Johann Lukas Hedwig
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Johann Lukas Hedwig (Höltövény, 1802. augusztus 5. – Brassó, 1849. január 8.) zeneszerző, az erdélyi szász himnusz komponistája.
[szerkesztés] Élete
1812-től a brassói gimnáziumban tanult, a fiúkórusban énekelt és Hermann Lukas városi kántor tanítványa volt. 1819-ben Bécsbe utazott zenei tanulmányai folytatására. 1823-ban zenészi állást ajánlottak neki a Hofopernél. Később zenetanárként dolgozott Bécsben. Már bécsi évei alatt is zeneszerzéssel foglalkozott. 1840-ben meghívták Brassóba a Fekete Templom kántori és zenei vezetői állására, illetve a Honterus-gimnáziumba zenetanárnak. 1844-től ő vezette az énekosztályokat a brassói zeneiskolában. Kántorként, zenatanárként és zeneszerzőként a brassói zenei élet meghatározó egyénisége volt. Műveire a bécsi klasszicizmus volt erős hatással, stílusa Joseph Haydnra emlékeztet.
1848 decemberében a szászhermányi csatában a polgárőrség oldalán harcolva tífuszban betegedett meg, ez okozta korai halálát.
[szerkesztés] Művei
- Osterkantate (Húsvéti kantáta), 1830
- Siebenbürgenlied, 1845
- Der Allmacht Wunder (Az Alkotó csodája), oratórium, 1845-1848
- 1. Psalm. Wohl denen die nicht wandeln im rat der Gottlosen, zsoltár énekkarra és zenekarra
- Pfingst-Kantate (Pünkösdi kantáta)
- Leichenkantate
- Festlied
- Das Gebet des Herrn (Vaterunser) (Az Úr imája – Miatyánk), kórusmű vegyeskarra
- Lobet ihr Knechte : aus Psalm 113 und 117, zsoltár vegyeskarra és zenekarra
Based on work by