Kányád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kányád (románul Ulieş, korábban Caniadu) falu a mai Romániában, Hargita megyében. Községközpont, melyhez Ábránfalva, Ége, Homoródszentlászló, Petek és Székelydálya tartozik.
[szerkesztés] Fekvése, földrajzi környezete
Kányád a Kelet-Erdélyi Udvarhely-szék délnyugati részében található, Székelyudvarhelytől 15 km–re, Székelykeresztúrtól pedig mintegy 25 km–re, a Hodos – pataka völgyteknőjében „eldugottan” húzódik meg, 550–575 m tengerszint feletti magasságban. Miklósfalvától délnyugati irányban haladva közelíthetjük meg a 137A jelzésű kövezett megyei úton. A legközelebbi községközpont Székelyderzs (5 km), Felsőboldogfalva 11, Székelyudvarhely 16 km–re fekszik. A falu egy kis földteknőben települt, szerkezetét tekintve kis dombvidéki halmazfalu. Nyugaton az Erős tető (777 m) emelkedik, keleten a Kőhát (796 m), délen a Berecki – tető (659 m) és az Őrhegy (756 m) képez határt Petek felé. A falu belterületét az északra folyó Hodos – pataka szeli át, melynek déli folyása már Hidegség – pataka néven ismeretes (ez pedig Berecki – patak néven a Petektől délnyugatra eső Verőfény – tető (735 m) északi oldalából ered). A Hodos – patakba ömlik jobbról (keletről) a Setét – patak, Kendereskert – árka, Szentegyház – pataka, balról a Kerekesné – pataka, a Kiscsere – patakával és a Dengő árkával. A térség éghajlata mérsékelt szárazföldi. Azonban a dombvidékre jellemző éghajlatot némileg befolyásolja a Hargita tömbjének közelsége, különösen a térség szaki településein. Az évi középhőmérséklet 7–8 Co körül alakul, az éves csapadékmennyiség általában 550–650 mm között váltakozik. A vörösesbarna erdei talaj a domináns, csekély arányban a podzoltalaj. A falu határában számos védett növény található: nárcisz, pünkösdi rózsa, lila vadliliom. Vofkori 1998. 480–481. old.,Derzsi 2006.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének eredete Kiss Lajos szerint a személynévként is használt „kánya” madárnévnek a – d képzős származéka. A román név a magyar név tükörfordítása. (román: uliu = héja)Kiss 1997. I., 680. old.
[szerkesztés] Története
1333-ban és 1334-ben Kanad néven említik a pápai tizedben – "Stephanus sacerdos de Kanad...". Már ekkor volt temploma, amely a Régi temető nevű helyen feküdt és Jásfalvával közös volt. "- Egykor kolostor is tartozott hozzá.-" Kolostora nem volt, amint azt a régészeti feltárások is bizonyították, a hagyományt Orbán Balázs jegyzi fel a pálos kolostorról. 1642-ben javították, a mai templom építésekor bontották le, köveit felhasználták az új templom építéséhez. Mai református temploma 1791 és 1798 között épült, melybe a régi templom sok kövét is beépítették. 1909-ben rossz állaga miatt újjá kellett építeni.
A falunak 1910-ben 443 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 336 lakosából 331 magyar és 5 román, társközségeivel együtt 1312 lakosából 1288 magyar, 18 cigány és 6 román volt.
Based on work by