Joseph Haydn

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Thomas Hardy festménye, 1792

Joseph Haydn (Rohrau, Ausztria, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) a klasszikus zene korszakának kimagasló zeneszerzője.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
3 Forrás

[szerkesztés] Élete

1732-ben Rohrauban egy kis osztrák faluban született.

Élethossziglan osztrák polgárként, pályafutása java részét a tehetős Esterházy-család birtokán töltötte; így a többi zeneszerzőtől és a zenei irányzatoktól elzártan – saját szavaival – „kénytelen volt eredeti lenni”.

Apja szegény kerékgyártó volt, húsz élő gyermeke közt Joseph volt a legidősebb. Reutter, a bécsi Szent István-templom karnagya, magával vitte Bécsbe, ahol 17 éves koráig volt tagja a templomi énekkarnak. Ettől az állásától hangmutációja után meg kellett válnia, majd sok nélkülözésben tengette életét. Kottát másolt, orgonált, hegedűlt, szórakoztató zenét,"divertimentót" írt.

1751-ben írta első vonósnégyesét, amellyel azonnal magára vonta a szakértők figyelmét, s neve csakhamar ismertté, emlegetetté vált a császárvárosban. Így figyelt föl rá a kiváló műkedvelő, Esterházy Miklós herceg is, aki hírneves kismartoni udvari zenekarának igazgatójául szerződtette 1760-ban, 400 váltóforintos évi fizetéssel. Ez volt életének és működésének fordulópontja. Kitűnően szervezett zenekar állt a rendelkezésére, így alkalma nyílt sokoldalú tapasztalatokat szerezni a hangszerelés terén. Itt írta vonósnégyesei, szimfóniái, miséi s zongoraszonátáinak legnagyobb részét. A herceg 1790-ben bekövetkezett halála után a kismartoni nagyhírű zenekar feloszlott, Haydnnak is meg kellett válnia állásától. Megválván Kismartontól és Magyarországtól, Solomon meghívására Londonba utazott, ahol csaknem egy évet töltött. A Haymarket-színház igazgatója által rendezett nagy zenekari hangversenyeket vezényelte, saját szerzeményei mellett előadta más, akkori mesterek műveit is. Ünnepelt művésze, zeneköltője volt az angol fővárosnak, s minden oldalról elhalmozták kitüntetésekkel. Végül erőt vett rajta a honvágy, és 1791-ben visszatért Bécsbe. Ott írta két legkimagaslóbb zeneművét: a Teremtés (1799) és a Évszakok (1801) c. oratóriumát, amelyekkel elragadtatta nemcsak a bécsi hallgatóit, hanem egész Európa zeneközönségét.

1809-ben halt meg Bécsben, holttestét később Kismartonban, az Esterházyak várkápolnájában temették el.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Zenekari művek

104 szimfónia
1 Sinfonia Concertante szóló hegedűre, csellóra, oboára és fagottra.
Die Sieben Worte unseres Erlösers am Kreuze (A Megváltó hét szava a keresztfán) zenekari változata.
Búcsú szimfónia

[szerkesztés] Operák

24 opera, köztük:
- Acide e Galatea (1762, Hob.XXVIII:1)
- La Canterina (1766, Hob.XXVIII:2)
- Lo Speziale (Der Apotheker) (1768, Hob.XXVIII:3)
- Le pescatrici (Die Fischerinnen) (1769, Hob.XXVIII:4)
- L'Infedeltá Delusa (Liebe macht erfinderisch (1773, Hob.XXVIII:5)
- L'Incontro improvviso (Die unverhoffte Zusammenkunft (1775, Hob.XXVIII:6)
- Il Mondo della Luna (Die Welt auf dem Mond) (1777, Hob.XXVIII:7)
- La vera constanza (1777/78, Hob.XXVIII:8)
- L'Isola Disabitata (1779, Hob.XXVIII:9)
- La fedelta premiata (Die belohnte Treue) (1780, Hob.XXVIII:10)
- Orlando Paladino (Der Ritter Roland) (1782, Hob.XXVIII:11)
- Armida (1784, Hob.XXVIII:12)
- L'Anima del Filosofo - Orfeo ed Euridice (1791, Hob.XVIII:13)

[szerkesztés] Egyházzenei művek

14 mise, köztük:
- Missa brevis, Jugendmesse (~1750, Hob.XXII:1)
- Missa in honorem Beatissimae Virginis Mariae, Große Orgelsolomesse (~1766, Hob.XXII:4)
- Missa Cellensis in honorem Beatissimae Virginis Mariae, Cäcilienmesse (1766, Hob.XXII:5)
- Missa Sancti Nicolai, Nikolaimesse (1772, Hob.XXII:6)
- Missa brevis Sancti Johannis de Deo, Kleine Orgelsolomesse (~1778, Hob.XXII:7)
- Missa Cellensis, Mariazeller-Messe (1782, Hob.XXII:8)
- Missa in tempore belli, Paukenmesse (1796, Hob.XXII:9)
- Missa Sancti Bernardi de Offida, Heiligmesse (1796, Hob.XXII:10)
- Missa in Angustijs, Nelsonmesse, (1798, Hob.XXII:11)
- Theresienmesse (1799, Hob.XXII:12)
- Schöpfungsmesse (1801, Hob.XXII:13)
- Harmoniemesse (1802, Hob.XXII:14)

6 oratórium, közöttük a Die Schöpfung (Teremtés), Die Jahreszeiten (Az évszakok) és Die Sieben Worte unseres Erlösers am Kreuze (A Megváltó hét szava a keresztfán) zenekari változata.