Jézer-hegység
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Jézer-hegység | |
|---|---|
 |
|
| Hegység | Déli-Kárpátok |
| Hely | Argeş megye |
| Típus | kristályos |
| Legmagasabb pont | Vörös-hegy (2469 m) |
| Terület | ~ 500 km2 |
|
|
|
A Jézer-hegység (románul Muntii Iezer) a Királykő, a Leaota és a Fogarasi-havasok által közrevett magashegység a Déli-Kárpátokban, Argeş megyében. Több hegycsúcs magassága meghaladja a 2,4 km-t, legmagasabb pontja a Vörös-hegy (2469 m).
[szerkesztés] Földrajz
A félkör alakú Jézer-hegység teljes hossza 12 km, északon egy 7 km-es gerincel kapcsolódik a Fogarasi-havasokhoz. Egybefüggő hegyvonulat, amelyet nem lehet részekre bontani. Ennek ellenére mégis létezik egy felosztás három hegycsoportra: nyugaton a Papau-csoport (2093 m), észak-nyugaton a Jézer-csoport (2469 m), észak-keleten pedig a Papusa-csoport (2391 m). A Jézer-hegységből ered a Bukaresten is áthaladó Dambovita folyó.
[szerkesztés] Éghajlat
A Jézer-hegység éghajlata nagyjából megegyezik a Fogarasi-havasok éghajlatával. 2000 méteren felül az évi átlaghőmérséklet fagypont alatt van, ezeken a helyeken a hó szinte soha nem olvad el nyáron. A hegység elhelyezkedése miatt a csúcsokon (főleg észak-nyugaton) a csapadékmennyiség meghaladja az 1300 mm-t. A szél sebessége elérheti a 25-30 m/s-t. Télen, nagy havazás után, az erdők hiánya miatt gyakoriak lavinák. A hó olvadását is elősegítő esőben vagy felhőszakadásban pedig a hegyoldalakon olyan nagy mennyiségű víz is lezúdulhat, hogy szinte mindent megsemmisít, ami az útjába kerül.
[szerkesztés] Növényzet
1400-1500 méter magasságig főleg bükkerdőköt találunk. A fenyvesek szintje 1650-1800 méterig nyúlik fel. 2200 méteren felül csak időszakos növényzet van.
Based on work by