James Chadwick
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Sir James Chadwick (Cheshire, 1891. október 20. – Cambridge, 1974. július 24.) Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Korai élete
Chadwick 1891. október 20-án született Cheshire-ben, Angliában. Apja John Joseph Chadwick, anyja Mary Anne Knowles volt. A Manchester High Schoolban végezte középiskoláit, majd a University of Manchester-en és a University of Cambridge-en tanult.
1914-ben Berlinbe ment, hogy Hans Geiger mellett dolgozzon a Technische Hochschule-n (ma a Berlini Műszaki Egyetem). Az első világháború alatt, mint ellenséges idegent internálták Németországban.
[szerkesztés] Cambridge-ben
A háború után Chadwick visszatért Cambridge-be, ahol Ernest Rutherforddal dolgozott, radioaktív anyagok gamma-emisszióját vizsgálva. Szintén tanulmányozták az elemek átalakulását alfa-részecskékkel bombázva őket, és az atommag természetét.
1932-ben Chadwick alapvető felfedezést tett a magfizika területén: felfedezett egy semleges részecskét az atommagban, ami a neutron néven vált ismertté. A hélium atommagjával (alfa-részecskék) szemben, ami pozitív töltésű, ezért visszaverődik a nehéz atommmagokról azok jelentős elektromos töltése miatt, ennek az új részecskének nem kell legyőznie semmilyen elektromos gátat, ezért képes átjárni és széthasítani a legnehezebb elemek magját is. Így Chadwick előkészítette az utat az urán-235 maghasadása és az atombomba felé. Ezért a történelmi felfedezésért Chadwick megkapta 1932-ben a Royal Society Hugh Medal-ját, majd 1935-ben a fizikai Nobel-díjat. Később megtudta, hogy egy német kutató, Hans Falkenhagen (Rostock) ugyanabban az időben szintén felfedezte a neutron, de nem merte publikálni az eredményt. Amikor Chadwick értesült a felfedezésről, feljánlotta, hogy megosztja vele a Nobel-díjat, de Falkenhagen udvariasan visszautasította a megtiszteltetést.
Chadwick feléfedezése lehetővé tette, hogy az uránnál nehezebb elemeket állítsanak elő laboratóriumi körülmények között. Felfedezése különösen megihlette a Nobel-díjas olasz fizikust, Enrico Fermit, aki felfedezte a lassú neutronok által beindított magreakciókat, és vezette az osztrák fizikus Lise Meitnert arra, hogy felfedezze a maghasadást, ami elindította az atombomba kifejlesztését.
[szerkesztés] Liverpool-ban
Chadwick 1935-ben a Liverpooli Egyetem fizikaprofesszora lett. Az 1940-es Frisch-Peierls-memorandum következtében, ami az atombomba megvalósíthatóságáról szólt, jelölték őt a MAUD Bizottságba, ami a témát tovább tanulmányozta. 1940-ben a Tizard-küldöttség tagjaként Észak-Amerikába látogatott, hogy az amerikaiakkal és kanadaiakkal együttműködjön a nukleáris kutatások terén. 1940 novemberében visszatérve Angliába arra a következtetésre jutott, hogy ebből a kutatásból semmi sem fog kijönni a háború vége előtt. 1940-ben Franz Simon, akit a MAUD bízott meg, azt jelentette, hogy lehetséges az urán-235-ös izotóp elkülönítése. Simon jelentése költségbecsléseket és technikai leírást tartalmazott nagy urándúsító üzemre vonatkozóan. Chadwick később azt írta, ekkor jött rá, hogy "a nukleáris bomba nemcsak lehetséges, hanem elkerülhetetlen. Ekkortól altatót kellett szednem, ez volt az egyetlen orvosság." Nemsokkal ezután csatlakozott a Manhattan tervhez az Egyesült Államokban, ami kifejklesztette a Hiroshimára és Nagaszakira ledobott atombombát. Chadwick 1945-ben lovaggá ütötték.
[szerkesztés] Megint Cambridge-ben
A háború után Chadwick nem tért vissza Liverpoolba, amíg a cambridge-i Gonville and Caius College feje nem lett (1948-1958). Cambridge-ben halt meg 1974. július 24-én.
Based on work by