérelte gazdaságot
új, információalapú társadalmat

A fogalom 1995 körül terjedt el, elsősorban az angolszász és nyugati országokban, mikor is mind az üzleti életben, mind pedig a fogyasztói társadalomban elterjedt a Világháló (World Wide Web) használata. Számos befolyásos szervezet (nemzeti kormányok, az Európai Unió, a Világbank (1998), az OECD, az UNESCO és az Európai Iparosok Kerekasztala (1997) jelentéseket adtak ki, amelyek meglepően egybecsengtek abbéli megállapításaikban, hogy a technológiai fejlődések eredményeként az 1960-as évek óta a világban az ipari társadalomból az információs társadalomba való átmenet folyamata játszódik le.

[szerkesztés] Fontosabb jellemzői

A legtöbb elemzés a következő jellemzőket emeli ki (ezek nem feltétlenül egyszerre és abszolút mértékben lesznek jellemzőek, a lenti kép lehetséges alternatívák gyűjteménye)

Az információ, mely mint a technológiai fejlődés alapja az ipari társadalomban is fontos szerepet kapott, most már önálló értékké válik.
Az információs társadalom középpontjában az információfeldolgozó technológia áll.
Az "érvényes tudás" felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken (éves, esetleg hónapos nagyságrendre). Állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, mely a munkavállalótól egyre inkább az ismeretterületek közti mobilitást követeli meg, az egy szakma elsajátításának hagyományos követelménye helyett.
Minthogy értékké, az információ hatalmi tényezővé válik. A hatalom azé lesz, aki az információt termeli és elosztja (ld. még információmonopólium).

[szerkesztés] Az információs társadalom modelljének kidolgozása

A közgazdász Fritz Machlup az információs társadalom ötletének első felvetői közé tartozik ("The production and distribution of knowledge in the United States"; 1962), akárcsak a szintén gazdaságelméleti szakember Marc-Uli Porat. A hatvanas években megjelent a termelés információs természetű szektorainak elkülönült vizsgálata.

A történelemfilozófiában Alvin és Heidi Toffler népszerű elmélete szerint először a halász-vadász-gyűjtögető társadalom, majd a földművelő társadalom, majd az ipari társadalom, majd az információs társadalom alakult ki. Problémák az elmélettel: a periódusok időtartama között nagyságrendi különbség van; hosszú átmenetek vannak a korszakok között; legfeljebb domináns tevékenységformákról beszélhetünk, ugyanis a legkorábbi időkre utaló aktivitások (halászat stb.) ma is megvannak; a változások nem globális jellegűek, vannak alacsonyabb szinten rekedt társadalmak.

A japánok szintén élen jártak a kérdés tanulmányozásában. Az 1960-as és 70-es években Japánban a gazdasági válságok hatására a túlélés és a siker érdekében az ipar "tudás-intenzív" ágazatit mozgósítják, felértékelődik az információ értéke. Megjelenik az I.T. eszméje vagy annak előképe is. Tadao Umesao 1963-as előrejelzésében az információs szektor térnyerését tapasztalva elsőként fogalmazza meg az információs társadalom eljövetelét és használja az információgazdaság kifejezést. Yujiro Hayashi 1967-ben megalkotja az összetett társadalmi folyamatokra vonatkozó "informatizálás" kifejezést. Konichi Kohyama kiterjeszti a fogalmat "információs társadalommá".

A Bangemann-jelentés (1994): A Martin Bangermann vezette szakértői bizottság dolgozta ki az Európa és a Globális Információs Társadalom c. dokumentumot az EU Tanácsa számára; témája a valóság változásaira és az amerikai lépésekre születő európai stratégia. Az EU Tanácsa 1996-ban tárgyalta. Kulcsfontosságú üzenete – az „Ipari Társadalom megszűnőben van és fokozatosan átadja helyét az úgynevezett Információs Társadalomnak” – mutatja, hogy az információs társadalom elmélete átkerült a politikai döntéshozók tudatába.

A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS): A gazdaság és a társadalom európai fejlődéshez történő felzárkózásának stratégiája, mely koncepciójában az EU értékrendjét követi (a magyar adottságok figyelembevételével). A stratégia azt kívánja elérni, hogy Magyarországon tíz éven belül tudás-alapú gazdaság, modern információs társadalom, állam és önkormányzat alakuljon ki PDF