Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Instructions per second - Wikipédia

Instructions per second

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Instructions per second (IPS) (magyarul utasítás másodpercenként) a számítógép processzorok működési sebességének mértékegysége. Több leírásnál az IPS értéknél a „peak” (csúcs) kifejezést használják, ha utasítások egy kisebb csoportjának, valós terhelést jelentő, illetve valós üzemi körülményekhez közel álló utasítás sorozatok végrehajtása alapján számított sebességet értenek alatta. (Bizonyos utasítások gyorsabban hajtódnak végre, mint mások.) A memória teljesítménye alpvető hatással van a processzor teljesítményére, ezért ezt atényezőt is figyelembe kell(ene) venni MIPS számításoknál. Pontosan az ilyen jellegű problémák miatt dolgozták ki és szabványosították az elemzők a vizsgálatokhoz és összehasonlításokhoz jobban használható SPECint méréseket, amelyek (talán) a valós teljesítményt mérik általánosan használt alkalmazások esetén, és a durva IPS-t ilyen setben nem használják.

A mértékegység nagyobb értékre a ezer (kilo) utasítás per szekundum (kIPS) vagy a millió utasítás per szekundum (MIPS) használatos.

Bár sokan nevezik a MIPS, KIPS, IPS értékeket számítási teljesítménynek, de valójában ezek utasítás végrehajtási sebességet, időegység alatt végrehajtott utasítás mennyiséget jelentenek.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Ezer utasítás másodpercenként

Az ezer utasítás per szekundum mértékegység (kIPS) ritkábban használt, mivel a mai mikroprocesszorok több millió utasítást hajtanak már végre másodpercenként. Ebben az esetben a ezer valóban 1000-et és nem 1024-et jelent.

kIPS tréfás neve a korai 16-bites miroprocesszoros architektúráknak, míg a korszerűbbek az úgynevezett MIPS architektúrák.

[szerkesztés] Millió utasítás másodpercenként

Az angol „Million Istruction per Secundum” rövidítése a MIPS. A kritikusai gyakran hivatkoznak (tréfásan?) erre a mértékegységre mint „Meaningless Indication of Processor Speed” (Értelmetlen processzor sebesség mutató) vagy mint „Meaningless Information on Performance for Salespeople.” (Értelmetlen teljesítmény információ eladóknak). A Linux és UNIX körökben a MIPS-re gyakran mint bogoMIPS hivatkoznak. A MIPS valóban nem alkalmas CPU architektúra összehasonlításokra.

A lebegő-pontos aritmetikák esetében a MIPS-el egyenértékű MFLOPS, amely úgyanúgy értelmezhető és alkalmazható. (A FLOPS az angol Floating Operation per secundum szavak kezdőbetűiből alakult ki - szó szerint lebegő művelet per szekundum)

Az 1970-es években, a minszámítógépek összehasonlítására használták a VAX MIPS-et, ahol a gépek teljesítményét összehasonlították a VAX 11/780 teljesítményével (a gépet „1 MIPS”-esnek nevezték, és ezt „vonatkozási alapnak” tekintettek.(A mérés mint „VAX Unit of Performance” (VAX egységekben mért teljesítmény) vagy VUP néven volt ismert.)

A legtöbb 8-bites és korai 16-bites mikroprocesszorok teljesítményét KIPS-ben (ezer (kilo) instructions per second) mérték, ami 0.001 MIPS-nek felel meg. Az első általános célú mikroprocesszor, az Intel i8080, 640 KIPS sebességgel működött. Az Intel i8086 microprocesszora, a 16-bites sor első mikroprocesszora, amit az IBM PC-kben használtak 800 KIPS sebességgel futott. Az korai 32-bites PC-k (386) már hozzávetőlegesen 3 MIPS sebssségűek voltak.

A zMIPS az IBM saját, belső, főleg a zSeries és a System z9 nagygépes szerverek MIPS-ben mért sebességére használatos. Egy elemző cég Isham Research javasolta a kMIPS (kilo-million instructions per second) mértékegységet a processzor sebességének mérésére az IBM nagyobb szerverei esetében.

[szerkesztés] Sebesség értékek idősorosan

Processzor IPS Év
Intel 8080 640 kIPS 1974
Motorola 68000 1 MIPS, 8 MHz-nél 1979
PowerPC 600s (G2) 35 MIPS, 33 MHz-nél 1994
ARM 7500FE 35.9 MIPS, 40 MHz-nél 1996
Intel 486DX 54 MIPS, 66 MHz-nél 1992
Zilog eZ80 80 MIPS, 50 MHz-nél 1999
ARM10 400 MIPS, 300 MHz-nél 1998
PowerPC G3 525 MIPS, 233 MHz-nél 1997
Pentium III 1400 MIPS, 700 MHz-nél 1999
ARM Cortex A8 2000 MIPS, 1.0 GHz-nél 2005
Xbox 360 IBM „Xenon” egy magos 6400 MIPS, 3.2 GHz-nél 2005
Play Station 3 Cell PPE maggal 6400 MIPS, 3.2 GHz-nél 2006
Pentium 4 EE 9726 MIPS, 3.2 GHz-nél 2003
AMD Athlon FX-57 12000 MIPS, 2.8 GHz-nél 2005
AMD Athlon 64 3800+ X2 (két magos) 18900 MIPS, 2.2 GHz-nél 2005
AMD Athlon FX-60 (kétmagos) 22150 MIPS, 2.6 GHz-nél 2006
Overclocked AMD Athlon FX-60 (kétmagos) 24300 MIPS, 2.8 GHz-nél 2006
Overclocked AMD Athlon 64 3800+ X2 (kétmagos) 25150 MIPS, 2.8 GHz-nél 2005
Overclocked AMD Athlon FX-60 (kétmagos) 27100 MIPS, 3.0 GHz-nél 2006

[szerkesztés] Lásd még

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu